A Czeizel-ügy: Magyar kapcsolat

szerző
- tódor -
publikálva
1996/28. (07. 11.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

A nyolcvanas évek vége óta csaknem száz terhes magyar anya csempészte be magzatát az Egyesült Államokba, hogy aztán ott megszülje s nyomban örökbe is adja. A két baráti nép keveredését elősegítő projekt szülőanyját a magyar származású, kanadai állampolgárságú 48 éves Marianne Gátit Kaliforniában adócsalás és más bűncselekmény gyanúja miatt helyezték vád alá. Magyarországi felhajtóhálózatának lefülelésén a rendőrök nagy erőkkel dolgoznak. Megvan az ügy első szenzációja is: ez idáig egyedül M. Zoltán, Czeizel Endre tudományos titkára ellen folyt eljárás "családi állás megváltoztatásának" alapos gyanúja miatt. A rendőrség azonban főnökét, a Nemzeti Egészségvédelmi Intézet (NEVI) napokban kinevezett főigazgatóját, az ország népszerű orvosgenetikusát is ezzel vádolja.

A nyolcvanas évek vége óta csaknem száz terhes magyar anya csempészte be magzatát az Egyesült Államokba, hogy aztán ott megszülje s nyomban örökbe is adja. A két baráti nép keveredését elősegítő projekt szülőanyját a magyar származású, kanadai állampolgárságú 48 éves Marianne Gátit Kaliforniában adócsalás és más bűncselekmény gyanúja miatt helyezték vád alá. Magyarországi felhajtóhálózatának lefülelésén a rendőrök nagy erőkkel dolgoznak. Megvan az ügy első szenzációja is: ez idáig egyedül M. Zoltán, Czeizel Endre tudományos titkára ellen folyt eljárás "családi állás megváltoztatásának" alapos gyanúja miatt. A rendőrség azonban főnökét, a Nemzeti Egészségvédelmi Intézet (NEVI) napokban kinevezett főigazgatóját, az ország népszerű orvosgenetikusát is ezzel vádolja.

Nehéz a magyar újságíró dolga. Miközben a többféle néven is futó, hivatalosan Marianne Gátinak nevezett asszonyról, akit Kaliforniában tartanak fogva, szinte mindent tud már a honi közvélemény, addig a hazai fejleményekről az ORFK Vizsgálati Főosztályán érdeklődő tollnoknak a nyomozás érdekeire hivatkozva nem adnak felvilágosítást az elmúlt hét eleje óta. Tippadónk szerint jól tesszük, ha ellátogatunk a NEVI-be. Ez még július 3-án volt, amikor semmit sem lehetett tudni azokról a faxokról, amelyeket az Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) Humángenetikai és Teratológiai Osztályának készülékén küldtek el Marianne (Rosenstein) Gátinak. Ezekben a faxokban a "csecsemőkiajánlás" technikai és anyagi részleteit rögzítik a felek, mint ahogyan az a Népszabadság "kaliforniai forrásokból szerzett" értesüléseiből július 5-én kiderült. A NEVI-ben viszont hallgatnak. Várják a közkedvelt "tévégenetikust", ahogyan az egyik megkérdezett nevezte. Kapunk viszont egy kórházi címet és nevet. Ott a fehér köpenyes, nadrágos, klumpás doktor elmondja, hogy nem érti, mi ebben a titok, hiszen Czeizel Endre Családtervezési Központja

már évek óta foglalkozik

a "babaexporttal"

Úgy tudja, a rendőrség egy vidéki bejelentés nyomán indult be, s tartott házkutatást az OKI-ban a tudományos titkár, M. Zoltán szobájában. Valakinek állítólag feltűnt, hogy egy asszony hónapokra eltűnt, aztán, amikor hazaérkezett amerikai szülőútjáról, elkezdett mesélni. (Mint utóbb kiderült, informátorunk rosszul tudta: a hazai nyomozás a Marianne Gáti lakásán lefoglalt faxok miatt indult M. Zoltán és az eddig még meg nem nevezett többi, felhajtással gyanúsított személy ellen.)

Megpróbáltuk elérni az ismert orvosgenetikust, aki azonban a hét közepén ügyvédi tanácsra még nem nyilatkozott a sajtónak. Hasonlóképpen jártunk M. Zoltánnal, pontosabban a feleségével (?) is. M. Zoltántól elsősorban Czeizel doktor elérhetőségét akartuk megkérdezni, de a hölgy félreérthetetlenül tudomásunkra hozta, kötve hiszi, hogy M. Zoltán ez ügyben a segítségünkre lesz. Ez persze érthető, ekkor már volt neki éppen elég baja. Holott, mint az július 5-én, pénteken este a tévéhíradóból, majd az Objektívből is kiderült, M. Zoltán főnöke, azaz Czeizel Endre utasításainak megfelelően cselekedett.

