Narancs.hu: Szerda kora délután (május 27-én - a szerk.) beszélgetünk, Ursula von der Leyen ma mutatja be az újratervezett uniós költségvetési-javaslatot az Európai Parlamentben, de önök ezt csak Budapestről követhetik a járványhelyzet miatt. Mikorra tervezik a visszatérést?
Cseh Katalin: Jelenleg is dolgozom önkéntesként egy kórházban, és legalább két hétnek kell eltelnie a kiutazás és az utolsó műszakom között. Elkapkodni nem akarom, folyamatosan figyeljük a járványhelyzetet. A képviselői feladatokat – a plenáris ülésen való felszólalás kivételével – távmunkában is el tudjuk látni, nagyon örülök, hogy e mellett a kórházban is segíthetek.
Donáth Anna: A tervek szerint szeptemberben áll vissza a rendes kerékvágásba az Európai Parlament, de a munkánk az elmúlt hónapokban sem lett kevesebb, az Európai Parlamentnek sikerült átállnia a digitális térbe. Mivel a külföldről való hazatérés után kéthetes karantént előíró szabály továbbra is érvényben van, egyelőre több és mélyebb munkát tudunk végezni, ha türelmesek vagyunk.
Narancs.hu: Cseh Katalin említette az önkéntes munkáját. Nehéz volt olyan intézményt találni, ahol befogadnak egy aktív ellenzéki politikust?
Cseh Katalin: Egy budapesti kórház sürgősségi osztályán dolgozom. Eredetileg az országos Mentőszolgálat felhívására jelentkeztem, de onnan egy kicsit lassan jött a visszajelzés, ezért saját kezembe vettem a szervezést, így találtam rá a mostani munkahelyemre. Nagyon befogadó a közeg, semmilyen akadályt nem tapasztaltam. Bízom benne, hogy a járványhelyzet után a tapsoláson túl végre egy megfelelő bérrendezéssel is meg fogják hálálni azoknak a munkáját, akik az elmúlt hónapokban a hátukon vitték az országot.
| ||
Narancs.hu: Azért tettem fel ezt a kérdést, mert elég kevés információ jut ki a kórházakból, így felmerülhet, hogy egy ellenzéki politikusnak sem akarnak túl sok mindent megmutatni. Volt valami, amit a személyes tapasztalatok alapján tudott meg a járványkezelésről?
Cseh Katalin: A legfontosabb tapasztalat, hogy jó lenne, ha a kormány hallgatna az orvosokra, ha nem katonák és rendőrök irányítanák a pandémiás védekezést, hanem például a Magyar Orvosi Kamarát is közvetlenül bevonnák a döntéshozatalba. Az egészségügyi intézményekbe is akadozva, sokszor az utolsó pillanatban jutnak el az információk, ami megnehezíti a munkát. A sürgősségi osztályon nincs fekvőbeteg-részleg, így az ágykiürítésnek csak az indirekt következményeit éreztem: lehetett látni a nálunk panaszokkal jelentkezőkön, hogy az elmaradó kezelések vagy a betegek kórházakból való hazaküldése valóban okozhat állapotromlást. Csak elképzelni tudom, ez milyen méreteket ölthet egy rehabilitációs vagy egy krónikus belgyógyászati osztályon, amelyek országosan tízezres nagyságrendben küldtek haza betegeket Kásler Miklós szakmai és emberiességi szempontból is védhetetlen döntése miatt.
Narancs.hu: Úgy tűnik, a járvány első hulláma lecsengőben van, és egész jól megúsztuk. A kormány még a törvényjavaslatai indoklásában is kirobbanóan sikeres válságkezelésről beszél. Egyetértenek ezzel az értékeléssel?
Donáth Anna: Az egész régióra igaz, hogy a járvány kevéssé ütötte meg. Ennek sok oka lehet, részleteiben csak a jövőben fogják elemezni a tudósok. Mindenképp szerepe lehetett annak, hogy nagyon hamar leállt az ország, gyakorlatilag párhuzamosan Nyugat-Európával, az emberek pedig példásan fegyelmezettek voltak. Ennyiben sikeres volt a válságkezelés, bár hozzáteszem, a korlátozó intézkedéseket elsősorban társadalmi és ellenzéki nyomásra vezette be a kormány.
Cseh Katalin: A gazdasági és munkaerőpiaci válságot viszont abszolút elhibázott módon kezelték és kezelik. Százezres nagyságrendben veszítették el emberek a munkájukat az elégtelen intézkedések miatt – nem hiszem, hogy ők sikeresnek látják a válságkezelést, ahogy azok a betegek (és az ő családtagjaik) sem, akiket hirtelen hazaküldtek a kórházból, vagy akiknek leállították a kemoterápiáját. A közegészségügyi helyzet alakulása sok mindenen múlhatott, az viszont kizárólag a kormány felelőssége, hogy gyakorlatilag a régió legkisebb gazdasági válságkezelési csomagját prezentálta. Ha ebben a mederben haladnak tovább, az társadalmi katasztrófához vezethet.
Narancs.hu: Az ágykiürítést mivel magyarázzák? Túlzott óvatosság vagy valami más állt a hátterében?
Cseh Katalin: Az biztos, hogy a releváns szakmai szervezetekkel nem konzultáltak. Kásler Miklós az elmúlt napokban az orvosokra próbálta tolni a felelősséget a saját döntése miatt, az Orvosi Kamara pedig kifejezetten éles hangvételű levélben állt ki az orvostársadalom mellett. A Rehabilitációs Intézet vezetőjét azért bocsátották el, mert a végsőkig védte a betegeit, nem akarta őket hazaküldeni. Szakmai oka tehát biztosan nem volt a dolognak. Hogy ez maga után vonhatja-e az egészségügy hosszabb távú átszervezését, az nyilván később fog kiderülni. De nem lepődnék meg, ha a kormány az egészségügyben is arra használná a koronavírus-járványt, hogy áttuszakoljon olyan, az embereket súlyosan érintő intézkedéseket, amelyek máskor komolyabb ellenállásba ütköznének.
Donáth Anna: Úgy látom, kifejezetten politikai kommunikációs megfontolások álltak az ágykiürítés mögött. Nem sokkal korábban jelent meg az emlékezetes akcióhős-film a miniszterelnök Facebook-oldalán, amely bemutatta, kik irányítják járványhelyzetben az országot, a csapat tetején természetesen Orbán Viktorral, aki Supermanként egyszemélyben és sajátkezűleg old meg minden problémát. Ennek a kampány a része lehetett a gyors és drasztikus ágykiürítés – nem gondolom, hogy Kásler Miklós a miniszterelnök utasítása nélkül meghozott volna egy ilyen döntést. Orbán meg akarta mutatni, hogy akár pillanatok alatt felkészíti az egészségügyet a komoly járványhelyzetre is. Azt persze elfelejtették felmérni, hány ember életét kockáztatják ezzel. De hát az elesett, szegény, kiszolgáltatott emberek sorsa eddig sem érdekelte a kormányt, őket csak a biztos szavazóbázis érdekli, amely fenntartja a kétharmadot.
Narancs.hu: A korlátozások bevezetésekor volt a társadalmi nyomás, most viszont mintha egy visszacsapást lehetne érezni: sokan úgy látják, hogy mivel nem robbant be a járvány, nem is voltak indokoltak a korlátozások. Kell tartani attól, hogy az emberek már nem veszik elég komolyan a járványveszélyt?
Donáth Anna: Miközben a kormány előadta, hogy mennyire kézben tartja a helyzetet, elmulasztotta tájékoztatni és edukálni az embereket. Sokáig nem volt arról egyértelmű kommunikáció, hogy a maszk hasznos-e vagy sem, a kormány vagy az operatív törzs egy tagja sem élt azokkal a látványos higiéniai megoldásokkal, amelyeket például a szlovák politikusok látványosan demonstráltak. Azokban a társadalmakban, ahol a kormány elmagyarázta az embereknek, mi a „Maradj otthon!” lényege, a lazítás is sokkal fegyelmezettebben megy. A magyar társadalom egyik pillanatról a másikra bezárta magát, egymásnak totálisan ellentmondó információkat kapott, most pedig közlik vele, hogy gyakorlatilag nem is volt járvány, lehet újra iskolába vagy kávézóba menni. A belvárosban lakom, pontosan láttam, hogy a lazítás másnapján megtelt a Madách tér, és nemhogy másfél méter, néha másfél centi sincs az emberek között. Amiért nem őket hibáztatom, hanem a felkészítés hiányát.
Cseh Katalin: A kormány egyes intézkedései kimondottan olajat öntenek a tűzre. Minden idők legnagyobb augusztus 20-i tűzijátékára készülnek, ami a soha nem látott mennyiségű pénz elégetése mellett azzal is jár, hogy valószínűleg minden idők legnagyobb tömege fog összezsúfolódni a köztereken.
Narancs.hu: Elég sok bírálat érte az EU-t, és különösen a Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központot, amiért nem észlelte időben a veszélyt. Uniós szinten mit tanulhatunk a járványból?
Cseh Katalin: Azok kritizálták a leghangosabban a járvány elleni európai védekezés hiányosságait, akik az elmúlt években, évtizedekben mindent megtettek azért, hogy az EU ne kapjon erős jogosítványokat az egészségügyben. Jelenleg valóban nincs elegendő kompetenciája az EU-nak arra, hogy koordináljon egy határokon átívelő védekezést, ezen mindenképpen változtatni kell. A válságnak ebből a szempontból vannak tanulságai, a Von der Leyen-féle újjáépítési tervnek is fontos része lesz, hogy az EU vállaljon nagyobb szerepet az egészségügyben, és csökkentse a tagállamok egészségügyi rendszerei közötti egyenlőtlenségeket. Hogy több uniós pénzt lehessen költeni az egészségügy fejlesztésére, hogy legyen egy európai stratégiai egészségügyi tartalék, így ne fordulhasson elő, hogy nincs elég maszk, elég lélegeztetőgép a kontinensen. Személyesen is dolgozom a Parlamentben a közös vakcinabeszerzés ügyén, hogy ha megjelenik a koronavírus elleni védőoltás, a tagállamok ne egymással versengjenek a világpiacon, hanem közösen szerezzük be és egyenlően osszuk el a vakcinát.
| ||
Donáth Anna: Amikor az Európai Uniót kritizáljuk, gyakran elfelejtjük, hogy az EU a tagállamok összessége. Ha a tagállami vezetőkben nincs politikai akarat arra, hogy erősebb európai hatáskörök jöjjenek létre az egészségügyben, akkor semmi sem fog változni. Különböző európai intézmények vannak, más és más felelősséggel és feladatokkal. Az EP-ben mindent megteszünk annak érdekében, hogy megoldási javaslatokat dolgozzunk ki az európai szolidaritás és integráció erősítésére, az egészségügyben is.
Narancs.hu: A Momentum a benyújtásakor diktátortörvénynek nevezte a felhatalmazási törvényt. Ezt utólag, a felhatalmazás visszaadásának küszöbén igazolva látják?
Donáth Anna: Nem az a lényeg, minek nevezzük, hanem a törvény tartalma, és az azzal szembeni felhördülések jogosak voltak. Az időlimit hiánya minden demokratában fel kell hogy kapcsolja a piros lámpát, egy jogállamban nem ruházunk ekkora hatalmat a kormányra. Azzal együtt is, hogy tudjuk, 10 év NER után, a kétharmad birtokában Orbánnak nem is volt szüksége ilyen felhatalmazásra. Azok a fékek is az elmúlt 10 évben üresedtek ki, amelyekre Varga Judit nagyon szeretett hivatkozni a felhatalmazási törvény vitájában. Ne hivatkozzon az Országgyűlésre, ahol a kormánypártoknak kétharmados többségük van, tehát az történik, amit Orbán Viktor elrendel. Ne hivatkozzon az Alkotmánybíróságra, amit 2012 óta fideszes bírákkal töltöttek fel, ráadásul nem létezik olyan határidő, amely előírná, hogy az Alkotmánybíróságnak mikor kell felülvizsgálnia a kormány veszélyhelyzeti rendeleteit.
Cseh Katalin: Nagyon várom, hogy a felhatalmazási törvény mellett visszavonják a városok költségvetését megcsonkító szabályt is, vagy a speciális gazdasági övezetekről szóló törvényt, amely Göd területének egyötödét, bevételeinek egyharmadát egy tollvonással elvette. A felhatalmazási törvény velünk marad, legalábbis szellemiségében. Mindenkinek az fog eszébe jutni róla, hogy egy fideszes polgármester a törvényre hivatkozva rá tudta küldeni a rendőröket egy kritikusan kommentelő momentumos aktivistára Gyulán. Ez a felhatalmazási törvény hosszú távú üzenete.
Rémhírterjesztésért bevitték a gyulai ellenzéki kör helyi vezetőjét, a Momentum tagját
A gyulai rendőrök szerda hajnalban rémhírterjesztés gyanúja miatt bevitték Csóka-Szűcs Jánost, a Kossuth Kör helyi vezetőjét, a Momentum gyulai tagját. Rabosították, majd négy óra múlva kiengedték - tudta meg a Narancs.hu. A Gyulai Rendőrkapitányság öt munkatársa két autóval ment ki szerda hajnali 6 órakor Csóka-Szűcs János, a helyi Kossuth Kör elnökének és a Momentum tagjának házához.
