A Fidesz-kormány és a közbiztonság - Tüneti kezelés

  • Rényi Pál Dániel
  • 2010. május 6.

Belpol

Orbán Viktor a legsürgetőbb feladatok között jelölte meg a közrendvédelem helyreállítását, már a kampányban ígéretet tett 3000-3200 új rendőr szolgálatba helyezésére és új rendőrőrsök azonnali felállítására. Két hét alatt érzékelhető változást lehet elérni, mondta többször, és ezt ismételte meg hétfői bemutatkozásakor Pintér Sándor leendő belügyminiszter is.
Orbán Viktor a legsürgetőbb feladatok között jelölte meg a közrendvédelem helyreállítását, már a kampányban ígéretet tett 3000-3200 új rendőr szolgálatba helyezésére és új rendőrőrsök azonnali felállítására. Két hét alatt érzékelhető változást lehet elérni, mondta többször, és ezt ismételte meg hétfői bemutatkozásakor Pintér Sándor leendő belügyminiszter is.

Ma hozzávetőlegesen - a határőrséget, az adminisztrációs és egyéb láthatatlan pozíciókat is beleszámítva - csaknem 45 000 rendőr teljesít szolgálatot országszerte, a hiány nagyjából 1780 fős az ORFK szóvivői irodája szerint. A feltöltöttség európai mércével elfogadható szintű: az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) tájékoztatása szerint Magyarországon 222 lakosra jut egy rendőr, míg Szlovákiában ez az arány 1/245, Ausztriában 1/267.

Az utánpótlást biztosító négy rendészeti szakközépiskola (Adyliget, Szeged, Körmend, Miskolc) éves szinten 900-1200 új rendőrt ad az országnak - az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) megrendelésétől és költségvetésétől függően. A Rendőrtiszti Főiskolán kb. százan végeznek évente rendőrtiszti szakirányon: ez a hallgatók fele, a diplomázók másik felét a pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtás, a katasztrófavédelem leendő tisztjei adják. Egy nem tisztfokozatú rendőr kiképzése OKJ-s rendszerben két évig tart, államilag finanszírozott felkészítésének összköltsége nagyjából 1,5-2 millió forint, míg felszereléssel együtt 2,5 millió forintra rúg. A politikusi ígéretekben elhangzott 3000 új járőr kiképzése összesen 7,5 milliárd forintba kerülne, amihez jönne még további átlag bruttó 3,5 milló forint bérezés per fő, ami összességében évi újabb 10,5 milliárd forinttal terhelné meg a költségvetést.

A két éve érvényben lévő uniós irányelv szerint Magyarországon is működik az ún. kompetenciaalapú moduláris képzés intézménye, vagyis a hagyományos rendőr- és tisztképzés mellett egy harmadik rendészeti oktatási szint is jelen van. Ez a négy hónapot igénylő instant felkészítő program két speciális rendőri feladatra irányul, a kormányőrök mellett objektum- és kísérőőrök gyors kiképzésére. Legalábbis elvileg: az ORFK az elmúlt évek során csak kormányőrök felkészítésére adott megbízást a szakközépiskoláknak. Nagy Zoltán, az Adyligeti Rendészeti Szakközépiskola oktatási igazgatóhelyettese szerint tavaly nagyjából 300 kormányőrt képeztek ki országszerte, az elmúlt két évben becslés szerint kb. 500 speciális rész-szakképesítésű rendőr került az állomány kötelékébe. Mindezt azért fontos említeni, mert a részszakképzés lényeges eleme lehetne a rendészeti rendszernek, hiszen számos olyan, alacsonyabb képzettség mellett is betölthető pozíció kiváltását tenné lehetővé, ahol ma indokolatlanul magasan képzett tisztek szolgálnak. Probléma továbbá az is, hogy hiába magas a túljelentkezés a Rendőrtiszti Főiskolára, az állomány átlagéletkora igen alacsony (33,8 év, míg a járőröknél csak 27), rengeteg negyven év feletti rendőr vonul nyugdíjba, és hagyja el az állományt. Több szakközép-iskolai oktató szerint az elavult, nemzetközi viszonylatban hosszúnak számító, túlzottan elméleti alapokra támaszkodó rendőrképzés is átalakításra szorul.

Elavult struktúra

Az elmúlt években számos kutatás - és tragikus esemény - mutatott rá, hogy egyes régiókban, elsősorban Baranya, Szabolcs-Szatmár és Borsod-Abaúj-Zemplén megye aprófalvaiban, cigánytelepein tarthatatlan állapotok uralkodnak. Az elszegényedett önkormányzatok eszköztelenek a bűnözéssel szemben. Az IRM adatai szerint 2003-ban 31 484 erőszakos és garázda bűncselekményt regisztráltak országszerte, tavaly 32 349-et. A regionális különbségek statisztikailag is szembetűnők, és évek óta tendenciózusan növekednek: míg például Zala megyében (650), Békésben (722) vagy Tolna megyében (777) kimondottan kevés ilyen típusú bűncselekményt követnek el, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben (3009) az utóbbi öt évben majdnem 20 százalékkal, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 2003 óta 2190-ről 2944-re nőtt a nyilvántartásba került erőszakos és garázda cselekmények száma. (A változékony bűnfelderítési mutatók, valamint a megyei rendőrállományok létszámában tapasztalható aránytalanságok miatt ezeket az adatokat csak fenntartásokkal kezelhetjük.) A közrendvédelemben szaporodó súlyos problémák és a területileg aránytalanul eloszló járőri jelenlét természetesen nem a részleges létszámhiány folyománya: a szociális bizonytalanságon, a munkanélküliségen és mélyszegénységen túl ezekért a tünetekért elsősorban a rendőrség szervezeti struktúrájából adódó koordinációs problémák okolhatók. A magyar rendőrség centralizált szervezeti és döntési mechanizmusai ma pontosan ugyanolyan logika szerint működnek, mint a negyvenes években. "A rendszerváltás óta minden kormány 'sikeresen' konzerválta a rendőrség katonai hierarchia szerint tagolt militarizált, centralizált működési folyamatait. Ma a szervezet összes szolgálati területe központilag irányított, minden elemében tökéletes mértékben megfelel egy diktatórikus politikai rendszer erőszakszervezetének. Egy alkotmányos demokráciában egy ilyen struktúra szükségszerűen idegenként viselkedik - mondta lapunknak Finszter Géza kriminológus, az ELTE jogi karának docense, az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) munkatársa. - Az önmagáért való működés tipikus esete, hogy az állomány jelentős részét adó 10-13 ezer rendőr elsődleges feladatköre az alszervezetek és a kirendelt egységek koordinálása, az apparátus életben tartása. 'k lényegében alig vesznek részt a gyakorlati közrendvédelemben, holott jelentős részük magas szaktudású tiszt. A jelenlegi szervezeti működés ugyan egyes szolgálati területek - mint a csapaterő bevetése, továbbképzés, nyilvántartások, bűnügyi technika, laborrendszer - működését megkönnyíti, viszont tipikusan az olyan funkciókban mond csődöt, mint a rendőri egységek területi arányainak elrendezése és a helyi önkormányzatokkal való együttműködés."

Ma a megyei főkapitányságok dekoncentrált központi államigazgatási szervek, vagyis az ORFK vezetése alá hierarchikusan betagozódott megyei kirendeltségek. Ebből adódik az a lehetetlen állapot, hogy az egyes falvak, városok rendőrállományának meghatározása ma nem a helyi, illetve a megyei főkapitányságok kompetenciája (persze javaslatot tehetnek, és vannak országos és megyei szintű egyeztetések is). Az állomány területi elosztásának kérdése, ahogy a szervezet alegységeinek költségvetési döntései is egészében az országos főkapitánysághoz tartoznak. A jelenleg hatályban lévő önkormányzati törvény semmilyen rendfenntartási kötelezettséget nem ró a közigazgatási egységekre, a közrendvédelemben való részvételt csak fakultatív lehetőségként említi meg. "Következésképp az önkormányzatok ehhez nem is kapnak normatív támogatást a központi költségvetésből. A helyi rendőrkapitányságok és önkormányzatok közötti együttműködés esetleges, és ha aktív is, többnyire olyan ad hoc megállapodásokban nyilvánul meg, mint irodahelyiségek vagy üzemanyag biztosítása önkormányzati keretből, amiért cserébe a helyi rendőrkapitányságok 'hatékonyabb' fellépést és közreműködést garantálnak" - tette hozzá a kriminológus. Finszter szerint a rendőrségi struktúra átalakításához, az önkormányzati rendőrségek kialakításához fölösleges lenne hozzáfogni az önkormányzati rendszer átalakítása előtt, hiszen a jelenlegi hatalmi berendezkedés mellett "képtelenség központilag leosztani 30 ezer rendőrt 3200 önkormányzat között. Meg kellene találni azt az önkormányzati szintet, amelyről a helyi közrendvédelem a leghatékonyabban megszervezhető".

Mentő szívrohamhoz

A kutató által elmondottak ugyanakkor fölvetik azt is, hogy a beígért plusz 3000 rendőr nem feltétlenül 3000 újonnan kiképzett rendőr szolgálatba állítását jelenti, hiszen a struktúra ésszerűsítésével is szabadítható föl pluszkapacitás.

A növekvő társadalmi és politikai nyomást érzékelve Bajnai Gordon tízpontos közbiztonsági csomagot nyújtott be tavaly, amelynek nyomán idén januárban a jogszabályi környezet megváltozott. A szabálysértési törvény módosítása értelmében a rendőrség - "ha a késedelem az elkövető kilétének megállapítását veszélyezteti, vagy a bizonyítékok eltűnésével járhat, illetve ha az eredményes felderítés érdekében szükséges" - immár köteles eljárni a 20 ezer forintos értékhatárt el nem érő szabálysértésekben is, a megszokott nyomozási rendet követve. (A helyi jegyző csak a felderítést és az elkövető megállapítását követően jár el a szabálysértési ügyben.) Szintén a tulajdon elleni bűncselekmények sürgősségi kezeléséért született meg az érték-egybefoglalásról szóló jogszabály: a szabálysértési értéket el nem érő halmozott lopások értéke összeadódik, és a határérték felett automatikusan bűncselekménynek minősül. A jogszabály-változtatásokhoz igazította az IRM a márciusban újraindult Közbiztonsági Háló programot: a Kistérségi Egyeztető Fórumokon érintett önkormányzatok és a kistérségekhez tartozó városi kapitányságok egyeztetése nyomán az ORFK 300 veszélyeztetett és 44 különösen veszélyeztetett települést jelölt meg. Igaz, a személyi állomány szűkössége miatt a rendőri jelenlétet alig növelték, így a hatósági jogosítványokkal nem rendelkező helyi polgárőrökkel és településőrökkel, valamint a helyi önkormányzatok közterület-fenntartóival összehangoltan sűrítették az utcai ellenőrzéseket. A kisebb helyi átcsoportosítások, a szolgálati munkaidő (túlóradíjban elszámolt) meghosszabbítása az ORFK tájékoztatása szerint olyan eredményre vezetett, mintha 795 fővel több rendőr teljesített volna folyamatosan szolgálatot. "A sürgősségi intézkedés keretein belül március elsejétől számítva 2500 személyt fogtak el, több mint 16 ezer szabálysértést követő feljelentés született, és 22 ezer helyszíni bírságolás történt, a lakossági visszajelzések szerint az aktívabb jelenlét preventív hatása is érzékelhető." A program első eredményeit a miniszter a Klub Rádiónak adott interjújában "egyszerűen lenyűgözőnek" nevezte.

A kormány három hónapra, márciustól májusig összesen egymilliárd forintot különített el e célra, ugyanakkor a kritikus térségek számára ez egyelőre "nem több, mint ambuláns autó a szívrohamnál", mondja erre Finszter. Szemléltetésként jegyezzük meg: a rendőrség tavalyi éves költségvetése kb. 243,5 milliárd forint volt, ennek 53,6 százalékát, 130,6 milliárd forintot fordítottak közlekedés-, közrend- és közterület-védelemre.

Kevés konkrétum

Orbán Viktor és kormánya a "nemzeti együttműködés" konzultációsorozat keretén belül találkozik majd a helyi önkormányzatok és roma szervezetek képviselőivel Észak-Magyarországon, "a leginkább sújtott térségekben", ahová ígérete szerint a kormány plusz rendőri erőket vezényel. Hogy konkrétan milyen átcsoportosítások, milyen szerkezeti változtatások várhatók az újra Pintér Sándor belügyminisztériumi vezetése alá tartozó rendőrségnél, arról keveset tudni, de annak szándéka világos, hogy az új kormány a közrend biztosításának minden lehetséges kötelességét és jogosítványát a rendőrségre kívánja ruházni. Sajtóértesülések szerint az első kormányzati lépések között szerepel a szolgálati törvény módosítása, ami valóban halaszthatatlannak tűnik ahhoz, hogy tapasztalt, a szakmát átadni képes rendőrök ne vonuljanak nyugdíjba ötvenéves koruk előtt. A Fidesz kommunikációjában visszatérő elem "a kis lopás is lopás" elvének hangsúlyozása, és hogy újra rendőrségi hatáskörbe sorolják majd az értékhatár alatti lopásokat érintő intézkedéseket. Noha ez, mint láttuk, lényegében már megtörtént, számítani lehet a szabálysértési törvény további szigorítására is. (A Bajnai-kormány tavalyi szabálysértési törvényszigorítását a Fidesz-KDNP nem támogatta.) Egyre biztosabb, hogy bevezetik a tavaly már törvényjavaslatként benyújtott "három csapás" törvényét (értékelését lásd: Három csapás - becsapás, Magyar Narancs, 2009. február 26.); az eredeti javaslat értelmében az erőszakos bűncselekmények visszaeső elkövetői a harmadik alkalom után az adott büntetési tétel lehetséges időtartamának kétszeresére számíthatnak.

Neked ajánljuk