Bukdácsoló zöldség- és gyümölcstermesztés - Málna habbal

  • Czifrik Balázs
  • 2010. május 6.

Belpol

A bagodi hűtőház alapanyag hiányában nem tudja ellátni külföldi megrendelőit. A környékbeliek viszont nem szívesen fognak a fertődi zamatos málna termesztésébe, amihez pedig minden adott: föld, szaporítóanyag, támogatás és stabil felvásárlópiac. Az egyedi eset a zöldség- és gyümölcságazat stratégiai problémáira is rávilágít.
A bagodi hűtőház alapanyag hiányában nem tudja ellátni külföldi megrendelőit. A környékbeliek viszont nem szívesen fognak a fertődi zamatos málna termesztésébe, amihez pedig minden adott: föld, szaporítóanyag, támogatás és stabil felvásárlópiac. Az egyedi eset a zöldség- és gyümölcságazat stratégiai problémáira is rávilágít.

Az 1200 lelkes Bagod Zalaegerszegtől öt kilométerre fekszik. A Kovács család tíz évvel ezelőtt vágott a vállalkozásba, és a hűtőházprojekt sikere azóta töretlen. Jelenleg negyven embert foglalkoztatnak állandóan, idénymunkákra évente ötvenet-hatvanat. Kovács Anita ügyvezető szerint a siker kulcsa az alkalmazkodóképesség. A gyorsfagyasztó üzletág szűk terület, amelyben szinte mindenki ismer minden szereplőt. A bagodiak jobbára külföldre dolgoznak: beszállítanak svájci üzletláncba, Ausztriából, Belgiumból és Japánból is vannak megrendelőik.

Fertődi zamatos

A japán partner igényes ügyfél: Bagodra a gyorsfagyasztott fertődi zamatos málnáért jön. S hogy miért nem Kínából importál, amikor például a szállítási költség miatt sokkal kedvezőbb feltételekkel tehetné, a beszállítói mennyiségről nem is beszélve? "A fertődi zamatos a maga nemében kuriózum - magyarázza Kovács Anita -, a fagyasztás utáni olvadáskor nem esik össze, gömbölyded a formája, díszítésre nagyon alkalmas, jó az íze és a zamata." Ezt a málnafajtát Kollányi László nemesítette a fertődi kutatóállomáson. Kemény húsállományát és színét az érés folyamán sokáig megtartja, jól szállítható. Gyorsfagyasztásra, konzervipari célra is kiválóan alkalmas. Japánon kívül a környező országokban is igen keresett, a bagodi hűtőház nem is tudja kielégíteni az igényeket. Hiába vásárol Somogyból, Győr-Moson-Sopronból, illetve termeszt a saját húszhektáros területén, arra volna szükség, hogy a környéken élők közül is többen foglalkozzanak málnával.

"Igyekeztünk segíteni a vállalkozó szellemű embereknek - meséli az ügyvezetőnő -, a szükséges szaporítóanyagot ingyen adtuk volna, és minden szakmai segítséget biztosítottunk, de mégsem álltak rá." Egyhektárnyi ültetvény létrehozása kétmillió forintba kerül, és három év múlva a szükséges ráfordítások mellett 10 tonna málnát terem, ami mai áron 5 millió forint bevételt hoz.

Bagod munkanélküliségi rátája 6,5 százalékos, az országos átlaghoz viszonyítva kedvező - mégis elgondolkodtató, hogy a kínálkozó munkalehetőséget gyakorlatilag senki sem ragadja meg. A falu polgármestere, Mogyorósi József szerint a kedvetlenség azzal magyarázható, hogy a mezőgazdaságból kevesen élnek ma már, a faluban inkább ipari jellegű munkák vannak. Bagodon három-négy nagygazda él, de ők 3-400 hektáron gazdálkodnak; akiknek pedig kevesebb van, azok nem foglalkoznak a földdel, inkább bérbe adják. "Ráadásul a málnába már sokan belebuktak - állítja a polgármester -, mert gyakran elfagyott."

Az, hogy esetleg az önkormányzat venne földeket, és azokat kedvező áron bérbe adva csökkentené a málnavállalkozás kockázatát, elképzelhetetlen. Bagodon a külterületi szántóföldek hektárja ugyanis 3-500 ezer forint között mozog, de ha az önkormányzat vásárol, akkor ugyanezt a földet a tulajdonosok hárommillió alatt nem adják - magyarázza Mogyorósi.

Aki viszont belevágott, és megfelelő hozzáértéssel foglalkozik a málnával, ma már havonta egyfizetésnyivel toldja meg a családi kaszszát. Hidvégi Józsefné a szomszédjával tíz évvel ezelőtt vásárolt egy-egy hektár földet. A döntését a kényszer szülte: egyedül maradt, és férje kieső keresetét kellett pótolnia, hogy a család talpon maradhasson. Az eredetileg kertészmérnök végzettségű asszony ma a pénzügyi szektorban dolgozik, a málnával mindig is másodállásban foglalkozott. A munka februárban kezdődik a metszéssel, az intenzív szakasz augusztus végéig tart. Ma már havonta 2-300 ezer forint pluszbevétel jön a málnából, igaz, közben a szomszéd földjét is megvette, így ma közel 3 hektáron termel. Hidvéginé úgy látja, mivel a múltban mindenkinek volt magánkertje, majd' mindenkinek van tapasztalata a málnással, éppen ezért félnek a termesztésétől. Az elmúlt időszakban a felvásárlói ár is hektikusan változott. Szüretkor és metszéskor jellemzően idénymunkások dolgoznak, akikből Hidvéginé szerint van elég, mert Zalaegerszegen bezártak a nagy foglalkoztatók: legutóbb a Zalabaromfi, előtte a Zalahús és a ruhagyár. "Sokan jönnek olyanok is - meséli -, akik valamire gyűjtögetnek. Egy málnás idénymunkás teljesítménybérben átlag napi 4000 forintot, de a rutinosabbja 7000 forintot is megkeres."

Ha lemarad, kimarad

A málna és a málnások helyzete egy-két éven belül akár rosszabbodhat is. A fertődi zamatos szaporítóanyagából Kína és Horvátország is bevásárolt, feltehetően beszállítói piacszerzés a céljuk. "Egyszerűen nem értem, miért nem lehet ilyen jó fajtát valamilyen formában védeni. Szerintem ez már akár hungarikum is lehetne - magyarázza Kovács Anita. - Igaz, ahhoz, hogy valóban magyar minőségű fertődi zamatost lehessen szüretelni, azonos talaj- és klímaviszonyok is kellenek."

Megkerestük Lux Róbertet, a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács Gyümölcstermelői Főbizottságának elnökét. "Vannak védett és szabad fajták. A fertődi zamatos málna szabad fajta. A Fertődi Nemesítő Intézet Magyarországnak nemesítette ezt a málnafajtát, de akkor a magyar állam ezt nem védette le, utólag pedig már nem lehet fajtavédelmet kérni." Lux Róbert a fertődi zamatos védelmi kérdését azzal is más fénytörésbe helyezi, hogy információi szerint a fertődi intézet maga is árulta a szaporítóanyagot, és örült neki, hogy lett horvátországi vevője.

Lux szerint a málna valóban a gyümölcságazat egyik kitörési pontja lehetne, de szerinte nem a szaporítófajták védelmével kellene operálni. Magyarországon 20-25 évvel ezelőtt 30-35 ezer tonna termett évenként. Abban az időben Jugoszlávia szerb részén is hasonló mennyiség termett. Az elmúlt tíz évben a szerbek felmentek évi 80 ezer tonnára, Magyarország pedig visszaesett 15, majd 10, legutóbb pedig 6 ezerre.

Az alacsony termésátlaghoz vezető okok szerteágazóak. Az egyik, hogy a piaci szereplők nem jól kommunikálnak egymással. A kis igényű lémálna és a gyorsfagyasztásra alkalmas, sokkal több munkát és pénzt igénylő gurulós málna felvásárlói ára alig tér el egymástól, azaz nem érdemes a jobb minőségűvel foglalkozni. Továbbá sehol a világon nem termelnek gyümölcsöt öntözés nélkül - Magyarország persze próbálkozik (hátha ezen is lehet spórolni), de így nálunk sem lehet megélni belőle. "Nekünk azokkal a piacokkal kellene versenyeznünk - értékeli a helyzetet az elnök -, ahol 80 százalékos az öntözési arány a mi 18 százalékunkhoz képest. Mi csak a csapadékra hagyatkozhatunk, és emiatt nem tudunk évről évre egyenletes kvalitást nyújtani. Így nagyon hamar kiesünk, és visszakapaszkodni nagyon nehéz."

Lux szerint szinte mindent másképp kellene csinálni. A fertődi zamatos mellett a folyton termő málnával (sarjon termővel) is foglalkozni kellene, mert így nagy mennyiségben lehetne folyamatosan és jó áron jelen lenni a frissétkezési piacon. Azon is el kellene gondolkozni, hogy Magyarországra befolyik 112 ezer köbkilométer víz, és kimegy 118 ezer. A plusz 6000 köbkilométert és a korszerű öntözés kialakítását sem az MTA-ban, sem az agrártárcánál, sem a vízügyi szerveknél nincs, aki öszszekötné, sőt a gondolkodás odáig sem terjed, hogy egyáltalán öntözni kellene - állítja Lux Róbert. A magyar gazdák ma ivóvízáron vehetik az öntözővizet. Viszonyításképpen: az USA-ban a farmer 0,4 hektár öntözését évi 40 dollárból oldja meg.

Magyaros zamat

A zöldség-gyümölcs ágazat problémái azért is túlmutatnak a közvetlen szektoron, mert miközben sok mezőgazdasági termék korlátozás alá esik, a magyar zöldség-gyümölcs ágazatra az EU nem állapított meg mennyiségi korlátot - tudtuk meg Martonffy Bélától, a FruitVeB ügyvezető igazgatójától. A FruitVeB azzal a céllal indított programot, hogy a jelenlegi 2,6-2,8 millió tonna/év szintről a rendszerváltás előtti 3-3,5 millió tonnára növekedjen a termelés, és a manapság is erős exportszintet (a termelés több mint 50 százaléka) még följebb tornásszák. E program része a termelői értékesítő szervezetek (tész) létrehozása, amit az 1997-es piacszabályozási uniós törvény tett lehetővé. Magyarországon jellemzően a kis családi gazdasági modell működik, amely formában egyrészt nehéz piacot találni, másrészt nehéz tárgyalóviszonyba kerülni a multikkal - a tészeken keresztül viszont nagy mennyiségű árut kínálhatnak a termelők a kereskedelemnek. (Erről lásd Szövetkezz, magyar! című keretes írásunkat.)

"Kezdetben a kormányzat minden szövetkezést egy kalap alá kívánt venni, annak ellenére, hogy a zöldség-gyümölcsre külön szabályozás vonatkozik. 2002-től indult el dinamikusan a tészek fejlődése. Fontos tudni, hogy e szervezeteket bármilyen ágazatban létre lehet hozni, de uniós támogatásra csak a zöldség-gyümölcs ágazatban jogosultak" - magyarázza Mártonffy. Az ágazatban a forgalomból a tészek részesedése 18-20 százalékos, a külföldi példák viszont azt mutatják, hogy az ideális a 35-40 százalék lenne.

A bagodi málnatelepítési kedvetlenség problémájára a tész jó megoldásnak tűnik, különösen annak ismeretében, hogy a kezdeményezés legnagyobb hátráltatója a kockázattól való félelem. No meg az is, hogy Magyarországon sokan egyelőre csak szavakban képesek piaci alapú gondolkodásra, nem pedig a döntések és a megvalósítás, valamint a teljesítményen alapuló együttműködés szintjén. E gond orvoslására sem az eddigi kormányzatok munkájában, sem az új kormány eddig megismert törekvéseiben nem sejlett és sejlik föl semmi - nemhogy megoldás, de a probléma érzékelése sem.

Mindenki a magáét

A FruitVeb ágazati terméktanács 2002 óta az EU által akkreditált szervezet, vagyis nemcsak a zöldség-gyümölcs ágazat képviseletére jogosult, hanem kötelessége a szakmai háttér és tanácsadás biztosítása is. E modellre épül a nyugat-európai rendszer is. "Nagyon reméljük, hogy önjelölt szakértők nem kerülnek előtérbe, mint ahogy az elmúlt húsz évben már néhányszor történt, amikor a piactól teljesen elszakadt, pénzosztogató politikát folytattak" - mondta Martonffy Béla. Konkrét célra, konkrét üzleti lehetőségre kell használni a fejlesztéseket. Minden olyan országban, ahol magas szinten működik a zöldség-gyümölcs ágazat, a szakmai kompetencia a szakmaközi szervezeteknél (a terméktanácsnál) van, és a kormányok ezt akceptálják is. A bajok ott kezdődnek, amikor a jellemzően közigazgatási és jogi szakemberekből álló kormányzati szereplők a maguk sajátos elképzeléseit tartják irányadónak az ágazatokban.

Ennek kiküszöbölésére jó megoldás lenne, ha a franciákhoz, spanyolokhoz hasonlóan Magyarországon is születne egy szakmaközi törvény, amely szabályozza a kormány és a szakmai testületek munkáját. A zöldség-gyümölcs ágazat évente körülbelül 300-350 milliárd forintot termel meg; az európai uniós fejlesztési támogatásokon kívül az elkövetkező négy évben évi 30-50 milliárd forintot kellene beletenni az ágazatba, amit elsősorban a kis- és középvállalkozások fejlesztésére kellene fölhasználni.

Szövetkezz, magyar!

A tészek megalakulása két fázisból áll. Az első, ötéves periódusban a tész infrastruktúrát fejleszt: gépeket vásárol, hűtőházat épít stb. Az EU és Magyarország ekkor ismeri el hivatalosan is működő tésznek a szövetkezést, és ekkortól jogosult az uniós, illetve a hazai támogatások igénylésére. A zöldség-gyümölcs ágazatban létrejött tészek nagy része megkapta a működési engedélyeket, és beruházásaikat banki hitelekből valósította meg. A világválság hatására a hitelterhek megnövekedtek. Mivel a kereskedelem a korrekt banki hitelekből finanszírozott forgóeszközökön múlik, ezért most az a feladat, hogy a bankoknál ez a forgóeszközalap növekedjen, és a bankok elszakadjanak a tarthatatlan hitelezési struktúrától. A következő időszakban a tészek teljes konszolidációjára van szükség.

Neked ajánljuk