Donáth Anna: Az egyik legsúlyosabb része a törvénynek a rémhírterjesztésre vonatkozó Btk.-módosítás volt, ami a gyulai esetet is lehetővé tette. Nincs jele annak, hogy ebben visszatáncolnának. Amikor még csak a javaslatot olvastuk, egyből azon kezdtünk aggódni, hogy felerősítheti az öncenzúrát a kórházi dolgozókban és az újságírókban. Azóta kiderült, hogy az egyszerű állampolgárnak is háromszor végig kell gondolnia, milyen véleményt oszt meg a Facebook-oldalán, ha nem akarja, hogy eljárás induljon ellene. A gumiszabály bármikor, bárki ellen bevethető. Cinikus hozzáállás a kormány részéről, hogy megint a végrehajtókra, a rendőrökre tolja a felelősséget, holott ők adtak a kezükbe egy ilyen szabadon értelmezhető szabályt. Nagy baj, ha egy ország igazságügyi minisztere ezért nem vállalja a felelősséget.
Narancs.hu: Európában nagy visszhangja volt a magyar különleges jogrendi intézkedéseknek, az EP-ben de a német parlamentben is szó volt róla. Az elmúlt pár hónap változtatott az Orbán-rendszer pozícióján Európában?
Donáth Anna: Inkább bebetonozta a pozícióját ott, ahová legalább a 7-es cikk szerinti eljárás megindítása óta tartozik. Hogy a magyar kormány mindezt az eljárás árnyékában is meglépte, azzal egyértelműen szembeköpte európai vitapartnereit. Lehetőségük lett volna elmagyarázni, szerintük miért alaptalanok a támadások, de ezt meg sem próbálták. Bármiről is szól a vita, Varga Judit egy ponton mindig elmosolyodik, és a kétharmados választói felhatalmazásra hivatkozik. Miközben ehhez a felhatalmazáshoz a választási törvény módosítása, a média leuralása, a propagandaminisztérium működtetése vezetett – csupa olyan dolog, ami alapot szolgáltatott a 7-es cikkely élesítéséhez.
Narancs.hu: A Momentum egyik fontos programpontja volt az EP-kampányban, hogy a következő hétéves uniós büdzsé kifizetéseit kössék a jogállami értékek betartásához. Mekkora esélyt látnak erre most, amikor már csak fél év van az új költségvetés 2021-es indulásáig?
Donáth Anna: Egyre inkább erre megy a politika, éves jogállamisági riportokat tervez a Bizottság, ami nem Magyarország ellen szól, mind a 27 tagállamra vonatkozni fog. Azt szeretnénk, ha a következő költségvetésben a jogállamiságot ugyanúgy számon lehetne kérni, mint azt, hogy van-e pecsét egy szerződésen. De fontos, hogy ne a végfelhasználókat büntessék korrupt kormányaik miatt. A Renew Europe-frakció egy olyan tízpontos akciótervet tett le a Bizottság asztalára, amely lehetővé tenné, hogy a jogállamiságot súlyosan megsértő, az Európai Ügyészséget elutasító kormányoktól a Bizottság direkt finanszírozással vegye át a pénzek elosztását.
| ||
Cseh Katalin: Az uniós pénzek felhasználásának kifehérítése mellesleg a jogállami visszaéléseket is akadályozná, hiszen például Magyarországon a kormány hátországát, médiabirodalmát nagyon sokszor törvénytelenül felhasznált EU-s forrásokból finanszírozzák. Erre irányul például a “Lex Mészáros” antikorrupciós javaslatom is, vagy az Európai Ügyészséghez való csatlakozás jogállamisági garanciaként való kezelése.
Narancs.hu: Azt kijelenthetjük, hogy ha nem lesznek megfelelő jogállami és korrupcióellenes garanciák a költségvetésben, akkor a Renew Europe frakció nem szavazza meg?
Cseh Katalin: Frakciószinten többször volt arról szó, hogy ha ez nem lesz egy ambiciózus költségvetés, jogállami garanciákkal, új saját bevételekkel, a klímaváltozás elleni küzdelem hangsúlyozásával, akkor nem adjuk hozzá a nevünket. És ez nem csak a mi álláspontunk, hanem a parlamenti többségé.
Narancs.hu: Veszélyhelyzeti intézkedésként a kormány a pártok idei állami támogatásának felét is elvette. A Momentum működését ez mennyire nehezíti meg?
Cseh Katalin: Annyiban szerencsés helyzetben vagyunk, hogy sosem volt sok pénzünk, mindig is az aktivistahálózatunkra, az önkénteseinkre támaszkodtunk. A kihívásokat látva a lelkesedés csak fokozódik.
