Bukdácsoló zöldség- és gyümölcstermesztés - Málna habbal

  • Czifrik Balázs
  • 2010. május 6.

Belpol

A bagodi hűtőház alapanyag hiányában nem tudja ellátni külföldi megrendelőit. A környékbeliek viszont nem szívesen fognak a fertődi zamatos málna termesztésébe, amihez pedig minden adott: föld, szaporítóanyag, támogatás és stabil felvásárlópiac. Az egyedi eset a zöldség- és gyümölcságazat stratégiai problémáira is rávilágít.
A bagodi hűtőház alapanyag hiányában nem tudja ellátni külföldi megrendelőit. A környékbeliek viszont nem szívesen fognak a fertődi zamatos málna termesztésébe, amihez pedig minden adott: föld, szaporítóanyag, támogatás és stabil felvásárlópiac. Az egyedi eset a zöldség- és gyümölcságazat stratégiai problémáira is rávilágít.

Az 1200 lelkes Bagod Zalaegerszegtől öt kilométerre fekszik. A Kovács család tíz évvel ezelőtt vágott a vállalkozásba, és a hűtőházprojekt sikere azóta töretlen. Jelenleg negyven embert foglalkoztatnak állandóan, idénymunkákra évente ötvenet-hatvanat. Kovács Anita ügyvezető szerint a siker kulcsa az alkalmazkodóképesség. A gyorsfagyasztó üzletág szűk terület, amelyben szinte mindenki ismer minden szereplőt. A bagodiak jobbára külföldre dolgoznak: beszállítanak svájci üzletláncba, Ausztriából, Belgiumból és Japánból is vannak megrendelőik.

Fertődi zamatos

A japán partner igényes ügyfél: Bagodra a gyorsfagyasztott fertődi zamatos málnáért jön. S hogy miért nem Kínából importál, amikor például a szállítási költség miatt sokkal kedvezőbb feltételekkel tehetné, a beszállítói mennyiségről nem is beszélve? "A fertődi zamatos a maga nemében kuriózum - magyarázza Kovács Anita -, a fagyasztás utáni olvadáskor nem esik össze, gömbölyded a formája, díszítésre nagyon alkalmas, jó az íze és a zamata." Ezt a málnafajtát Kollányi László nemesítette a fertődi kutatóállomáson. Kemény húsállományát és színét az érés folyamán sokáig megtartja, jól szállítható. Gyorsfagyasztásra, konzervipari célra is kiválóan alkalmas. Japánon kívül a környező országokban is igen keresett, a bagodi hűtőház nem is tudja kielégíteni az igényeket. Hiába vásárol Somogyból, Győr-Moson-Sopronból, illetve termeszt a saját húszhektáros területén, arra volna szükség, hogy a környéken élők közül is többen foglalkozzanak málnával.

"Igyekeztünk segíteni a vállalkozó szellemű embereknek - meséli az ügyvezetőnő -, a szükséges szaporítóanyagot ingyen adtuk volna, és minden szakmai segítséget biztosítottunk, de mégsem álltak rá." Egyhektárnyi ültetvény létrehozása kétmillió forintba kerül, és három év múlva a szükséges ráfordítások mellett 10 tonna málnát terem, ami mai áron 5 millió forint bevételt hoz.

Bagod munkanélküliségi rátája 6,5 százalékos, az országos átlaghoz viszonyítva kedvező - mégis elgondolkodtató, hogy a kínálkozó munkalehetőséget gyakorlatilag senki sem ragadja meg. A falu polgármestere, Mogyorósi József szerint a kedvetlenség azzal magyarázható, hogy a mezőgazdaságból kevesen élnek ma már, a faluban inkább ipari jellegű munkák vannak. Bagodon három-négy nagygazda él, de ők 3-400 hektáron gazdálkodnak; akiknek pedig kevesebb van, azok nem foglalkoznak a földdel, inkább bérbe adják. "Ráadásul a málnába már sokan belebuktak - állítja a polgármester -, mert gyakran elfagyott."

Az, hogy esetleg az önkormányzat venne földeket, és azokat kedvező áron bérbe adva csökkentené a málnavállalkozás kockázatát, elképzelhetetlen. Bagodon a külterületi szántóföldek hektárja ugyanis 3-500 ezer forint között mozog, de ha az önkormányzat vásárol, akkor ugyanezt a földet a tulajdonosok hárommillió alatt nem adják - magyarázza Mogyorósi.

Aki viszont belevágott, és megfelelő hozzáértéssel foglalkozik a málnával, ma már havonta egyfizetésnyivel toldja meg a családi kaszszát. Hidvégi Józsefné a szomszédjával tíz évvel ezelőtt vásárolt egy-egy hektár földet. A döntését a kényszer szülte: egyedül maradt, és férje kieső keresetét kellett pótolnia, hogy a család talpon maradhasson. Az eredetileg kertészmérnök végzettségű asszony ma a pénzügyi szektorban dolgozik, a málnával mindig is másodállásban foglalkozott. A munka februárban kezdődik a metszéssel, az intenzív szakasz augusztus végéig tart. Ma már havonta 2-300 ezer forint pluszbevétel jön a málnából, igaz, közben a szomszéd földjét is megvette, így ma közel 3 hektáron termel. Hidvéginé úgy látja, mivel a múltban mindenkinek volt magánkertje, majd' mindenkinek van tapasztalata a málnással, éppen ezért félnek a termesztésétől. Az elmúlt időszakban a felvásárlói ár is hektikusan változott. Szüretkor és metszéskor jellemzően idénymunkások dolgoznak, akikből Hidvéginé szerint van elég, mert Zalaegerszegen bezártak a nagy foglalkoztatók: legutóbb a Zalabaromfi, előtte a Zalahús és a ruhagyár. "Sokan jönnek olyanok is - meséli -, akik valamire gyűjtögetnek. Egy málnás idénymunkás teljesítménybérben átlag napi 4000 forintot, de a rutinosabbja 7000 forintot is megkeres."

Ha lemarad, kimarad

A málna és a málnások helyzete egy-két éven belül akár rosszabbodhat is. A fertődi zamatos szaporítóanyagából Kína és Horvátország is bevásárolt, feltehetően beszállítói piacszerzés a céljuk. "Egyszerűen nem értem, miért nem lehet ilyen jó fajtát valamilyen formában védeni. Szerintem ez már akár hungarikum is lehetne - magyarázza Kovács Anita. - Igaz, ahhoz, hogy valóban magyar minőségű fertődi zamatost lehessen szüretelni, azonos talaj- és klímaviszonyok is kellenek."

Megkerestük Lux Róbertet, a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács Gyümölcstermelői Főbizottságának elnökét. "Vannak védett és szabad fajták. A fertődi zamatos málna szabad fajta. A Fertődi Nemesítő Intézet Magyarországnak nemesítette ezt a málnafajtát, de akkor a magyar állam ezt nem védette le, utólag pedig már nem lehet fajtavédelmet kérni." Lux Róbert a fertődi zamatos védelmi kérdését azzal is más fénytörésbe helyezi, hogy információi szerint a fertődi intézet maga is árulta a szaporítóanyagot, és örült neki, hogy lett horvátországi vevője.

Lux szerint a málna valóban a gyümölcságazat egyik kitörési pontja lehetne, de szerinte nem a szaporítófajták védelmével kellene operálni. Magyarországon 20-25 évvel ezelőtt 30-35 ezer tonna termett évenként. Abban az időben Jugoszlávia szerb részén is hasonló mennyiség termett. Az elmúlt tíz évben a szerbek felmentek évi 80 ezer tonnára, Magyarország pedig visszaesett 15, majd 10, legutóbb pedig 6 ezerre.

Az alacsony termésátlaghoz vezető okok szerteágazóak. Az egyik, hogy a piaci szereplők nem jól kommunikálnak egymással. A kis igényű lémálna és a gyorsfagyasztásra alkalmas, sokkal több munkát és pénzt igénylő gurulós málna felvásárlói ára alig tér el egymástól, azaz nem érdemes a jobb minőségűvel foglalkozni. Továbbá sehol a világon nem termelnek gyümölcsöt öntözés nélkül - Magyarország persze próbálkozik (hátha ezen is lehet spórolni), de így nálunk sem lehet megélni belőle. "Nekünk azokkal a piacokkal kellene versenyeznünk - értékeli a helyzetet az elnök -, ahol 80 százalékos az öntözési arány a mi 18 százalékunkhoz képest. Mi csak a csapadékra hagyatkozhatunk, és emiatt nem tudunk évről évre egyenletes kvalitást nyújtani. Így nagyon hamar kiesünk, és visszakapaszkodni nagyon nehéz."

Lux szerint szinte mindent másképp kellene csinálni. A fertődi zamatos mellett a folyton termő málnával (sarjon termővel) is foglalkozni kellene, mert így nagy mennyiségben lehetne folyamatosan és jó áron jelen lenni a frissétkezési piacon. Azon is el kellene gondolkozni, hogy Magyarországra befolyik 112 ezer köbkilométer víz, és kimegy 118 ezer. A plusz 6000 köbkilométert és a korszerű öntözés kialakítását sem az MTA-ban, sem az agrártárcánál, sem a vízügyi szerveknél nincs, aki öszszekötné, sőt a gondolkodás odáig sem terjed, hogy egyáltalán öntözni kellene - állítja Lux Róbert. A magyar gazdák ma ivóvízáron vehetik az öntözővizet. Viszonyításképpen: az USA-ban a farmer 0,4 hektár öntözését évi 40 dollárból oldja meg.