Czeizel Endre egy

pillanatig sem tagadta,

hogy évek óta kapcsolatban áll az általa vezetett Családtervezési Központ (Genetikai Tanácsadó) Marianne Gátival, akit ő még Rosenstein Mariannként ismert meg. Határozottan állította azt is, hogy az örökbefogadások közvetítéséért pénzt sem ő, sem tudományos titkára nem fogadtak el, s hogy a családjogi törvény 1995. júliusi módosítása óta külföldi örökbefogadásokat nem hoznak tető alá.

Tény viszont, és ezt Czeizel doktor sem kívánta cáfolni, hogy a kiutazásra, a kint tartózkodásra, valamint az anyák keresetkiesésének kompenzálására a magyar származású üzletasszony minden alkalommal utalt át - illetve más formában juttatott - pénzt M. Zoltánnak, aki a külföldi örökbefogadásokat bonyolította. Mint megtudtuk, Marianne Gátitól a tudományos titkár maga is kapott költségtérítést: a "felhajtó" utak lebonyolítására ugyanis benzinpénzt harcolt ki M. Zoltán részére az orvosgenetikus. Három esetben az USA-ba örökbe adott bébiket is meglátogatta főnöke megbízásából a tudományos titkár, majd esetleírásokban számolt be a gyerekek fejlődéséről. A kint töltött napokra Marianne Gáti folyósított neki apanázst. A gyerekenként mintegy 20 ezer dollár tiszta nyereséget kasszírozó magyar származású "örökbefogadási vállalkozó" Czeizel doktor szerint nagyon fogához verte a garast, s korántsem volt olyan nagyvonalú, mint képzelnénk.

A rendőrség lefoglalta

azt a faxot is, amit a tudományos titkár 1993. június 13-án küldött Gátinak. Ebben, mint ahogy a Népszabadság (1996. július 5.) ismertetéséből kiderül, beszámolt egy négyezer dolláros átutalás részleteiről. A pénzt egy Grácia és egy Krisztina nevű terhes nő kiutazási költségeire fordították. Az üzleti elszámolást tartalmazó levél végén angolul a következő olvasható: "Megértem az ön problémáit a pénz londoni átutalásával kapcsolatban, de biztos vagyok benne, hogy különböző okokból nem akarok számlát nyitni a saját nevemen..." Czeizel Endre, aki július 7-én, vasárnap vonta kérdőre kollégáját a faxüzenet miatt, elmondta, hogy M. Zoltán szerint Marianne Gáti sugallta azt neki, hogy jó lenne, ha számlát nyitna Londonban. Ez valószínűleg meg is történt, mert információink szerint M. Zoltán azt közölte Czeizellel, azon nincs semmiféle gyanús pénz.

Megoszlanak a jogászi vélemények arról, hogy M. Zoltán vajon elkövette-e azt, amivel gyanúsítják, vagyis a családi állás megváltoztatásának bűntetti alakzatát. A büntető törvénykönyv (Btk.) tavalyi kiegészítése szerint: aki tizennyolc éven aluliakat ad el vagy vásárol meg, ötévi szabadságvesztéssel számolhat, ha ezt üzletszerűen teszi, cselekményét öttől tizenöt évig tartó börtönbüntetéssel fenyegeti a Btk.

- tódor -

Az ügyről természetesen szerettük volna megkérdezni M. Zoltán főnökét, a leginkább érintettet, a NEVI új főigazgatóját is. Czeizel Endre július 7-én, vasárnap este készséggel állt a Magyar Narancs (és a Népszava) újságíróinak a rendelkezésére, több mint egy órát beszélt az ügy hátteréről, részleteiről, jogi, erkölcsi és anyagi vonzatairól, az örökbefogadással kapcsolatos hitvallásáról, belső konfliktusairól. A szöveget másnap, lapzártánk napján kérésének megfelelően átküldtük neki. Az Országos Közegészségügyi Intézet Humángenetikai és Teratológiai Osztályának fejlécével azonban a következő négysoros faxot kaptuk: "A Magyar Narancsban megjelentetésre szánt, velem készített interjú közléséhez nem járulok hozzá, mivel korábbi nyilatkozataimhoz képest új információt nem tartalmaz. Kérem, szíveskedjen annak kiadásától elállni." Czeizel doktor kérését sajnálattal bár, de kénytelenek vagyunk tiszteletben tartani, annál is inkább, mivel az ORFK-n kérdésünkre megerősítették: dr. Czeizel Endre ellen a rendőrség "családi állás megváltoztatása" alapos gyanúja miatt büntetőeljárást kezdett. Vagyis - nyilván ügyvédje, dr. Bárándy Péter tanácsára - jóval óvatosabb szemmel olvasta újra szavait.