Donáth Anna: Nem a Momentumot üti meg a legerősebben, de ettől még jóval többet kellene beszélni erről az intézkedésről. Nyilván azért lépte meg a kormány most, mert a járvány közepén nem az ellenzéki pártok támogatása lebeg az emberek szeme előtt, nehezen értik, ha erről beszélünk. Pedig ez egy demokráciaellenes döntés, a kormány a 2022-ben várható ellenfeleit korlátozza, miközben a saját kampányára nem lesz hatással, hogy mennyi támogatást von el a Fidesztől vagy a KDNP-től, mert mindent bőségesen kipótol átcsorgatott adófizetői pénzekből, uniós támogatásokból.
Narancs.hu: 2022-t mondott, ezek szerint nem készülnek előrehozott választásra?
Donáth Anna: Értem az érveket a mögött, hogy miért lehetne előrehozott választás, de szerintem nem nagyon fér bele a kormány önképébe, vagy Orbán Viktor azon ígéretébe, hogy 2030-ig felépíti itt a Kánaánt. A Superman-imidzsbe beletartozik, hogy ha ég a város, akkor is Orbán menti meg. Az előrehozott választással beismerné, hogy fél a valódi megmérettetéstől, és inkább előre leszűkíti az ellenzéki együttműködés mozgásterét.
Cseh Katalin: Bármi is történjen, a Momentum közössége készen fog állni a kampányra, az erőteljes utcai jelenlétre.
Narancs.hu: Az ellenzéki egyeztetés ott tartott a járvány előtt, hogy a Momentum a programokról beszélt volna, a DK viszont a közös listáról akart előbb megállapodni. Hogy lehet ezt feloldani?
Donáth Anna: Abban van vitánk a DK-val, hogy a technikai kérdések megvitatásának nem most van itt az ideje, a járvány ezt a véleményünket csak megerősítette. Senkit nem érdekel most, hogy egy lista vagy két lista, de még az sem, hogy Gyurcsány Ferenc melyik listán és hányadik helyen szerepel majd. A választópolgárt az érdekli, mi lesz az elvesztett munkahelyével, mit jelentenek azok a gazdasági mentőcsomagok, amik állítólag mindenkin segítenek, csak rajta nem, mi lesz a digitális oktatás miatt még jobban leszakadó szegény gyerekekkel. Ezekre kell most válaszolnunk, az elmúlt két és fél hónapban az ellenzéki pártok ezzel foglalkoztak, gyakran egy irányba mutató javaslatokkal.
Narancs.hu: Az, hogy minden ellenzéki párt külön javaslatokat tesz, nem gyengíti ezeket?
Donáth Anna: Az igazságtalan választási törvény következménye, hogy a választásokon egységes ellenzéki fellépést várnak el az ellenzéki szimpatizánsok, de ettől még a mindenkinek megvan a maga pártpreferenciája is. Előny is van abban, hogy a szavazói bázisaink különböznek. Ha egy ilyen vészhelyzetben mindenki a saját potenciális szimpatizánsaihoz tud beszélni, azzal több embert érünk el, mintha mindig egy közös nagy masszában, részleteiben is azonos üzenetekkel kommunikálnánk.
Narancs.hu: Ha nem most, akkor mikor kell megállapodni a technikai kérdésekről?
Donáth Anna: A múlt heti Partizán-vitában hosszasan beszéltek erről a pártelnökök, abban van csak véleménykülönbség, hogy 2021 őszéig vagy tavaszáig kell megállapodni. Ez egyeztetéssel megoldható, én már csak azért sem mondanék róla többet, mert a Momentumban június 7-én lesz tisztújítás, és ez a következő elnökség döntése lesz.
Narancs.hu: Miniszterelnök-jelöltje lesz a Momentumnak?
Donáth Anna: Erről is a következő vezetés fog dönteni. Jelenleg a hálózatépítés, a helyi közösségek megszólítása a prioritásunk. Politikailag aktív közösségek nélkül semmi nem lesz 2022-ben, függetlenül attól, hogy lesz-e miniszterelnök-jelöltünk vagy hogy milyen konstrukcióban indulunk a választáson.
Narancs.hu: Személyesen pályáznak a Momentum következő vezetésébe?
Donáth Anna: Igen, újraindultam elnökségi tagnak.
Cseh Katalin: Én eddig sem voltam elnökségi tag, és nem pályázom. Az EP-ben a Renew Europe frakcióvezető-helyettese is vagyok, ez elég feladatot ad itthon, és kint a Parlamentben is.
