A várakozás izgalmai - Az adóhivatal legújabb átalakítása

  • Keller-Alánt Ákos
  • 2015. december 1.

Belpol

Államtitkár áll az ismét kétszintűvé váló adóhatóság élén; eddig nagyjából ennyi derült ki a kormány NAV-val kapcsolatos terveiről. Az adóhivatal átalakítása alapvetően szakmai kérdés, ám a kormánnyal szembeni bizalmatlanság és a feltűnő titkolózás bizonytalanságokat okoz – nem csupán a NAV-on belül, de a piacon is.

A kormányzati ígéretek szerint január elsejétől működik az új felállású adóhatóság, ehhez azonban minél hamarabb el kellene fogadni a Nemzeti Adó és Vám­hivatalról (NAV) szóló törvényt. Noha Tállai András, az adóügyek élére kinevezett államtitkár szerint az Országgyűlés már a héten megszavazza a törvénytervezetet, azt a kormányon kívül még nem sokan látták. Ahhoz képest, hogy az adóhivatal olyan mértékű átalakítás előtt áll, mint a 2007-es (ekkor hozták létre a régiós szintet), vagy a 2011-es (ekkor került sor az adóügyek és a vámhivatal összevonására), meglehetősen kevés konkrét információ került eddig nyilvánosságra, emiatt pedig a NAV-on belül óriási a bizonytalanság.

Szempontok

A mostani átalakításon egy éve ötletel a kormány, a kimondott cél a NAV hatékonyabbá tétele, a kimondatlan pedig az adóhatóságon belüli viszonyok átrendezése – szép új kifejezéssel: simicskátlanítása. A volt pártpénztárnok körébe tartozó Vida Ildikó elnököt már a választások után el akarta távolítani Orbán, ám a kitiltási ügy miatt ezt nem tehette meg, hiszen akkor úgy tűnt volna, enged az amerikai nyomásnak. Vida helyzetének bizonytalansága sokáig bénította a NAV munkáját, állítólag volt olyan időszak, amikor a NAV elnöke és Orbán Viktor, illetve Varga Mihály szóba sem álltak, csak a beosztottjaikon keresztül kommunikáltak egymással. Vida végül nyár elején távozott, meglehetősen furcsa körülmények között. A NAV-elnök május 20-ra dátumozott lemondó levelét a Magyar Nemzet „szerezte meg” július végén. A volt adóhatósági elnök a lemondását azzal indokolta, hogy a kormány rendre elutasította javaslatait a NAV átalakítására, amikor pedig hozzányúltak a szervezethez, azt az ő megkérdezése nélkül tették, és a tervek számára vállalhatatlanok. (Vida Simicska Lajos és Nyerges Zsolt agrárbirodalmának központi cégében, a Mezort Zrt.-ben lett felügyelőbizottsági tag.) Vida távozásával egy időben hagyta ott az adóhivatalt a kitiltási botrányban állítólag szintén érintett Csillag Dezsőné, aki szakmai elnökhelyettesként Vida kulcsemberének számított. Azóta egyedül Tállai kinevezése a biztos; az adóhatóságnál pedig a rutinfeladatok ellátásán túl egyelőre senki nem mer új feladatba kezdeni.

Tállai a helyzet magaslatán

Tállai a helyzet magaslatán

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

Az átalakítás örvén eleinte meglehetősen vad ötletek is felmerültek. Lázár János a megyei kormányhivatalok alá rendelte volna a NAV-ot, de előjött az önálló adóügyi minisztérium vagy államtitkárság létrehozásának lehetősége is. Augusztusban a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), a NAV, a Belügyminisztérium, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint az Ernst & Young munkatársaiból álló munkacsoport világította át a szervezetet, és az ő megállapításaik alapján álltak össze a végleges tervek. Szeptember végén derült ki, hogy végül az NGM-en belül jön létre az önálló adópolitikai államtitkárság, melynek vezetője Tállai András lett. Az adóügyekért felelős államtitkár korábban Orbán Gábor volt, ám ő mindenkit meglepve a nyáron lemondott. A miniszterelnökhöz különösen lojális Tállai (róla készült portrénkat lásd: Törő, a pénzszivattyú, Magyar Narancs, 2013. augusztus 15.) kinevezésével miniszterhelyettes, az adóügyi államtitkárság vezetője, parlamenti államtitkár, valamint NAV-elnök is lett egyszerre.

Központban

A NAV központi irányító egysége tehát a minisztériumba kerül át, az adóhatóság úgynevezett központi hivatal lesz, és működését Tállai mellett négy helyettes államtitkár is felügyeli. Ezzel párhuzamosan megszűnik a hét regionális főigazgatóság, így az adó­hatóság ismét kétszintűvé válik: maradnak a megyék és a központ. A régiók megszüntetésének mind­­egyik forrásunk inkább örült, mondván, nyolc évvel ezelőtt csak kényszerből alakították ki azokat, és nem is működtek igazán jól. A háromszintű rendszerben könnyen előfordulhatott, hogy egy-egy ügy 6–8 áttéten keresztül jutott el a központba, ami lelassította az ügyintézést. Folytatódik a NAV integrációja azzal, hogy összevonják a megyei adó- és vámigazgatóságokat: ezt a lépést is pozitívan értékelte minden forrásunk.

