A várakozás izgalmai - Az adóhivatal legújabb átalakítása

  • Keller-Alánt Ákos
  • 2015.12.01 08:17

Belpol

Államtitkár áll az ismét kétszintűvé váló adóhatóság élén; eddig nagyjából ennyi derült ki a kormány NAV-val kapcsolatos terveiről. Az adóhivatal átalakítása alapvetően szakmai kérdés, ám a kormánnyal szembeni bizalmatlanság és a feltűnő titkolózás bizonytalanságokat okoz – nem csupán a NAV-on belül, de a piacon is.

A kormányzati ígéretek szerint január elsejétől működik az új felállású adóhatóság, ehhez azonban minél hamarabb el kellene fogadni a Nemzeti Adó és Vám­hivatalról (NAV) szóló törvényt. Noha Tállai András, az adóügyek élére kinevezett államtitkár szerint az Országgyűlés már a héten megszavazza a törvénytervezetet, azt a kormányon kívül még nem sokan látták. Ahhoz képest, hogy az adóhivatal olyan mértékű átalakítás előtt áll, mint a 2007-es (ekkor hozták létre a régiós szintet), vagy a 2011-es (ekkor került sor az adóügyek és a vámhivatal összevonására), meglehetősen kevés konkrét információ került eddig nyilvánosságra, emiatt pedig a NAV-on belül óriási a bizonytalanság.

Szempontok

A mostani átalakításon egy éve ötletel a kormány, a kimondott cél a NAV hatékonyabbá tétele, a kimondatlan pedig az adóhatóságon belüli viszonyok átrendezése – szép új kifejezéssel: simicskátlanítása. A volt pártpénztárnok körébe tartozó Vida Ildikó elnököt már a választások után el akarta távolítani Orbán, ám a kitiltási ügy miatt ezt nem tehette meg, hiszen akkor úgy tűnt volna, enged az amerikai nyomásnak. Vida helyzetének bizonytalansága sokáig bénította a NAV munkáját, állítólag volt olyan időszak, amikor a NAV elnöke és Orbán Viktor, illetve Varga Mihály szóba sem álltak, csak a beosztottjaikon keresztül kommunikáltak egymással. Vida végül nyár elején távozott, meglehetősen furcsa körülmények között. A NAV-elnök május 20-ra dátumozott lemondó levelét a Magyar Nemzet „szerezte meg” július végén. A volt adóhatósági elnök a lemondását azzal indokolta, hogy a kormány rendre elutasította javaslatait a NAV átalakítására, amikor pedig hozzányúltak a szervezethez, azt az ő megkérdezése nélkül tették, és a tervek számára vállalhatatlanok. (Vida Simicska Lajos és Nyerges Zsolt agrárbirodalmának központi cégében, a Mezort Zrt.-ben lett felügyelőbizottsági tag.) Vida távozásával egy időben hagyta ott az adóhivatalt a kitiltási botrányban állítólag szintén érintett Csillag Dezsőné, aki szakmai elnökhelyettesként Vida kulcsemberének számított. Azóta egyedül Tállai kinevezése a biztos; az adóhatóságnál pedig a rutinfeladatok ellátásán túl egyelőre senki nem mer új feladatba kezdeni.

Tállai a helyzet magaslatán

Tállai a helyzet magaslatán

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

Az átalakítás örvén eleinte meglehetősen vad ötletek is felmerültek. Lázár János a megyei kormányhivatalok alá rendelte volna a NAV-ot, de előjött az önálló adóügyi minisztérium vagy államtitkárság létrehozásának lehetősége is. Augusztusban a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), a NAV, a Belügyminisztérium, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint az Ernst & Young munkatársaiból álló munkacsoport világította át a szervezetet, és az ő megállapításaik alapján álltak össze a végleges tervek. Szeptember végén derült ki, hogy végül az NGM-en belül jön létre az önálló adópolitikai államtitkárság, melynek vezetője Tállai András lett. Az adóügyekért felelős államtitkár korábban Orbán Gábor volt, ám ő mindenkit meglepve a nyáron lemondott. A miniszterelnökhöz különösen lojális Tállai (róla készült portrénkat lásd: Törő, a pénzszivattyú, Magyar Narancs, 2013. augusztus 15.) kinevezésével miniszterhelyettes, az adóügyi államtitkárság vezetője, parlamenti államtitkár, valamint NAV-elnök is lett egyszerre.

Központban

A NAV központi irányító egysége tehát a minisztériumba kerül át, az adóhatóság úgynevezett központi hivatal lesz, és működését Tállai mellett négy helyettes államtitkár is felügyeli. Ezzel párhuzamosan megszűnik a hét regionális főigazgatóság, így az adó­hatóság ismét kétszintűvé válik: maradnak a megyék és a központ. A régiók megszüntetésének mind­­egyik forrásunk inkább örült, mondván, nyolc évvel ezelőtt csak kényszerből alakították ki azokat, és nem is működtek igazán jól. A háromszintű rendszerben könnyen előfordulhatott, hogy egy-egy ügy 6–8 áttéten keresztül jutott el a központba, ami lelassította az ügyintézést. Folytatódik a NAV integrációja azzal, hogy összevonják a megyei adó- és vámigazgatóságokat: ezt a lépést is pozitívan értékelte minden forrásunk.

Az, hogy az adóhatóság önálló szerv, vagy a minisztérium alá rendelve működik-e, önmagában egyszerű szakmai kérdés, a világban mindkettőre van jól működő példa – mutatott rá a Narancsnak egy NAV-os forrásunk. Király László György, az APEH volt elnöke szerint azonban van előnye és hátránya is az önálló adóügyi államtitkárságnak. „Eddig a minisztérium alkotta meg a jogszabályokat, melyeket az adóhivatalnak kellett végrehajtania. A jogszabályok értelmezése többször is konfliktushoz vezetett a két szerv között, ezért az egyesüléssel valóban hatékonyabbá válhat a NAV irányítása.” Király kockázatnak látja ugyanakkor, hogy az adóhatóság vezetése sokkal inkább politikai szerep lesz, mint eddig bármikor, a NAV tényleges vezetőjét ugyanis januártól nem a miniszterelnök jelöli ki, hanem az államtitkár. „Így sokkal kiszolgáltatottabbá válik az adóhatóság. Az államtitkár könnyebben le tudja cserélni a NAV irányítóit, így fennáll a veszélye, hogy csökken a NAV vezetésének önállósága” – magyarázta a Narancsnak a korábbi adóhivatali elnök, aki szerint törvényes garanciákra volna szükség ahhoz, hogy ne kelljen aggódni a NAV kiszolgáltatottsága miatt. A NAV minisztérium alá rendelésétől és a régiók megszüntetésétől nem mindenki tart, mondván, egy jól működő adóhatóságra minden hatalomnak szüksége van, elvégre ez a hivatal garantálja a költségvetés bevéte­leit. „Senkinek nem érdeke szétverni a NAV-ot, ahogy az sem, hogy vezető beosztásba haverokat ültessenek be. A mostani kormány nyugodtan tervezhet hosszú távra, és kell nekik az adókat beszedni képes NAV” – mondta egyik forrásunk.

Mások nem ennyire optimisták. „Az adóhivatallal nem szabad játszani, de a kormány eddig nem úgy viselkedett, mintha ezzel tisztában lenne” – utalt egyik forrásunk a Vida személye körüli huzavonára. A régiók megszüntetése miatt a megyei vezetők szinte kormánymegbízotti rangba kerülnek, ez pedig nagyobb politikai súlyt ad nekik. Az adó- és vámigazgatóságok összevonása miatt két szakmai igazgatóhelyettest kell majd kinevezni, ami lehetőséget ad arra, hogy a megyék élére politikai kinevezettek kerüljenek, érvelt egy másik forrásunk. „A haverokat valóban nem az adóhatóságba szokták beültetni, de az első Orbán-kormány alatt is voltak meglepő kinevezések.”

Ködfelhőben

Nem tudni pontosan, hogy azok a feladatok, melyeket eddig régiós szinten láttak el, hová kerülnek. Úgy tudjuk, a megyéké lesz a humánpolitika, a működtetés, a kockázatelemzési, az ellenőrzési, valamint a végrehajtási feladat. Ezek szakmailag indokolt döntések, azt viszont, hogy a koordinációt nem, csak a hatósági feladatokat veszi át a minisztérium, forrásaink egyöntetűen hibának tartják. Jelenlegi állás szerint az informatikai rendszerek kezelése sem kerül az NGM-be, amit forrásaink „megnyugtatónak” tartanak. Azt a félelmet azonban, hogy januártól a kormány közelebb kerülne az adótitkokhoz, egyértelműen alaptalannak tartják. A NAV rendsze­reiben a jogosultságok nagyon szigorúan lehatároltak, minden megtekintést naplóznak, a rendszer pedig annyira összetett, hogy ha valaki belenyúl, annak mindenképp nyoma marad.

A régiók kiesése miatt a határozatokkal szembeni fellebbezéseket a központi szerv bírálja majd el, ám a döntnökök fizikailag a megyei igazgatóságon ülnek (úgy, mint az APEH idejében). Ha ugyanis valaki nem ért egyet a NAV határozatával, a fellebbezést az adóhatóságon belüli felettes szervnél bírálják el, a bíróságra csak a harmadfok tartozik. Ez nem azt jelenti, hogy ugyanazok vizsgálják felül az ügyeket, akik a döntést meghozták, hanem hogy szakmai érvekkel is lehet fellebbezni egy-egy határozat ellen; a bírósághoz viszont csak jogszabálysértés esetén lehet fordulni. Amennyiben valaki nem akart bíróságra menni, az adóhivatal elnökéhez majd a felügyeletet ellátó miniszterhez is lehetett fordulni (akár a bírósági eljárással párhuzamosan). Egyik adószakértő forrásunk szerint emiatt problémás, hogy Tállai kezében összpontosul két fellebbviteli fórum is, és az is, hogy egyelőre nem tudni, miként lesznek lehatárolva a jogkörök a NAV és a miniszté­rium között.

Az adó- és vámigazgatóságokat összevonják, így a korábbi 60 helyett mindössze 23 igazgatósági pozíció marad. Úgy tudjuk, a ré­giós vezetők a megyei igazgatóságokra kerülnek, és akik eddig a napi feladatokat koordinálták, többnyire maguk is kénytelenek lesznek terepre menni. Forrásaink szerint erre szükség is van, mert az adóhivatal méretéhez képest a kelleténél többen dolgoznak adminisztratív munkakörben. A belső küzdelmek mindenesetre megindultak, melyeket csak fokoznak a korábbi adóhivatali dolgozók és vámosok közötti feszültségek. Az adóhivatali dolgozók nagyobb szaktudásukra és arra büszkék, hogy kétszer annyi emberrel tízszer annyi bevételt hoznak, mint a vámosok. Akik viszont fegyveres testületként sokkal fegyelmezettebbek, és ők azok, akik egy-egy ellenőrzés során képesek hatá­rozottabban fellépni, ha szükséges. Az összevonás óta a vámosok egyre inkább visszaszorulnak, amit csak felgyorsított, hogy kimaradtak a beígért életpályamodellből, ezért sokan más fegyveres testülethez távoztak. Az új felállás vesztesei is valószínűleg ők lesznek, nem véletlen, hogy az átalakításokról szóló első hírek után a vámosok szakszervezete tiltakozott a szerintük „buldózer-típusú” átszervezés ellen.

Kevés sziszegéssel

Az átszervezés a NAV egyik legnagyobb gondját, a területi szét­tagoltságot nem oldja meg. Adózási szempontból óriásiak a megyék közötti különbségek. Pest megye és Budapest termeli a GDP 60 százalékát, így az ott dolgozók sokkal leterheltebbek, mint egy-egy kisebb megyében, ahol „kis túlzással ugyanazt a három nagyobb adózót ellenőrzik minden hónapban”. Király szerint a kisebb megyei igazgatóságok (például Nógrád, Heves vagy Vas, Zala) összevonása egyszerű „üzemgazdaságossági” okokból indokolt lenne, de ezt az érintett megyék politikai vezetői közös erővel biztosan megakadályoznák. A közszolgálati dolgozók bérét törvény szabályozza, így egy fővárosi dolgozó ugyanannyit keres, mint egy észak-magyarországi, ez pedig tovább növeli a feszültséget. Budapesten ugyanis nemcsak nagyobb a terhelés (és könnyebben lehet új állást is találni), de a megélhetés is drágább, mint másutt. Ezek miatt azokat a többezres leépítési terveket sem tartják reálisnak forrásaink, amikről Lázár János vagy Varga Mihály beszéltek korábban. Sok helyen szakemberhiány van, és a minisztériumba is mindenképp kell majd embereket felvenni. Forrá­saink azokat a híreket is cáfolták, hogy az utóbbi hónapokban tömegesen távoztak volna a NAV-tól, bár azt elismerték, hogy – részben az alacsony fizetések miatt – az adóhatóságra jellemző a nagy fluktuáció. A tehetségesebb szakemberek inkább a piacon keresik a boldogulást, ami nagyban lassítja az amúgy indokolt szemléletváltást a NAV-nál. Rövidebb vizsgálatokkal, együttműködő adóhatósággal és minél egyszerűbb szabályozással lehetne javítani az adómorálon, hisz az összes adó 90 százalékát maguktól befizetik az adózók. Ahogyan Király fogalmazott: „Ha a mindenkori pénzügyi kormányzatok megértenék, hogy ezen a téren is lehetne hatékonyságot javítani, akkor bekövetkezne, amit XIV. Lajos pénzügyminisztere, Jean-Baptiste Colbert így fogalmazott meg: »Az adóbevételek előteremtése olyan, mint a libatolltépkedés: minél több tollra akarunk szert tenni minél kevesebb sziszegéssel.«” A NAV problémáinak feltárását nehezíti, hogy az adóhivatal évek óta nem publikál részletes statisztikákat saját működéséről, valamint hogy a NAV-on belül a kritikának nincs kultúrája: ha valaki problémára bukkan, arról inkább hallgatni szokás.

Az információhiány nemcsak a NAV-on belül, de a piacon is bizonytalanságokat okoz. Piaci forrásunk szerint „ha a politika egy-egy kényesebb ügybe bele akart nyúlni, azt eddig is meg tudta tenni, de néhány vállalatnál most attól tartanak, hogy a politika megszállja az adóhivatalt, és a korrupció rendszerszintűvé válhat a NAV-nál, például egy kipécézett iparág vezető cégeire ráküldik az adóhatóságot. Talán ez nem történik meg, mert Tállai valamennyire ért az adóügyekhez és okos is. Az idegen nyelven egyáltalán nem beszélő, a mezőkövesdi focipálya mellett kolbászt evő NAV-elnök képe viszont riasztó lehet, ha elképzeljük, hogyan fog például tárgyalni az Audi vezetésével.”

Neked ajánljuk