1994 őszén, a helyhatósági választások előtt az előző ciklusbeli vezető koalíciós párt, az SZDSZ (1990-1994 között ők adták a polgármestert is), választási szövetségeseit kereste. A májusi parlamenti választásokat követő szocialista-liberális koalíció megalakulásán felbuzdulva már-már helyi szinten is megköttetett egy MSZP-SZDSZ-megállapodás a választási együttműködésről. Ám meglehetősen gyorsan kiderült: a városban
legalább kétféle MSZP
van
Ezen persze senki sem lepődött meg. A párt úgynevezett pragmatikusai - mindenekelőtt a városi pártelnök, Kunszt Márta - támogatták volna az MSZP-SZDSZ választási koalíciót, míg az úgynevezett radikálisok úgy gondolták: fog ez menni egyedül is. Reményeiket az MSZP mai parlamenti frakcióvezető-helyettesére, a látványos karriert befutott Toller Lászlóra alapozták, aki szívesen lett volna polgármester (is). A korabeli közvélemény-kutatások szerint erre sansza is lett volna. Ugyanezen közvélemény-kutatások egyébként az előző polgármesternek, az SZDSZ-es Kripl Zoltánnak adta a legtöbb esélyt. A két favorit azonban nem indult. Kripl egyszerűen nem akart, Tollert pedig legyőzték a párton belül. A pécsi MSZP polgármesterjelöltje tudniillik Dr. Kékes Ferenc jogász, a városi önkormányzat jelenlegi szocialista frakciójának a vezetője lett. Toller László tudott veszíteni, hát akkor szavazzatok a Kékesi Ferire, mondta, de egyedül őrá. Ezzel a koalíciós tárgyalások (tapogatózások) akkor megszakadtak, s mint utóbb kiderült, a téma másfél évre le is került a napirendről.
Az SZDSZ
továbbra is megkerülhetetlen maradt, csak éppen az volt kérdéses, hogy melyik párttal kössön választási szövetséget. 1990-94-ben SZDSZ-Fidesz-koalíció irányította a várost, a már említett SZDSZ-es polgármester két fideszes alpolgármesterrel. Egyikük, Mikes Éva a parlamenti választások megyei listavezetője volt, ám 1994-ben Baranyában egyetlen helyet sem szerzett a Fidesz. Mikes az önkormányzati választásokon megyei képviselő lett, városi színekben már nem indult (nem sokkal később megyei mandátumáról is lemondott, ma ő vezeti Orbán Viktor szakértői testületét). A másik alpolgármester, Páva Zsolt azonban 1994-ben is a Fidesz erős embere maradt annak ellenére, hogy korábban Fodor Gábor hívei közt emlegették. Közismert pécsi polgári családból való, ráadásul népszerűtlen döntések sem igen tapadtak a nevéhez. A szabad demokratáknak az MSZP önállósulása után csakis a jobboldali pártokhoz egyre inkább kötődő Fidesz irányába maradt mozgásterük. Így aztán - a kezdeményezés állítólag a Fideszé volt - a város valamennyi választókerületében közös jelöltet állítottak a helyi polgári erők, vagyis az SZDSZ, a Fidesz - MPP, az MDF és az FKgP. A konszenzusos polgármesterjelölt - Páva doktor - végül be is futott, igaz, csak orrhosszal a szocialista Kékes doktor előtt.
A szocialisták az 1994 végén tartott önkormányzati választásokon két képviselői hellyel többet kaszáltak, mint a polgári négyes fogat. Utóbbiakhoz azonban a választások után csatlakoztak a kereszténydemokraták (akik a jelek szerint helyi szinten is roppant következetes partnerpolitikát folytatnak). A pécsi KDNP a kampányidőszakban az SZDSZ jelenléte miatt nem vállalta a választási koalíciót. Utóbb azonban - a pragmatizmus, ugyebár - felmérték, hogy csakis korábbi álláspontjuk feladásával kerülhetnek közel a tűzhöz. E kevésbé elegáns lépés következtében a koalíció éppen elég képviselői mandátummal rendelkezett ahhoz, hogy egyetlen bizottsági elnöki helyet se juttassanak a szocialistáknak.
A koalíció a gyakorlatban
meglehetősen furán működött. Ahány szavazás volt, annyiféleképpen szavaztak a képviselői. Így néha igencsak furcsa szituációk alakultak ki: előfordult, hogy a koalíciónak olykor a Munkáspárt egyetlen képviselőjére, olykor viszont a szocialista frakcióra volt szüksége ahhoz, hogy saját tagjai ellenében átverje saját javaslatait. 1995 decemberében - tehát egy év múltán - már mindenki tudta, hogy ez így nem mehet tovább. Nyílt titok volt: a szocialisták nem szavazzák meg a költségvetést, s ha a koalíció szokása szerint "szétszavaz", annyi az anti-MSZP ideának. Ekkor azonban még a szövetségesek példás fegyelemmel szavaztak, lett városi költségvetés.
Idén április 27-én
szivárogtatta ki az Új Dunántúli Napló azt, hogy az SZDSZ és az MSZP között intenzív tárgyalások kezdődtek. A hír nem volt meglepő, legfeljebb arra nem volt magyarázat, hogy miért pont most. Nyílt titok volt minden, úgyhogy amikor május 2-án a közgyűlés rendes ülésén a polgármester felolvasta az MSZP és az SZDSZ közötti koalíciós megállapodást, már mindenki ismerte mind az új bizottságok összetételét, mind az új - a harmadik - alpolgármester személyét. Páva doktor azonban kijelentette: a szocialisták azt tesznek, amit jónak látnak, az SZDSZ szavazatai viszont "kötöttek", hiszen együtt szerezték azokat a választási koalíció pártjaival, s immáron kibogozhatatlan, hogy voltaképpen ki és mennyit hozott a közösbe. Éppen ezért a polgármester azt tartotta volna tisztességesnek, ha a közgyűlés feloszlatja önmagát. Páva doktor a szünetben tartott sajtótájékoztatón beismerte: semmi esélyt nem ad javaslata elfogadására, mivel az új koalíciónak biztos többsége van, bármit meg- vagy leszavazhat.
A kié a szavazat? vitája azóta is folyik. Az SZDSZ nem legitim többé, mondja az új ellenzék, s véleményét a Pécsi Extrában, egy ingyenes hirdetési újságban politikai hirdetés formájában is közzétette. Az SZDSZ sem hagyta annyiban: valakinek vállalnia kellett a bűnbak szerepét és mi mertük vállalni - mondta Papp Béla alpolgármester, aki nyilván a korábbi koalíció bizonytalan működési zavaraira utalt ezzel.
A többség, az persze többség
Az új koalíció napirendre sem tűzte a közgyűlés feloszlatásáról szóló polgármesteri javaslatot, ám teljes gőzzel kezdte átalakítani a bizottságokat. A szavazás törvénytelen lesz - mondta Körömi Attila, a Fidesz vezérszónoka. A Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) arról rendelkezik ugyanis, hogy a bizottsági tagok kinevezéséről és felmentéséről csakis bizottsági tárgyalás után lehet határozni. Az önkormányzati törvény ugyanakkor nem írja ezt elő, igaz, az önkormányzatnak ettől függetlenül nem kéne áthágnia a maga alkotta törvényeket, mondták a szakértők. Szakértőkben pedig a Fidesz nem szenved hiányt - Trombitás Zoltán parlamenti viccmestertől Wéber Jánosig, az MDF-nek a pártot elhagyó médiapolitikusáig sok VIP a polgármester körül sertepetélt azon a napon. A közgyűlés dísztermében, a kakasülőn ott fütyült és dobolt a Fidesz teljes tagsága. Páva Zsolt május elsején találkozott Orbán Viktorral. Az Elnök az ellenállást javasolta a polgármesternek, míg a meghátrálóknak egy-egy Antall József-kétkötetest helyezett kilátásba ("ki fogom kérdezni", mondta szigorúan az Elnök meg nem erősített információink szerint).
Páva polgármestert az új koalíció egyébként minden lehetséges alkalommal a lehető legdemonstratívabban biztosította a bizalmáról, s ennek meg is lett az eredménye.
A bizottsági szavazás
gond nélkül lezajlott, azután pedig a polgármester gond nélkül élt vétójogával. Nyilván úgy érezte, a közgyűlés zavartalan munkája forog veszélyben, május 2-án tudniillik kijelentette, hogy csakis ez esetben él majd vétójogával. Ehhez persze hozzátartozik az új koalíció zsenialitása is: nem tudni, hogy elfelejtették-e megnézni az SZMSZ-t, vagy abban bíztak-e, hogy az ellenzék nem nézi meg. A közigazgatási hivatal törvényességi osztályának véleménye az ellenzék álláspontját osztotta: a testület vagy módosítja maga alkotta szabályait, vagy pedig az érvényes szabályok szerint a régi koalíció bizottságai összeülnek és jól megtárgyalják önmaguk leváltását. A koalíciós városatyák persze az első megoldást választották, rendkívüli közgyűlést hívtak össze, módosították az SZMSZ-t, lett zöld út, boldogság. Az ellenzék harci kedve sem csitult, s kreáltak egy, minden jel szerint klasszikus kabátlopássztorit.
Az ügy
még tavaly novemberi. Az egyik városi vállalkozás, a Közüzemi Rt. - ahova gondosan, fejvadászok segítségével kerestek igazgatót még az előző ciklus idején - a piaci ár töredékéért vásárolta meg a jobb fekvésű telkek egy részét. Botrány, azonnali felfüggesztés, közgyűlési határozat arról, hogy az ügyet mielőbb le kell zárni, hiszen "egy bizonyos" hivatalban levő vezető bármikor bármit megtehet. Papp Béláról, a város gazdasági ügyeit koordináló SZDSZ-es alpolgármesterről volt szó. Pappot a telekmanipuláció kiderültekor arról tájékoztatták a jogászok és a munkaügyisek, hogy a rendkívüli felmondás lehetőségéről a háromnapos határidő elmúlta miatt lecsúszott az önkormányzat, a rendes felmondás pedig - járulékokkal együtt - mintegy negyvenmillióba került volna Pécsnek. Ekkor az a döntés született, hogy a vétkesekkel megegyezni a legolcsóbb. Hogy kik döntöttek, az nincs dokumentálva. Mindannyian - polgármester, alpolgármesterek, jogászok - tudtak róla, de a papírokat csak egyvalaki írta alá: Papp Béla alpolgármester. Körömi Attila, a Fidesz frakcióvezetője (aki rendszerint egyben az ellenzék vezérszónoka is) májusban ítélte mulasztásnak a novemberi döntést, s lemondásra szólította fel az alpolgármestert. Végül - ha van vég egyáltalán - ad hoc bizottságot állított fel a testület az ügy kivizsgálására. Akárhogyan is, Papp Bélát mindenesetre úgy emlegetik azóta a városban, mint aki telekügyletekbe keveredett. Az MDF-es Golob Ferenc vezette bizottságnak egyébként június 30-án kellett volna jelentést tennie az ügyben, de mind ez ideig egyetlenegyszer sem sikerült annyiuknak összeülni, hogy határozatképesek legyenek. Tehát módosítottak: az új határidő szeptember 30-a.
Kérdéses, kiheverik-e a felek az utóbbi idők sérelmeit. Nem biztos, hogy például könnyen feledhető lesz az a pillanat, amikor a Fidesz frakcióvezetője hangosan, a tévében is jól hallhatóan, lehülyézte a fideszes polgármestert, mivel Páva Zsolt tárgyalókésznek bizonyult.
Pécs város önkormányzati testületét jelenleg 24 fős koalíció irányítja, az ellenzék húsz főt számlál. Kunszt Márta, a kulturális bizottság MSZP-s elnöke a pécsi városi tévében úgy nyilatkozott, hogy sokkal operatívabb és sokkal átpolitizáltabb lesz a következő két év.
Józsa Márta