Amit lapzártakor megtudtunk, az a következő: Garamvölgyi László ORFK-szóvivő szerint nem a hétfői nap új fejleménye az eljárás, hanem már korábbi keltezésű; Czeizel doktor tehát már vasárnap, interjúnk idején tudta, hogy eljárás folyik ellene, hétfőn legfeljebb - Garamvölgyi László szerint - azért gondolhatta meg magát, mert nagy valószínűség szerint idézést kapott kihallgatásra. Az ORFK szóvivője kérdésünkre elmondta: tudomása szerint sem hétfőn, sem múlt pénteken nem hallgatták ki a NEVI vezetőjét. A Népszava-interjút egyébként az orvosgenetikus nem tiltatta le, csak helyenként átírta, pontosította.

A Narancs értesülése szerint Czeizel Endre 1988 és 1995 között ötven magyarországi és tíz külföldi örökbefogadásban működött közre. A tíz külföldi ügyből hetet Marianne Gátival bonyolított le (a hétből négy gyerek cigány származású volt). Négy esetben terhes nő utazott ki Amerikába, akik ott szültek automatikusan amerikai állampolgárt.

Czeizel Endre természetesen joggal hivatkozik arra, hogy 1995-ig, a családjogi törvény módosításáig a törvény nem korlátozta a külföldre történő örökbe adást, tavaly óta pedig saját állítása szerint nem közvetít. A gond csak az, hogy ezt az egész hanyagul adminisztrált, a költségtérítési elszámolásokat pedig valószínűleg még slendriánabbul könyvelt ügyet a rendőrség értelmezheti "gyerekeladásként" is, bár nyilvánvaló, hogy sem csempészetről, sem gyerekcseréről nincsen szó. Amit pedig az árról sikerült megtudnunk: Magyarországon információnk szerint az örökbefogadásokat lebonyolító ügyvédek tiszteletdíja 100 ezer forint körül mozog. Czeizel doktor azt mondja, ő nem kapott senkitől közvetítési díjat, csak költségelszámolások voltak. A 16 óra című rádióműsorban pedig elmondta: Amerikában 14-50 ezer dollár között van az örökbefogadottak ára, és hangsúlyozta: szó nincs arról, hogy ez gyerekkereskedelem, ez csupán a piaci mentalitás érvényesülése ezen a területen is.

Egyébiránt Czeizel doktorról egyelőre senki sem bizonyította be, hogy vétkes, éppen ezért kívánatos lenne, ha a média is tartaná magát az ártatlanság vélelméhez.

A szerk.


A "kívülállókhoz"

"Jó lenne, ha a most folyó társadalmi vitában nem a probléma igazi súlyát (például a gyermektelenség borzasztó érzését vagy az állami gondozott gyermek életének sivárságát) fel nem fogó "kívülálló" ítélkezése lenne a döntő, hanem a gyermekek és gyermektelen családok sorsáért felelősen érzőké."

(Dr. Czeizel Endre: A genetikus noteszából - Magyar Hírlap, 1996. július 2.)


A Családjogi Törvény módosítása

3. § (1) A Csjt. 49. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

49. § (1) Az örökbefogadást az előző rendelkezésekben megszabott feltételek esetében sem lehet engedélyezni, ha az a kiskorú érdekeivel ellentétben áll, illetve, ha akár a felek, akár az eljárásban egyéb módon közreműködő személyek vagy szervezetek részére haszonszerzéssel jár.

(2) A gyermek külföldre történő örökbefogadása - a rokonok, illetve a szülő házastársa által történő örökbefogadás kivételével - csak örökbe fogadhatóvá nyilvánított intézeti nevelt gyermek esetében engedélyezhető, feltéve, hogy a gyermek örökbefogadására belföldön nem került sor, mivel azt nem kezdeményezték, illetve örökbefogadása érdekében tett intézkedések nem vezettek eredményre.


A tényállás

Családi állás megváltoztatása (Btk. 193. § 1.)

1) Aki más családi állását megváltoztatja, így különösen gyermeket kicserél, vagy más családba csempész, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

2) A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a családi állás megváltoztatását a 18. életévét be nem töltött személy eladásával vagy megvásárlásával követik el.

3) A büntetés öt évig, a 2) bekezdés esetén 2-8 évig terjedő szabadságvesztés, ha a családi állás megváltoztatását

a) gyógy- vagy nevelőintézet alkalmazottja foglalkozás körében,

b) a 18. életévét be nem töltött személy nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy követi el.

4) A büntetés 5-10 évig terjedő szabadságvesztés, ha a 2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt

a) üzletszerűen

b) emberkereskedelemmel foglalkozó szervezet keretében követik el.

5) Ha a gyógy- vagy nevelőintézet alkalmazottja foglalkozása körében az 1) számú bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt 1 évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

szerző
- tódor -
publikálva
1996/28. (07. 11.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra