A Legfelsőbb Bíróság a vasutassztrájkról: Szív a MáV

szerző
Pásztor Zoltán
publikálva
1999/25. (06. 24.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

A Legfelsőbb Bíróság (LB) minapi ítélete szerint jogszerű volt a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete (VDSZSZ) által szervezett januári vasutassztrájk. A Fővárosi Munkaügyi Bíróság és a Fővárosi Bíróság korábban ezzel éppen ellenkező tartalmú döntést hozott. Gaskó István, a győztes szakszervezet elnöke továbbra is ragaszkodik a 21 százalékos béremeléshez. Szerinte nehéz lesz viszont megegyezni a másik két vasutas-szakszervezettel, mert azokat a MÁV mintegy 115 millió forinttal megvesztegette.

A Legfelsőbb Bíróság (LB) minapi ítélete szerint jogszerű volt a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete (VDSZSZ) által szervezett januári vasutassztrájk. A Fővárosi Munkaügyi Bíróság és a Fővárosi Bíróság korábban ezzel éppen ellenkező tartalmú döntést hozott. Gaskó István, a győztes szakszervezet elnöke továbbra is ragaszkodik a 21 százalékos béremeléshez. Szerinte nehéz lesz viszont megegyezni a másik két vasutas-szakszervezettel, mert azokat a MÁV mintegy 115 millió forinttal megvesztegette.

A Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete és a MÁV Rt. 1999. január 4-én a Fővárosi Munkaügyi Bírósághoz fordult, hogy állapítsa meg, jogszerű vagy jogellenes-e az aznap megkezdett munkabeszüntetés. A VDSZSZ kérelme szerint a sztrájkfelhívásra megkezdett sztrájk az 1989. évi VII. számú törvény - a sztrájktörvény - alapján jogszerű, mert 1999-re vonatkozó kollektív szerződés, illetve kollektív szerződés erejű bérmegállapodás nincs érvényben. A szakszervezet további kérelmében azt is sérelmezte, hogy a munkáltató a sztrájk idejére a munkabeszüntetésben résztvevőket sorra leváltotta a szolgálatból.

A MÁV Rt. kérelme szerint a VDSZSZ 1998. december 22-én levélben egyeztető tárgyalást kezdeményezett. A levél szerint ha a MÁV nem enged 21 százalékos követelésüknek, akkor január 4-től meghatározatlan idejű sztrájkkal kell számolnia. Ekkor egyébként már folytak az egyeztetések a Vasutasok Országos Szakszervezetével (VOSZ) és a Mozdonyvezetők Szakszervezetével (MOSZ), amibe bekapcsolódott a VDSZSZ is. A tárgyalások 1999. december 31-én megállapodással zárultak, amelyet a VDSZSZ nem írt alá.

A bíróság februárban jogellenesnek nyilvánította a munkabeszüntetést. Megállapította, hogy a MÁV és a két hozzá lojális szakszervezet, az MOSZ és a VOSZ által aláírt nyilatkozat tartalmazza az 1999. évi keresetfejlesztést, valamint azt, hogy a munkáltató és a két reprezentatív szakszervezet megállapodott a kollektív szerződés módosításáról: annak időbeli hatályát 1999. december 31-ig kiterjesztette. A nyilatkozatban a két fél azt is kinyilvánította, hogy a közöttük a tárgyalások addigi menete során parafált megállapodásokat 1999. január 1-jétől kollektív szerződés erejű megállapodásnak tekintik. A testület azt is kimondta, hogy a MÁV Rt. 1999. december 31-ig hatályos kollektív szerződéssel bír, amiben megköttetett a bérmegállapodás is. A végzés szerint a VDSZSZ által meghirdetett sztrájkot a dolgozók a kollektív szerződés szerves részét képező kollektív szerződés erejű megállapodás megváltoztatása érdekében, a szerződés hatályának ideje alatt kezdték meg, ezért a munkabeszüntetés jogellenes volt. A bíróság a szakszervezet másik, a munkabeszüntetők szolgálatleváltására vonatkozó kifogását azzal utasította el, hogy a törvény szerint kifogást csak az érintett tehet.

Ekkor úgy festett, hogy a rebellis VDSZSZ szívni fog.

Másodfok

A Fővárosi Bíróság - a VDSZSZ fellebbezését követően - az elsőfokú bírósági végzést február 24-én helybenhagyta. Megállapította, hogy a Munkatörvénykönyv (Mt.) szerint reprezentatívnak azt a szakszervezetet kell tekinteni, amelynek jelöltjei az Üzemi Tanács- (ÜT-) választásokon a leadott szavazatok legalább tíz százalékát megszerezte. Ennek a kritériumnak mind a három vasutas-szakszervezet megfelel. A testület kiemelte, hogy a VOSZ és az MOSZ, valamint a munkáltató 1998. december 31-én megállapodtak az 1999. évi bérfejlesztésről, a kollektív szerződés hatályát pedig 1999 végéig kitolták. A bíróság e ponton az Mt. 33. paragrafusának a kollektív szerződés kötésére vonatkozó előírásával érvelt. E szerint "a szakszervezet jogosult a munkáltatóval kollektív szerződést kötni, ha jelöltjei az ÜT-választáson a leadott szavazatok több mint felét megszerezték". Amennyiben a munkahelyen több szakszervezet is működik, a kollektív szerződést valamennyi szakszervezet együttesen kötheti meg. Ennek feltétele, hogy e szakszervezetek jelöltjei az ÜT-választáson együttesen megszerezzék a leadott szavazatok több mint felét. Amennyiben az összes szakszervezet nem képes megegyezni, akkor a kollektív szerződést a reprezentatív szakszervezetek együttesen kötik meg, feltéve, ha e szakszervezetek jelöltjei az ÜT-választáson együttesen megszerezték a leadott szavazatok több mint felét. Ha a reprezentatív szakszervezetek együttes kollektív szerződés-kötése sem lehetséges, akkor azt az a szakszervezet kötheti meg a munkáltatóval, amelynek jelöltjei az ÜT-választáson a leadott szavazatok több mint 65 százalékát megszerezték.

A bírósági végzés kimondja, hogy a VOSZ és a MOSZ jogosultak voltak a munkáltatóval a kollektív szerződés alapját képező nyilatkozat, majd megállapodás, illetve az ezek alapján készült kollektív szerződés megkötésére, mert jelöltjeik együttesen a leadott szavazatok több mint felét megszerezték (a VOSZ 49 százalékot, az MOSZ 14-et).

A VDSZSZ másik sérelmével kapcsolatban a Fővárosi Bíróság szintén az elsőfokú végzéssel értett egyett.

Munka hadának

a lépte dobog

A VDSZSZ április 8-án felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz. A testület június 9-i végzése a másodfokú végzést hatályon kívül helyezte, az elsőfokút pedig megváltoztatta. Megállapította, hogy a január 4-én megkezdett sztrájk jogszerű volt. Az ítélet indoklása szerint a sztrájk idején nem volt érvényben kollektív szerződés, mert azt csak a három reprezentatív szakszervezet együttesen köthette volna meg. Tehát az Mt. ugyanazon passzusát az LB merőben másképpen értelmezte, mint az első- és másodfokon eljáró bíróságok: feltehetően azzal érvelve, hogy a VOSZ-nek és az MOSZ-nek nem volt meg a 65 százaléka, amitől ők ketten együtt már kizárólagos partnerré válhattak volna.

Gaskó István, a VDSZSZ elnöke kérdésünkre elmondta, továbbra is ragaszkodnak 21 százalékos béremelési követelésükhöz. Amennyiben ezt a MÁV nem teljesíti, elképzelhető, hogy ismét sztrájkra szólítják fel a vasutasokat, hiszen a bírósági ítélet alapján ez a nyomásgyakorló eszköz nem minősül jogellenesnek. A béremelés érdekében tárgyalásokat kezdeményeznek a másik két reprezentatív szakszervezetnél és a MÁV vezetésénél. Gaskó nem sok esélyt lát arra, hogy a VOSZ-szel, illetve az MOSZ-szel dűlőre jutnak, mert, mint a MaNcsnak elmondta, "a két szakszervezet pénzt kapott azért, hogy aláírják a kollektív szerződést". A VOSZ Gaskó szerint száz, az MOSZ pedig 15 millió forintot karmol, amit ebben az évben folyamatosan folyósítanak nekik. Gaskó szerint a két szakszervezet a pénzért abba is belement, hogy a következő két évben aláírják a bérmegállapodást. Gaskó furcsállja, hogy a másik két reprezentatív szakszervezettel a bérharcban nem volt és jelenleg sincs semmilyen együttműködés. Elmondása szerint ő többször megkereste a VOSZ, illetve az MOSZ vezetőit, de előfordult, hogy azok még csak válaszra sem méltatták. "Télen az első adandó alkalommal elítélték a sztrájkot, holott pontosan ők és a MÁV sértettek törvényt, hiszen azt a látszatot keltették, hogy szakszerű szerződést kötöttek" - vélekedett Gaskó. Szerinte egyébként az első- és másodfokú bírói ítélet tévedései miatt az ítéletet meghozó bírónőnek távoznia kellene a bírói testületből.

Márkus Imre, a VOSZ elnöke visszautasítja Gaskó vádjait. Szerinte az említett százmillió forint a törvény által előírt munkaidőkedvezmény-megváltás, amit egyébként tavaly a VDSZSZ is megkapott. Az elnök utalt arra, hogy a MÁV-val erről kötött szerződést februárban írták alá. Szerinte Gaskónak hallgatnia kellene a pénzügyekről, hiszen tavaly éppen ők vettek fel a MÁV-tól mintegy 30 millió forint kamatmentes hitelt, amit egyébként már áprilistól törleszteniük kellene, de ezt nem teszik. Ettől függetlenül a VOSZ kész tárgyalni egy esetleges újabb béremelésről. Borsik János, az MOSZ ügyvezető alelnöke szintén elképesztőnek találta Gaskó állításait, mert az összeghez szerinte is jogosan jutottak hozzá. Borsik kitérő választ adott arra, hajlandók-e kétoldalú tárgyalást folytatni a VDSZSZ-szel. Mindkét szakszervezeti vezető hangsúlyozta, sztrájkban nem vesznek részt, mert köti őket a MÁV-val kötött szerződés.

Pásztor Zoltán

szerző
Pásztor Zoltán
publikálva
1999/25. (06. 24.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra