Kilép a Jobbikból Mirkóczki Ádám is

  • narancs.hu
  • 2020. június 2.

Belpol

Tovább fogyatkozik a létszám.

„A mai nappal a pártpolitikát befejeztem. Megköszönve közösségemnek az elmúlt évtizedet, a Jobbikból kilépek. Döntésemnek egyetlen oka van: városvezetőként, felelősséggel tartozva minden egriért és szeretett városomért, nem hagyhatom, hogy a pártpolitika bármiféle befolyással bírjon döntéseimre vagy Eger sorsára. Polgármesterként kizárólag Egerhez, az egriekhez akarok hű lenni, kizárólag értük kívánok a jövőben dolgozni” – írja Mirkóczki Ádám Eger polgármestere Facebook-oldalán.

Mirkóczki döntésének állítólag nincs köze sem a politikai, sem pedig személyi ügyekhez, sőt kifejezetten azt állítja, hogy kilépésének nincs köze a pártban zajló jelenlegi „vélt vagy valós” konfliktusokhoz sem.

Erre erősít rá a Jobbikkal kiadott közös közlemény is, amelyben azt írják „semmilyen nézeteltérés, semmilyen konfliktus nem áll ennek a hátterében, és Mirkóczki Ádám döntésének egyáltalán nincs köze az utóbbi időben a párt körül zajló eseményekhez.”

Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, múlt szerdán három képviselő hagyta ott a Jobbik-frakciót.

Kilép a Jobbik frakciójából Sneider Tamás

A 2018-as választás óta ő a hetedik, aki otthagyja a pártot. Lemond parlamenti alelnöki tisztségéről és kilép a Jobbik képviselőcsoportjából Sneider Tamás. A politikus ezt szerda délután jelentette be Facebook-oldalán. A bejegyzéshez csatolt fotón látható, még aláíratlan, a házelnöknek címzett levélben a frakcióban kialakult méltatlan helyzettel indokolja lépését Sneider Tamás.

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.