Magyaros zamat

A zöldség-gyümölcs ágazat problémái azért is túlmutatnak a közvetlen szektoron, mert miközben sok mezőgazdasági termék korlátozás alá esik, a magyar zöldség-gyümölcs ágazatra az EU nem állapított meg mennyiségi korlátot - tudtuk meg Martonffy Bélától, a FruitVeB ügyvezető igazgatójától. A FruitVeB azzal a céllal indított programot, hogy a jelenlegi 2,6-2,8 millió tonna/év szintről a rendszerváltás előtti 3-3,5 millió tonnára növekedjen a termelés, és a manapság is erős exportszintet (a termelés több mint 50 százaléka) még följebb tornásszák. E program része a termelői értékesítő szervezetek (tész) létrehozása, amit az 1997-es piacszabályozási uniós törvény tett lehetővé. Magyarországon jellemzően a kis családi gazdasági modell működik, amely formában egyrészt nehéz piacot találni, másrészt nehéz tárgyalóviszonyba kerülni a multikkal - a tészeken keresztül viszont nagy mennyiségű árut kínálhatnak a termelők a kereskedelemnek. (Erről lásd Szövetkezz, magyar! című keretes írásunkat.)

"Kezdetben a kormányzat minden szövetkezést egy kalap alá kívánt venni, annak ellenére, hogy a zöldség-gyümölcsre külön szabályozás vonatkozik. 2002-től indult el dinamikusan a tészek fejlődése. Fontos tudni, hogy e szervezeteket bármilyen ágazatban létre lehet hozni, de uniós támogatásra csak a zöldség-gyümölcs ágazatban jogosultak" - magyarázza Mártonffy. Az ágazatban a forgalomból a tészek részesedése 18-20 százalékos, a külföldi példák viszont azt mutatják, hogy az ideális a 35-40 százalék lenne.

A bagodi málnatelepítési kedvetlenség problémájára a tész jó megoldásnak tűnik, különösen annak ismeretében, hogy a kezdeményezés legnagyobb hátráltatója a kockázattól való félelem. No meg az is, hogy Magyarországon sokan egyelőre csak szavakban képesek piaci alapú gondolkodásra, nem pedig a döntések és a megvalósítás, valamint a teljesítményen alapuló együttműködés szintjén. E gond orvoslására sem az eddigi kormányzatok munkájában, sem az új kormány eddig megismert törekvéseiben nem sejlett és sejlik föl semmi - nemhogy megoldás, de a probléma érzékelése sem.

Mindenki a magáét

A FruitVeb ágazati terméktanács 2002 óta az EU által akkreditált szervezet, vagyis nemcsak a zöldség-gyümölcs ágazat képviseletére jogosult, hanem kötelessége a szakmai háttér és tanácsadás biztosítása is. E modellre épül a nyugat-európai rendszer is. "Nagyon reméljük, hogy önjelölt szakértők nem kerülnek előtérbe, mint ahogy az elmúlt húsz évben már néhányszor történt, amikor a piactól teljesen elszakadt, pénzosztogató politikát folytattak" - mondta Martonffy Béla. Konkrét célra, konkrét üzleti lehetőségre kell használni a fejlesztéseket. Minden olyan országban, ahol magas szinten működik a zöldség-gyümölcs ágazat, a szakmai kompetencia a szakmaközi szervezeteknél (a terméktanácsnál) van, és a kormányok ezt akceptálják is. A bajok ott kezdődnek, amikor a jellemzően közigazgatási és jogi szakemberekből álló kormányzati szereplők a maguk sajátos elképzeléseit tartják irányadónak az ágazatokban.

Ennek kiküszöbölésére jó megoldás lenne, ha a franciákhoz, spanyolokhoz hasonlóan Magyarországon is születne egy szakmaközi törvény, amely szabályozza a kormány és a szakmai testületek munkáját. A zöldség-gyümölcs ágazat évente körülbelül 300-350 milliárd forintot termel meg; az európai uniós fejlesztési támogatásokon kívül az elkövetkező négy évben évi 30-50 milliárd forintot kellene beletenni az ágazatba, amit elsősorban a kis- és középvállalkozások fejlesztésére kellene fölhasználni.

Szövetkezz, magyar!

A tészek megalakulása két fázisból áll. Az első, ötéves periódusban a tész infrastruktúrát fejleszt: gépeket vásárol, hűtőházat épít stb. Az EU és Magyarország ekkor ismeri el hivatalosan is működő tésznek a szövetkezést, és ekkortól jogosult az uniós, illetve a hazai támogatások igénylésére. A zöldség-gyümölcs ágazatban létrejött tészek nagy része megkapta a működési engedélyeket, és beruházásaikat banki hitelekből valósította meg. A világválság hatására a hitelterhek megnövekedtek. Mivel a kereskedelem a korrekt banki hitelekből finanszírozott forgóeszközökön múlik, ezért most az a feladat, hogy a bankoknál ez a forgóeszközalap növekedjen, és a bankok elszakadjanak a tarthatatlan hitelezési struktúrától. A következő időszakban a tészek teljes konszolidációjára van szükség.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.