Parnasszusi pénzeső - Szemelvények az MMA szerződéseiből

  • Hamvay Péter
  • 2015. november 29.

Belpol

Pintér Sándor volt cége, L. Simon holdudvara és a kormánynál jól fekvő egyéb vállalkozások is jelentős megbízásokat kapnak a Magyar Művészeti Akadémiától.

Felzaklatta a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagjait Gulyás Márton aktivista váratlan felszólalása a múlt heti közgyűlésükön, amire némi zsidózással, énekléssel és pfujolással reagáltak (lásd a magyarnarancs.hu 2015. november 5-ei beszámolóit). A maradék napirendi pontokat ezek után pár perc alatt elfogadták, köztük a kormánynak küldendő éves jelentésüket és a jövő évi terveiket. Az 1956-os forradalom „győzelmét” – ahogyan Fekete György fogalmazott – a 60. évforduló alkalmából 2016 őszétől 2017 tavaszáig tartó eseménysorozattal ünneplik, lesz pályázat, be­adásos kiállítás. A többi terv és elvégzett feladat is – akár egy nagy művelődési házban valamikor a nyolcvanas években – csupa évfordulóhoz kapcsolódó kultúrműsor. Az MMA köztestületi munkájának nagy részét kitevő bizottsági ülések újabb lendületet kaphatnak, hiszen végre létrehívják a Társadalmi Tanácsadó Testületet is. De hogy valódi kontroll azért ne működhessen, tagjait az MMA elnökének javaslatára az elnökség választja meg.

Forever alone

Forever alone

Fotó: Czimbal Gyula / MTI

A természetesen egyhangúlag megszavazott terveknél és nagy egyetértésben elfogadott jelentéseknél érdekesebbnek tűnt az MMA 5 millió forintnál nagyobb összegű tavalyi és idei szerződéseinek áttanulmányozása. Ezekből kitűnik, hogy bár L. Simon László igyekszik ma is az MMA késő kádári világával szemben meghatározni önmagát, és sokan Fekete György párton belüli ellenpontjaként tekintenek rá, a gazdasági életben ezek a feszültségek nem veszélyeztetik a nemzeti együttműködést.

László és a Vigadó

Nem elég, hogy tavaly 116 millió, idén pedig 68 millió forintot fizet az MMA a Szabad Művelődési Alapítvány cégének, a Kristályház Kft.-nek a Vörösmarty téri irodaház helyiségeinek bérleti díjaként, még két melóval is megdobták őket. Tavaly 7 millió forintot fizettek a Pesti Vigadó épületében megvalósuló „térbeli iroda” (?) kialakításáért, 8,8 milliót pedig egy információs pult és szekrények létesítéséért. Mint ismeretes, ez az alapítvány kezelte a Vigadó felújítására szánt pénzeket. 2013. márciusban aztán a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) feljelentése nyomán indult nyomozás ismeretlen tettes ellen, a gyanú szerint a 2000-es évek első felében nagy vagyoni kárt okozó szerződéseket kötöttek; végül 1,3 milliárd forint vagyoni hátrányt állapított meg a Kehi. Az ügy L. Simon nemtetszését is kiválthatta, mert egy hónappal a Kehi feljelentése előtt elzavarta az alapítvány teljes vezetőségét, élén az MMA akkori alelnökével, Zelnik Józseffel, és saját embereivel töltötte fel azt – kulturális államtitkárként ez volt L. Simon egyik utolsó döntése. Így a háromfős kuratóriumban ül ma is L. Simon leghűségesebb fegyvertársa, Sárváry István, aki helyettes államtitkára lett a Miniszterelnökségen, jelenleg pedig a Forster Központ vezetője. A másik tag, Kazai Viktor az L. Simon által alapította Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány kuratóriumi elnöke is egyben. (Ezt az alapítványt bízták meg a kápolnásnyéki kastély felújításával. Az ingatlan a Kastély.net Kft. tulajdonában van, amelynek a birtokosa a Ráció Kiadói Kft. Utóbbi cég 2011 októberéig L. Simon és felesége tulajdonában volt, amikor is Simon Mónika vásárolta meg, aki persze nem rokona az államtitkárnak. A Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány 2014-ben – két sikertelen kísérlet után – 267 millió forintnyi EU-támogatást is kapott a kastély rekonstrukciójára.)

László és a kommunikáció

9,8 millió forintot ért meg az MMA-nak, hogy a PlotPoint Kft. elkészítse Schrammel Imre keramikus kiállításának „médiahirdetési koncepcióját”, majd további 8 milliót kapott, hogy a Vigadónak PR- és marketingeszközöket gyártson. A PlotPoint 2011–2012-ben három szerződéssel összesen 143,6 milliót szakított a Hungarofesttől, tavaly pedig együttműködött az egykor L. Simon László alapította
Fiatal Írók Szövetségével (FISZ) a Mi közöd hozzá? című projektben. A holokauszt hétköznapi feldolgozását elősegíteni hivatott videók elkészítésére az L. Simon vezette Holokauszt Emlékév Civil Alapjától nyertek 2,45 millió forintos támogatást.

A belsőépítész és a belsőköltő

A belsőépítész és a belsőköltő

Fotó: Kovács Tamás / MTI

9,8 millió forintot kapott a Bell and Partners Kft. a Makovecz-kiállítás „médiatervezési és médiamegvalósítási munkálatokkal kapcsolatos feladatok” ellátására. A Bell and Partners 2010 óta sorra nyeri a közbeszerzéseket, csak néhány példa: 2011-ben 600, 2013-ban 700 milliós tendert nyert a KIM-től, ügyfelei között volt az Agrármarketing Centrum, az Állami Autópálya Kezelő, a MÁV és a Pilisi Parkerdő Zrt. is; tavaly a Nemzeti Dohánykereskedelmi Kft. kötött 21 milliós szerződést velük a „médiában való megjelenéshez kapcsolódó feladatok ellátására”. A Hungarofestnél többször is nyertek, 2011-ben például egy 550 milliós médiatendert, amelyben a PR-feladatokat a Young & Partners kapta – ennek vezetője és tulajdonosa Kuna Tibor, a Fidesz-frakció egykori kabinettitkára. Utóbbi céget a Várgondnokság Kft. (miközben L. Simon a Várkert Bazár felújításáért felelős kormánybiztos is volt) 24,3 millióért bízta meg PR- és kommunikációs feladatokkal. A Young and Partners gyakran pályázik együtt az L. Simon kabinetfőnökéhez, Hornyák Tiborhoz köthető YCP Kommunikációs és Tanácsadó Kft.-vel is (erről lásd a magyarnarancs.hu cikkét: Dől a közpénz az L. Simon-közeli cégekhez , 2014. augusztus 13.).

A Bell and Partners 2009-es 144 milliós árbevételét 2,8 milliárdosra, csaknem hússzorosára tornázta fel 2014-re. (Részben a Bell and Partners birtokolja a 2010 óta szintén szárnyaló AQWIA Kft.-t, amely elektromos hajókat forgalmaz, más források szerint gyárt is. Mint a hvg.hu kiderítette, épp egy ilyen modellt vásárolt feltűnően olcsón nemrég Giró- Szász András.)

Csaknem 20 millió forint – egy átlagos állami, önkormányzati múzeum feleennyi pénzből már látványos kiállítást rendez – sem volt elég a két kiállítás kommunikációjára, hiszen 9,3 millió forintért megbíztak egy harmadik ügynökséget, a Clue PR Kft.-t is a tárlatok „kommunikációjával, a kapcsolódó kreatív kommunikációs anyagok tervezésével és nyomdai előkészítésével”.

Sándor és a védelem

A kommunikáció mellett az őrzés-védés területén találtunk érdekes, nagy összegű szerződéseket. Az S-System Service Védelmi és Biztonsági Kft. 29,5 millióért őrizte fél évig a Pesti Vigadó épületét, további 8 millióért nyolc és fél hónapig a nemrég megszerzett Andrássy úti, egykori MÚOSZ-székházat, és kicsivel rövidebb ideig 7,5 millióért a Hild-villát, ahol majd a Művészetelméleti Kutatóintézet nyílik. Összesen tehát 45 millió forint értékben vásárolt szolgáltatást az MMA az árbevételét 2010 óta kilencszeresére növelő cégtől. Az S-System egyik tulajdonosa az a Kántor Tibor, aki vezérigazgatója és egyszemélyes részvényese volt 2013-ig a Prostasia Zrt.-nek, amely Pintér Sándor Civil Biztonsági Szolgálat Zrt.-jét (CBSZ) vette meg 2010 márciusában, mielőtt Pintért belügyminiszterré nevezték ki. A céget az üzlet előtt három hónappal alapították. A Prostasia Zrt.-t Kántor aztán Pintér két régi üzleti partnerének, Tölgyesi Vilmosnak és Szabó Péternek adta el 2013-ban. De maga a Civil Biztonsági Szolgálat is szerepet kap az MMA-ban, velük két, egyenként 7,5 milliós szerződést kötöttek a Hild-villa őrzésére. Így tehát az üres objektum őrzésére 2014 februárja és 2015 augusztusa között összesen csaknem 23 millió forintot költött az MMA. A CBSZ-t Pintér 2003-ban vásárolta meg, s az akkori egymilliárd forintos nettó árbevétel 2009 végére 5,5 milliárdra nőtt. A cég, illetve a vállalatcsoport azonban csak 2010 után kezdett igazán szárnyalni, egyre-másra nyerve el többek között a Magyar Fejlesztési Bank, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő, a Magyar Villamos Művek, a Szerencsejáték Zrt., az Országos Bírói Hivatal vagy a Miniszterelnökség megbízásait. 2013 végére nettó árbevételét 11 milliárdra, a csoport konszolidált árbevételét pedig 16 milliárdra növelte. (Pintér cégeinek furcsa eladásáról lásd: Őrzés, védés, Magyar Narancs, 2014. július 17.)

A nagyon jól őrzött Hild-villa bontási munkálataira 7,6 milliót, az egykori MÚOSZ-székház belső bontásaira 18 milliót költöttek. De ne legyünk igazságtalanok: nem csak a kommunikációra, a biztonságra és az építkezésekre áldoz bőkezűen a köztestület, hiszen nem sajnáltak 7,5 millió forintot egy olasz művészettörténésztől, Paolo Portoghesitől sem: Makoveczről szóló tanulmánya és néhány fotója ennyit ért meg az MMA-nak. A karcsú kötetet három nyelven jelentette meg a testület.

Figyelmébe ajánljuk