A Kuzma-ügy fejleményei: Az igazság odaát van

  • Kovács Róbert
  • 1999. február 4.

Belpol

Újra nyomoznak a Kuzma-ügyben. A békéscsabai rendőrtiszt halálának körülményeit eddig háromszor vizsgálták: először a Békés megyei kollégák, majd az ORFK nyomozói kétszer. És mindannyiszor arra jutottak, hogy Kuzma öngyilkos lett. Most a Fővárosi Ügyészség Nyomozó Hivatala fut neki az ügynek. Kuzma Valéria, a rendőrtiszt lánya azonban már nem bízik senkiben: ő inkább az FBI-hoz fordult segítségért. Pedig Kuzma Valéria nem állít semmit. Csak annyit, hogy az eddigi vizsgálatok egy sor kérdésre nem adtak választ.
Újra nyomoznak a Kuzma-ügyben. A békéscsabai rendőrtiszt halálának körülményeit eddig háromszor vizsgálták: először a Békés megyei kollégák, majd az ORFK nyomozói kétszer. És mindannyiszor arra jutottak, hogy Kuzma öngyilkos lett. Most a Fővárosi Ügyészség Nyomozó Hivatala fut neki az ügynek. Kuzma Valéria, a rendőrtiszt lánya azonban már nem bízik senkiben: ő inkább az FBI-hoz fordult segítségért. Pedig Kuzma Valéria nem állít semmit. Csak annyit, hogy az eddigi vizsgálatok egy sor kérdésre nem adtak választ.

"Az FBI nem nyomozhat az Egyesült Államok határain kívül, hacsak az adott ország kormánya nem kéri fel erre", válaszolt Kuzma Valéria levelére Peter Tufo nagykövet, és sok sikert kívánt neki. "Hallottunk már arról, hogy van egy ilyen levél, de nem tudunk róla semmit. Érdeklődjön inkább máshol", mondta vagy féltucatnyi sajtóreferens és konzultáns a Miniszterelnöki Hivatalban és Orbán Viktor kabinetirodáján.

Kuzma Valériának akkor jutott eszébe az FBI mint végső megoldás, amikor a Fővárosi Ügyészség Nyomozó Hivatalához behívták tanúnak egy hivatalos személyként elkövetett vesztegetés bűntette miatt indult eljáráshoz, és olyasmiket kérdeztek tőle, hogy édesapja kiket szólított becenevén a munkahelyén. Kuzma Valéria szeptember végén éppen e hivatalba nyújtott be feljelentést emberölés bűntette miatt ismeretlen tettes ellen; az egyik ügyész akkor az iratok lapozgatása közben teljesen egyetértett vele abban, hogy apja halálakor a békési rendőr kollégák által lefolytatott vizsgálat bizony nem volt mestermunka. Ez alkalommal azt közölték vele, hogy Pallag László kisgazda képviselő olajos-korrupciós, gazdasági tematikájú feljelentését összevonták az ő emberöléses feljelentésével. Kuzma Valéria mindebből azt a tanulságot szűrte le, hogy ebben az országban már nem bízhat senkiben és semmiben, és hogy az igazság csakis odaát lehet, a tengerentúlon.

Egy írásszakértő - egy grafológus

Kuzma Valéria új bizonyítékokkal és logikus kérdésekkel érkezett a Fővárosi Ügyészség nyomozóihoz. Ezeket megosztotta a MaNcscsal is.

Az asztalra helyezte például Kuzma Mihály "búcsúlevelének" első grafológiai vizsgálati eredményét. Mint ismeretes, Kuzma Mihály alezredes, a Békés megyei szervezett bűnözés elleni harc vezetője tavaly február 27-én a szokásosnál kissé korábban bement a munkahelyére, bezárkózott egy második emeleti irodába, és golyóstollal néhány sort írt egy fecnire. Aztán körülbelül fél tízkor megölte egy pisztolygolyó.

Miként lehetséges, hogy senki sem hallotta a rendőrségi épületben a lövést? - ez az első furcsaság. Hiszen kora délelőtt az épület tele volt rendőrökkel - ám a lövés hangjaira senki sem lett figyelmes. Hajdú Antal főkapitány-helyettes szerint azért lehetséges ez, mert Kuzma Mihályt a szájába helyezett pisztoly ölte meg, és ilyen esetekben a fej hangtompítóként működik. A helyi rendőrorvos Kuzma Valériának és édesanyjának adott magyarázata szerint "előfordult már, hogy a rendőrség épületében véletlenül elsült egy-egy fegyver. Ezekre a lövésekre a világon senki nem ugrott."

A másik különös körülmény maga a búcsúlevélnek tartott néhány soros írás, amit még ott egy írásszakértő - nem grafológus - megvizsgált, és minden kétséget kízáróan Kuzma Mihálynak tulajdonított.

Csakhogy a család nehezen tudja elképzelni, hogy Kuzma február 27-én reggel felkelt, komótosan megitta kávéját, hét óra tíz perckor beballagott a munkahelyére, és két óra múlva főbe lőtte magát.

A hivatalos verzió szerint Kuzma alezredes valószínűleg "pszichés rövidzárlat" következtében fordította maga ellen fegyverét. Ám Kuzma alezredes készülő öngyilkosságára semmiféle jel nem mutatott. "Az öngyilkosságot megelőző lelkiállapot egyik fő jellemzője az úgynevezett tudati beszűkülés, a csőlátás, ami azt jelenti, hogy a személy csak a problémájára koncentrál és a saját személyére. Ennek a tudati beszűkülésnek a jegyei hiányoznak a kézírásból, sőt inkább az ellenkezője fedezhető fel, mint például a k betű rendkívül sokoldalú variációi" - olvasható Katona Ágnes hivatalos igazságügyi grafológus szakértő nemrég elkészült szakvéleményében, amely az első ilyen jellegű vizsgálat Kuzma Mihály "búcsúleveléről". "A preszuicidum másik fő jellemzője az enerváltság, depresszív hangulat és a súlyos önértékelési zavarok, melynek ellenkezőjét mutatja a személyiségjellemzőket összegző diagram. Az önmegsemmisítési vágyat reprezentáló agresszív, nagy nyomatékú, egymást keresztező vonalak, valamint az oválba metsző ékezetek is hiányoznak. Jelen van tehát a düh és felindultság, de nem önmaga ellen irányuló, feltételezhetőleg inkább másoknak szánta." Katona Ágnes az írás alapján kitért Kuzma alezredes általános személyiségjellemzőire is. E szerint Kuzma Mihály önértékelése és önbizalma az átlagosnál magasabb, énképe pozitív volt, és hajlott a túlzott lelkesedésre. A grafológus szerint az írás egyáltalán nem tükrözi az öngyilkosságot megelőző lelkiállapotot.

Furcsa fizikai erők

Felmerült az a kérdés is, hogy az orvos szakértő, aki először megvizsgálta a halott alezredest, miként tehette a halál időpontját hajnali négy és reggel hat óra közé, ha egyszer Kuzmát reggel negyed nyolckor az épületben, a folyosó végén látták cigarettázni. Azt, hogy mikor érkezett meg munkahelyére, lehetne ellenőrizni, csak meg kellene hallgatni a kapuügyeletes rendőrt. Csak hát őt senki sem hallgatta meg, vagy ha mégis, nincs róla jegyzőkönyv. A Békés megyei kapitányság második emeletén a nyomrögzítők nem találtak semmilyen nyomot a pisztolyon. Nyálmintát sem, ujjlenyomatot sem. Nem is találhattak, mivel a pisztolyt akkor egyáltalán nem vizsgálták meg. Aztán valakinek eszébe jutott, hogy csinálják a filmeken a nagyok: nagyítóval vagy mivel alaposan megnézegetik a pisztolyt. Néhány nap múlva meg is érkezett egy profi nyomkereső: B. M. Ám B. M. hiába nézegette a fegyvert, hiába alkalmazta a legkorszerűbb technikákat, a pisztolyon egy koszszemcse, egy légypiszok sem volt, de még egy nyomorult aminosav-kombinációt sem lehetett előhívni róla. Pedig hivatalosan úgy szól a történet, hogy sikeres öngyilkossága érdekében Kuzma Mihály saját kezével "segített" a fegyvert megtartani.

A pisztoly külseje tehát patyolattiszta volt, a cső belseje annál kevésbé: tele volt vérrel. Sőt a kilőtt töltény hüvelyében is találtak vérmaradványokat. Az iroda kilincsén és a műpadlón lévő vérnyomokat azonban megint csak elfelejtette megvizsgálni a helyszíniszemle-bizottság. Hogy a vérrel teli töltényhüvely miként került a holttest mellé, mintegy harminc centire, arra a helyi fegyverszakértő azt a magyarázatot adta, hogy valószínűleg visszapattant a falról, vagy nem is szállt el a falig, mert az alezredes "segített" megtartani a fegyvert. Kuzma Valéria felkérte Stenger József hadmérnököt, fegyverzettechnikai mérnököt, értelmezze, mi is történhetett. Stenger szakvéleményében leírja, hogy pisztolyból kirepülő töltényhüvely soha nem pattan vissza a falról, hanem ha falnak ütközik, akkor leesik a földre, majd megáll. Ennek oka a gravitációs és a súrlódási erő. Stenger nem érti, hogy milyen furcsa fizikai erők működhettek ott, ahol a halált okozó töltény magja mindenféle deformálódás nélkül, szövetmaradékoktól mentesen hever a földön, míg a hüvelyrész vérrel tele, lehetetlen helyen fekszik. Nem érti, hogy miért nem vizsgálták meg, hogy a halált okozó töltényt valóban abból a pisztolyból lőtték-e ki, amit Kuzma Mihály teteme mellett, állítólag ragyogó tisztán találtak meg. Doktor Stenger egy módszert is javasolt, mégpedig a próbalövések módszerét. Minden fegyver csöve ugyanis sajátos nyomokat, karcolásokat hagy azon a töltényen, amit kilőnek belőle.

A helyszíni és halottszemle sok más hiányosságot is tartalmaz, és nagyon úgy néz ki, hogy soha nem kaphatunk mindegyikre megnyugtató magyarázatot, mivel a haláleset után felvett jegyzőkönyv minden második lapja, valamint a vérmintáról készült szakvélemény egyik lapja eltűnt. Legalábbis Kuzma Valéria nem kapta őket kézhez.

Munkaórák

és futásteljesítmény

Kuzma Valéria többek között ilyen furcsaságokkal és szakértői véleményekkel érkezett a Fővárosi Ügyészség Nyomozó Hivatalába. És még örülhetett, hogy feljelentését megvizsgálják, mert alighogy otthagyta az iratokat, a fővárosiak azonnal vissza akarták küldeni Békés megyébe, mondván, hogy az ügy oda tartozik. Aztán a pestiek kegyet gyakoroltak, és Pallag László kisgazda képviselő egyelőre "titkos" bizonyítékaival együtt mégiscsak elvállalták a nyomozást.

Hogy mire jutnak, néhány hónap múlva kiderül. Egy Karancsi Tibor nevű rendőr százados idén ősszel a nyilvánosság előtt próbált leleplező bizonyítékokkal szolgálni a Békés megyei rendőrök és az olajszőkítés, illetve más bűncselekmények közötti kapcsolatról. Nem sok sikerrel. Az Országos Rendőr-főkapitányság ellenőrzési főosztályának emberei "50 fő bevonásával, 8000 munkaórában, 3 gépjárművel, közel 10 000 km futásteljesítmény igénybevételével" -amint azt az ORFK jelentése írja - mindenesetre újra átnézték az elmúlt években történt Békés megyei rendőröngyilkosságok ügyeit, köztük Kuzma Mihályét is, és arra jutottak, hogy a békésiek helyszíni szemléjét és Kuzma rendkívüli halálesetének körülményeit vizsgáló eljárást a kollégák "szakszerűen, a vonatkozó előírásoknak és a kriminalisztika szabályainak megfelelően folytatták le".

A Kuzma-ügyben azonban rábukkantak egy újabb szálra is, amely szerintük Kuzma öngyilkosságát támasztja alá. Jelentésük szerint B. T.-né, az egyik békéscsabai közhivatal vezetője "Kuzma Mihállyal munkakapcsolata során kb. 3 évvel ezelőtt ismerkedett meg. Fél év eltelte után tapasztalta, hogy Kuzma Mihály különös érdeklődést mutat iránta. Mivel állandó párkapcsolattal rendelkezett, és Kuzma Mihályt sem találta vonzónak, ezért közeledése elől kitért, és viszonyukat megpróbálta baráti szinten tartani." Az ORFK-jelentés szerint a nő vallomásában - amit az asszony nyomatékos kérésére a rendőrök nem foglaltak jegyzőkönyvbe - elmondta, hogy Kuzma halála előtt két nappal felhívta, hogy beszélni akar vele, de a nő ezt későbbre szerette volna halasztani, mire az alezredes csak annyit mondott, hogy bentről ki akarják csinálni. "Ezt követően két nap múlva szerzett tudomást Kuzma Mihály halálhíréről, mely nagyon megrázta, annál is inkább, mivel üzenetrögzítőjén számtalan kapcsolás volt, amely arra utal, hogy Kuzma folyamatosan próbálta őt hívni."

Ezt az új bizonyítékot szerezte nyolcezer munkaórában az ORFK Kuzma halálával kapcsolatban, amelyet ugyan nem vettek jegyzőkönyvbe, hanem csak úgy mellesleg, mint egy újabb fülest, beleírtak a jelentésükbe. Tényfeltárásukat pedig azzal zárták le, hogy "összességében megállapítható, hogy Kuzma Mihály halálát öngyilkosság okozta, az idegenkezűség kizárható. Az eljárást szakszerűen, a vonatkozó normák betartása mellett, határidőben folytatták le. A beszerzett adatok, szakértői vélemények is ezt támasztják alá."

Kovács Róbert

Békési kupleráj

A tavaly februári haláleset óta az akkori Békés megyei főkapitányt, Gál László dandártábornokot, Kuzma felettesét Pintér Sándor belügyminiszter a rendőrség belső ellenőrzési osztályának vezetőjévé nevezte ki. E fontos hivatalba küldik többek között titkos jelentéseiket a szervezett bűnözés ellen nyomozó rendőrök az ország minden részéből - ahogyan Kuzma Mihály is tette. Gál László idén októberben mondott le posztjáról, azután, hogy Karancsi Tibor volt Békés megyei rendőr százados, majd Pallag László kisgazda képviselő a békési rendőri vezetőket avval vádolta, hogy összejátszottak az olajszőkítőkkel. Gál Lászlót egy Békés megyei bár tulajdonosa állítólag azzal zsarolta, hogy egy 14 éves prostituáltat szobára vitt, és erről videofelvétel készült. Gál szívesen cáfolta volna ezeket az állításokat, de nem tehette, mert amint nyilatkozta, a bizonyítékok államtitkot képeznek.

Gál és több más Békés megyei rendőri vezető ténykedéseiről még tavaly tavasszal, Kuzma halálát követően nem sokkal készült egy húszoldalas belső rendőri dokumentum, amelyben egyebek mellett Kuzma lejáratása és egy szeghalmi bordélyházat rendszeresen látogató rendőrvezetők ügye szerepelt. Az iratok alapján fel is jelentették hivatali visszaélés és más bűncselekmények alapos gyanújával Gált és társait, de az akták Csongrád megyéből valahogyan visszakerültek Békés megyébe, ahol a helyi katonai ügyészség ejtette az ügyet. A Magyar Hírlap úgy tudja, hogy a jelentés összeállításával megbízott rendőrök két vezetőjét hamarosan nyugdíjazták. Ahogyan a Belügyminisztérium belső elhárításának vezetőjét is menesztette Pintér Sándor nem sokkal azután, hogy Gál hivatalba lépett. A belső elhárítás már 1996 óta gyűjtötte az anyagot Gálék ellen, és tekintélyes iratköteg halmozódott fel, amelyet másokkal együtt Pintér Sándor első miniszteri napjaiban áttekintett, és biztos nagyon érdekes olvasmánynak tartotta. Ám egy olyan országban, ahol bizonyos kor és pozíció/vagyon felett gyakorlatilag mindenkinek fogja valaki a tökét, nem nagy az esély arra, hogy sokan végigizgulhatják ezeket a történeteket.

Figyelmébe ajánljuk

Népi hentelés

Idővel majd kiderül, hogy valóban létezett-e olyan piaci rés a magyar podcastszcénában, amelyet A bűnös gyülekezet tudott betölteni, vagy ez is olyasmi, ami csak elsőre tűnt jó ötletnek.