A K&H brókerbotránya eleddig két, az ügyben egykor nyomozó főrendőrt sodort el: a Molnár Csaba elleni "sütis" vád nevetségessége immár jogerősen is kimondatott (erről lásd például: Eszi, nem eszi, Magyar Narancs, 2004. február 5., illetve Felmentve, 2007. április 26.), míg Bácskai tábornok (két első- és egy másodfokú eljárás után) immár negyedszer készül a vádlottak padjára ülni. Igaz, az ő kilátásai is javultak, mert ezúttal nem katonai tanács dönt róla.
Bácskai János ügyében május 21-én a korábbinál enyhébb ítélet született. A Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ egykori vezetőjével szemben lezárult másodfokú eljárás azonban nem az ügy vége: az ellentétes korábbi verdiktek miatt az ügy harmadfokra kerül, a végső szót a Legfelsőbb Bíróság mondja majd ki (várhatóan egy év múlva) - vagyis ezúttal nem katonai tanács. Nota bene: az ORFK pénzmosás elleni osztályának egykori vezetője, Molnár Csaba ellen is folyik büntetőügy (a fentebb említett eljárás egy másik volt), amelynek tárgyalását egyelőre ki sem tűzték; Kulcsár Attila vallomása alapján Molnárt három éve gyanúsították meg hivatali visszaéléssel és közokirat-hamisítással.
A nem jogerősen lefokozott Bácskai tábornokot egy hónapja már "csak" hivatali visszaélésben találta bűnösnek a Fővárosi Ítélőtábla; a megismételt elsőfokú eljárásban ítélkező Csongrád Megyei Bíróság még hivatalos személyként elkövetett bűnpártolásban marasztalta el, az első ítélettel megegyezően. Az ítélőtábla az egyéves, felfüggesztett szabadságvesztés próbaidejét három évről két évre csökkentette, a gondatlanságból elkövetett államtitoksértés vádja alól pedig harmadszor is felmentették Bácskait.
Az ítélet szerint
Bácskai János jogtalan előnyhöz juttatta Kulcsár Attilát, segíteni próbált neki, hogy elkerülhesse a felelősségre vonást. A katonai ügyészség 2003. novemberi vádirata szerint Kulcsár Attila kérésére Bácskai úgy vont el iratokat a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) elől, hogy tudatában volt annak, hogy a K&H Equities üzletágvezetője bűncselekményeket követett el. Bácskai 2003. június 23-án telefonált az ORFK-ra, hogy Kulcsár szerint veszélyben vannak a Pannonplast részvényfelvásárlási iratai a K&H Equitiesben (a Pannonplast-ügy volt a brókerbotrány "előszobája" - lásd: Minden út a zsebekbe vezet, Magyar Narancs, június 26.). A rendőrség a brókercéggel már korábban egyeztetett dátum alapján amúgy is aznap ment az iratokért; Molnár és munkatársai fénymásolatokat hoztak el, az eredeti példányok a bankban maradtak - vagyis "iratelvonásról" szó sem lehetett. Ennek ellenére negyedik éve áll ez a vád Bácskai ellen, ami abszurd. S hogy a képtelenséget tovább fokozzuk: a tábornok azért bűnös, mert a feljelentés kiegészítésén dolgozó nyomozók figyelmét fölhívta az újabb dokumentumokra.Szakértők szerint Bácskai akkor lépte volna túla hatáskörét és követett volna el hivatali visszaélést,ha azt kéri a rendőröktől, hogy ne menjenek ki a papírokért.
Ha a Bácskait hivatalból feljelentő nemzetbiztonsági szakszolgálat (NBH) biztos volt a bróker bűnösségében már 2003. június 23-án (az egy héttel korábban, a Szász Károly PSZÁF-elnök megveretése után elrendelt Kulcsár-telefonlehallgatások alapján), vajon miért nem osztotta meg az operatív eszközökkel szerzett tudását az erről akkor még semmit sem tudó rendőrséggel? A rendőrség akkor még a PSZÁF bejelentése alapján azt vizsgálta, történt-e hűtlen kezelés azzal, hogy az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Rt. pénzének egy részéből is Pannonplast-részvényt vásárolt Kulcsár. (A PSZÁF a Pannonplast-részvények összehangolt felvásárlása miatt bírságolt meg több céget. Bejelentést pedig hűtlen kezelés miatt azért tett, mert úgy vélte: állami pénzből nem lehetett volna részvényeket venni. Kulcsár visszadátumozott papírokkal, állami befektetésjegyek vásárlásáról készített iratokkal próbálta leplezni, hogy hozzányúlt az autópálya-földkisajátításokra költhető, nála parkoló pénzekhez. Az ÁAK 13 milliárd forintja azonban hiánytalanul megvolt; s az, hogy utóbb kiderült, Kulcsár a pénzt a Betonút számlájáról "pótolta vissza", nem befolyásolja azt a tényt, hogy Ihász Sándor illetékes ügyész egyetértésével az akkori ismereteik alapján joggal tagadta meg Molnár Csaba a nyomozást.)
Sem az addigi belső bankvizsgálatok, sem a PSZÁF ellenőrzései nem tárták fel a K&H Equitiesnél évek óta zajló sikkasztásgyanús eseteket, melyek a brókercég egyik vezetőjéhez, Kulcsár Attilához voltak köthetők. A csontvázak 2003 júniusa után kezdtek kipotyogni a szekrényből.
Aki ellen a katonai ügyészség vádat emelt, nemigen úszhatja meg felmentéssel - vélik informátoraink. Külön kimutatás nem készül a katonai bíróságokon elindított ügyekben hozott felmentő ítéletekről, mivel egy tömbben kezelik ezeket a polgári büntetőügyekkel - tájékoztatta a Narancsot az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT). Bácskai lapunknak elmondta: akkor lett volna korrekt az NBH, ha az első Kulcsárral folytatott, a titkosszolgálatok számára gyanús telefonbeszélgetés után elrendelik az ő lehallgatását. Akkor nem ülne négy éve a vádlottak padján, mert azt is rögzítették volna, mit beszélt az ORFK nyomozójával 2003. június 23-án. (Az NBH csak július 7-én tett feljelentést K&H-ügyben, a bank Kulcsár önleleplezésére épült július 3-i feljelentése után.)
Az első fokon először eljáró Varga Béla tanácsvezető bíró - akit a Bácskai-per tárgyalásának első napján, 2004 februárjában léptetett elő hadbíró ezredessé a honvédelmi miniszter - a per során
szabálytalanságok sorát
produkálta. A tanúként beidézett akkori kancelláriaminisztert saját szobájában fogadta, majd Tóth András titkosszolgálatokat felügyelő államtitkár kedvéért félbeszakította a tárgyalóteremben a bankbotrány miatti nyomozást vezető rendőr alezredes tanúvallomását. A tanúegyenlőség megsértéséért sem a Fővárosi Bíróság, sem az OIT elnöke nyilvánosan nem emelte föl a szavát. Az ítélőtábla megalapozatlanság és eljárási szabálysértések miatt rendelte el az új első fokú eljárást (Varga Béla jelenleg is a Fővárosi Bíróság 9. embere kollégiumvezető helyettesként, a köztársasági elnök e fiaskó után léptette elő dandártábornokká a honvédelmi miniszter javaslatára.)
A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsán Varga Béla bíró a lehallgatási jegyzőkönyvekre alapozva ítélte Bácskait felfüggesztett börtönbüntetésre és lefokozásra. Mivel e dokumentumok csak célhoz kötötten használhatók fel, az ítélőtáb-la ezek kizárását rendelte el a megismételt elsőfokú eljárásban. A Csongrád Megyei Bíróság Katonai Tanácsa erre a telefonlehallgatásokat ismerő nemzetbiztonságiak tanúvallomását használta fel a tábornok ellen. Az ítélőtábla kiszúrta a joggal való újabb visszaélést, s a vallomásokat is kizárta a bizonyítékok sorából.
Milyen bizonyíték maradt Bácskai ellen? Kulcsár terhelő vallomása. Amiről harmadfokon, a Legfelsőbb Bíróságon derül majd ki, mire elég. De ezt a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) központi állományában tartott tábornoka nem várja meg. Lapunkkal közölte, hogy a napokban beadta leszerelési kérelmét. Úgy tudjuk, igent mond Leisztinger Tamás felkérésére, s cégeinek biztonsági vezetője lesz. Az MSZP-közeli vállalkozónál révbe érhet a különféle rendvédelmi szervek adatait elemző csúcsszervnek az Orbán-kormány idején kinevezett egykori vezetője.
Ki mit tud
Bácskai János a bíróságon azt mondta: a MeH helyettes államtitkára, Kodela László mutatta be őt Kulcsárnak 2003 júniusában egy vacsorán - Kulcsár egy korábbi vallomásában tagadta ezt. Amikor Kulcsár megkereste őt néhány nappal Szász Károly megverése után, Bácskai tudta, hogy az eset egyik potenciális elkövetője lehet. Bácskai szerint később Kulcsár kérésére találkoztak egy szállodában, ahol a bróker kijelentette: attól fél, hogy a Pannonplast-ügy iratait el akarják tüntetni. Bácskai tájékoztatta az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságát. Kulcsár a június 25-i újabb találkozón már feltárta: hatalmas pénzügyi botrány van kibontakozóban, ami befolyásos személyeket érint. Bácskai idézte Kulcsár szavait, miszerint "valószínűleg nem fogok tudni kibújni a sikkasztás vádja alól". Bácskai tudtára adta a brókernek, hogy ezt jelentenie kell a feletteseinek, mire Kulcsár azt felelte: ez nagyon jó, mert Tóth Andrással ő is találkozni fog.
Másnap három óra különbséggel találkoztak a titkosszolgákat felügyelő államtitkárral, akit előbb Kulcsár avatott be a várható fejleményekbe, majd a tábornok. Bácskai vallomása szerint a belügyminiszternek, utóbb a kancelláriaminiszternek is jelentette a bűncselekményt - de ezt az érintettek tanúkénti bírósági meghallgatásaikon következetesen cáfolták. A jegyzőkönyv szerint Bácskai főnökei is egyetértettek azzal, hogy az iratok ügyében a tábornok szólt a rendőrségnek.
A rendvédelemért felelős vezetőknek érdekük volt bizalmi embert ültetni az egykor Demeter Ervin titokminiszter javaslatára kinevezett Bácskai helyére, s megszerezni a központ információit ahhoz a kirakós játékhoz, hogy melyik bűnözői kör mely politikussal ülhet egy asztalnál.