Az, hogy az adóhatóság önálló szerv, vagy a minisztérium alá rendelve működik-e, önmagában egyszerű szakmai kérdés, a világban mindkettőre van jól működő példa – mutatott rá a Narancsnak egy NAV-os forrásunk. Király László György, az APEH volt elnöke szerint azonban van előnye és hátránya is az önálló adóügyi államtitkárságnak. „Eddig a minisztérium alkotta meg a jogszabályokat, melyeket az adóhivatalnak kellett végrehajtania. A jogszabályok értelmezése többször is konfliktushoz vezetett a két szerv között, ezért az egyesüléssel valóban hatékonyabbá válhat a NAV irányítása.” Király kockázatnak látja ugyanakkor, hogy az adóhatóság vezetése sokkal inkább politikai szerep lesz, mint eddig bármikor, a NAV tényleges vezetőjét ugyanis januártól nem a miniszterelnök jelöli ki, hanem az államtitkár. „Így sokkal kiszolgáltatottabbá válik az adóhatóság. Az államtitkár könnyebben le tudja cserélni a NAV irányítóit, így fennáll a veszélye, hogy csökken a NAV vezetésének önállósága” – magyarázta a Narancsnak a korábbi adóhivatali elnök, aki szerint törvényes garanciákra volna szükség ahhoz, hogy ne kelljen aggódni a NAV kiszolgáltatottsága miatt. A NAV minisztérium alá rendelésétől és a régiók megszüntetésétől nem mindenki tart, mondván, egy jól működő adóhatóságra minden hatalomnak szüksége van, elvégre ez a hivatal garantálja a költségvetés bevéte­leit. „Senkinek nem érdeke szétverni a NAV-ot, ahogy az sem, hogy vezető beosztásba haverokat ültessenek be. A mostani kormány nyugodtan tervezhet hosszú távra, és kell nekik az adókat beszedni képes NAV” – mondta egyik forrásunk.

Mások nem ennyire optimisták. „Az adóhivatallal nem szabad játszani, de a kormány eddig nem úgy viselkedett, mintha ezzel tisztában lenne” – utalt egyik forrásunk a Vida személye körüli huzavonára. A régiók megszüntetése miatt a megyei vezetők szinte kormánymegbízotti rangba kerülnek, ez pedig nagyobb politikai súlyt ad nekik. Az adó- és vámigazgatóságok összevonása miatt két szakmai igazgatóhelyettest kell majd kinevezni, ami lehetőséget ad arra, hogy a megyék élére politikai kinevezettek kerüljenek, érvelt egy másik forrásunk. „A haverokat valóban nem az adóhatóságba szokták beültetni, de az első Orbán-kormány alatt is voltak meglepő kinevezések.”

Ködfelhőben

Nem tudni pontosan, hogy azok a feladatok, melyeket eddig régiós szinten láttak el, hová kerülnek. Úgy tudjuk, a megyéké lesz a humánpolitika, a működtetés, a kockázatelemzési, az ellenőrzési, valamint a végrehajtási feladat. Ezek szakmailag indokolt döntések, azt viszont, hogy a koordinációt nem, csak a hatósági feladatokat veszi át a minisztérium, forrásaink egyöntetűen hibának tartják. Jelenlegi állás szerint az informatikai rendszerek kezelése sem kerül az NGM-be, amit forrásaink „megnyugtatónak” tartanak. Azt a félelmet azonban, hogy januártól a kormány közelebb kerülne az adótitkokhoz, egyértelműen alaptalannak tartják. A NAV rendsze­reiben a jogosultságok nagyon szigorúan lehatároltak, minden megtekintést naplóznak, a rendszer pedig annyira összetett, hogy ha valaki belenyúl, annak mindenképp nyoma marad.

A régiók kiesése miatt a határozatokkal szembeni fellebbezéseket a központi szerv bírálja majd el, ám a döntnökök fizikailag a megyei igazgatóságon ülnek (úgy, mint az APEH idejében). Ha ugyanis valaki nem ért egyet a NAV határozatával, a fellebbezést az adóhatóságon belüli felettes szervnél bírálják el, a bíróságra csak a harmadfok tartozik. Ez nem azt jelenti, hogy ugyanazok vizsgálják felül az ügyeket, akik a döntést meghozták, hanem hogy szakmai érvekkel is lehet fellebbezni egy-egy határozat ellen; a bírósághoz viszont csak jogszabálysértés esetén lehet fordulni. Amennyiben valaki nem akart bíróságra menni, az adóhivatal elnökéhez majd a felügyeletet ellátó miniszterhez is lehetett fordulni (akár a bírósági eljárással párhuzamosan). Egyik adószakértő forrásunk szerint emiatt problémás, hogy Tállai kezében összpontosul két fellebbviteli fórum is, és az is, hogy egyelőre nem tudni, miként lesznek lehatárolva a jogkörök a NAV és a miniszté­rium között.

Az adó- és vámigazgatóságokat összevonják, így a korábbi 60 helyett mindössze 23 igazgatósági pozíció marad. Úgy tudjuk, a ré­giós vezetők a megyei igazgatóságokra kerülnek, és akik eddig a napi feladatokat koordinálták, többnyire maguk is kénytelenek lesznek terepre menni. Forrásaink szerint erre szükség is van, mert az adóhivatal méretéhez képest a kelleténél többen dolgoznak adminisztratív munkakörben. A belső küzdelmek mindenesetre megindultak, melyeket csak fokoznak a korábbi adóhivatali dolgozók és vámosok közötti feszültségek. Az adóhivatali dolgozók nagyobb szaktudásukra és arra büszkék, hogy kétszer annyi emberrel tízszer annyi bevételt hoznak, mint a vámosok. Akik viszont fegyveres testületként sokkal fegyelmezettebbek, és ők azok, akik egy-egy ellenőrzés során képesek hatá­rozottabban fellépni, ha szükséges. Az összevonás óta a vámosok egyre inkább visszaszorulnak, amit csak felgyorsított, hogy kimaradtak a beígért életpályamodellből, ezért sokan más fegyveres testülethez távoztak. Az új felállás vesztesei is valószínűleg ők lesznek, nem véletlen, hogy az átalakításokról szóló első hírek után a vámosok szakszervezete tiltakozott a szerintük „buldózer-típusú” átszervezés ellen.

Kevés sziszegéssel

Az átszervezés a NAV egyik legnagyobb gondját, a területi szét­tagoltságot nem oldja meg. Adózási szempontból óriásiak a megyék közötti különbségek. Pest megye és Budapest termeli a GDP 60 százalékát, így az ott dolgozók sokkal leterheltebbek, mint egy-egy kisebb megyében, ahol „kis túlzással ugyanazt a három nagyobb adózót ellenőrzik minden hónapban”. Király szerint a kisebb megyei igazgatóságok (például Nógrád, Heves vagy Vas, Zala) összevonása egyszerű „üzemgazdaságossági” okokból indokolt lenne, de ezt az érintett megyék politikai vezetői közös erővel biztosan megakadályoznák. A közszolgálati dolgozók bérét törvény szabályozza, így egy fővárosi dolgozó ugyanannyit keres, mint egy észak-magyarországi, ez pedig tovább növeli a feszültséget. Budapesten ugyanis nemcsak nagyobb a terhelés (és könnyebben lehet új állást is találni), de a megélhetés is drágább, mint másutt. Ezek miatt azokat a többezres leépítési terveket sem tartják reálisnak forrásaink, amikről Lázár János vagy Varga Mihály beszéltek korábban. Sok helyen szakemberhiány van, és a minisztériumba is mindenképp kell majd embereket felvenni. Forrá­saink azokat a híreket is cáfolták, hogy az utóbbi hónapokban tömegesen távoztak volna a NAV-tól, bár azt elismerték, hogy – részben az alacsony fizetések miatt – az adóhatóságra jellemző a nagy fluktuáció. A tehetségesebb szakemberek inkább a piacon keresik a boldogulást, ami nagyban lassítja az amúgy indokolt szemléletváltást a NAV-nál. Rövidebb vizsgálatokkal, együttműködő adóhatósággal és minél egyszerűbb szabályozással lehetne javítani az adómorálon, hisz az összes adó 90 százalékát maguktól befizetik az adózók. Ahogyan Király fogalmazott: „Ha a mindenkori pénzügyi kormányzatok megértenék, hogy ezen a téren is lehetne hatékonyságot javítani, akkor bekövetkezne, amit XIV. Lajos pénzügyminisztere, Jean-Baptiste Colbert így fogalmazott meg: »Az adóbevételek előteremtése olyan, mint a libatolltépkedés: minél több tollra akarunk szert tenni minél kevesebb sziszegéssel.«” A NAV problémáinak feltárását nehezíti, hogy az adóhivatal évek óta nem publikál részletes statisztikákat saját működéséről, valamint hogy a NAV-on belül a kritikának nincs kultúrája: ha valaki problémára bukkan, arról inkább hallgatni szokás.

Az információhiány nemcsak a NAV-on belül, de a piacon is bizonytalanságokat okoz. Piaci forrásunk szerint „ha a politika egy-egy kényesebb ügybe bele akart nyúlni, azt eddig is meg tudta tenni, de néhány vállalatnál most attól tartanak, hogy a politika megszállja az adóhivatalt, és a korrupció rendszerszintűvé válhat a NAV-nál, például egy kipécézett iparág vezető cégeire ráküldik az adóhatóságot. Talán ez nem történik meg, mert Tállai valamennyire ért az adóügyekhez és okos is. Az idegen nyelven egyáltalán nem beszélő, a mezőkövesdi focipálya mellett kolbászt evő NAV-elnök képe viszont riasztó lehet, ha elképzeljük, hogyan fog például tárgyalni az Audi vezetésével.”

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást” – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor.