"Majdnem négy évvel ezelőtt választottak az MLSZ elnöki székébe. A munkám során mindig négyéves ciklusban gondolkodtam, mert ez a jövő útja, s ez 2010 februárjában jár le. Úgy gondolom, a szövetség működését ezentúl ehhez a világbajnoki ciklushoz kell igazítani, és erre kell átállni" - nyitotta karácsony előtt rendkívüli sajtótájékoztatóját Kisteleki István, az MLSZ elnöke, aki egy évvel megbízatásának lejárta előtt köszönt le tisztségéről, alaposan meglepve a szövetség és a sajtó képviselőit. A vezetőedzőként és klubvezetőként is tapasztalt Kisteleki korábban utalást sem tett arra, hogy távozni készülne, sőt kritikus helyzetekben is ragaszkodott székéhez. Túlélte az Eb-pályázat látványos kudarcát, a sikertelen Eb- és vb-selejtezőket, a Ferencvárossal vívott, kis híján kétszázmilliós kártérítési perbe torkollott jogvitát, és a folyamatos (elsősorban utánpótlás-politikáját illető) szakmai csatákon túl pár kimondottan botrányos nyilatkozatot is. Távozása MLSZ-es források szerint azért is volt váratlan, mert a szövetségben "már kezdték elfogadni agresszív, de legalább határozott irányt mutató vezetési stílusát". Bár búcsúbeszédében kitért a tavaly decemberben kirobbant nemzetközi bundabotrányra is, felelősséget azért sem vállalt. (A bochumi ügyészség - több mint kétszáz nemzetközi mérkőzés között - 13 magyarországi meccs miatt is vizsgálódik a fogadási botrányban.) Furcsa és hiányos érvelése adott teret azoknak a találgatásoknak, amelyek politikai okokat keresnek a háttérben. "Lényegében azt sugallta a döntéshozóknak: igazítsák a politikai időszámításhoz a mindenkori MLSZ-elnök mandátumát" - nyilatkozta a Narancsnak egy MLSZ-elnökségi tag.
Így jött
"Feltett szándéka volt, hogy felszámolja azt a provincializmust, ami a magyar labdarúgásban lassan évtizedek óta uralkodik. Hogy a Bozóky-féle szembehunyós, langyos vezetgetés helyett végleg kiemeli a klubfocit az amatőrök és a szerencselovagok közegéből, és véghezviszi a magyar labdarúgás eredménycentrikus rendszerváltását" - foglalja össze Kisteleki kezdeti törekvéseit közeli munkatársa, aki szerint nem is a célokkal, inkább a stílussal és az eszközökkel akadt probléma. Már kinevezését megelőzően, a profi élklubok érdekvédelmi szervezete, a Magyar Labdarúgó Liga (MLL) elnökeként folyamatosan támadta, 2005. decemberében egy szövetségi ülésen pedig nyilvánosan le is csalózta az akkori MLSZ-elnököt, a még Deutsch Tamás ifjúsági és sportminisztersége alatt kinevezett Bozóky Imrét. (Bár Bozóky polgári pert indított Kisteleki ellen, a szövetség 2009. decemberi tájékoztatása alapján az APEH 120 millió forintot emelt le inkasszóval az MLSZ számlájáról a 2002 és 2005 között, Bozóky elnöksége alatt keletkezett adóelmaradás miatt, további 100 milliót pedig részletekben törleszt majd a szövetség.)
Noha Kisteleki ligaelnöksége alatt következetesen hangoztatta, hogy nem vágyik az MLSZ elnöki székébe, az ideiglenes ad hoc bizottság élén egyből felrúgta a svájci Kentaro AG-vel a válogatott körüli marketingtevékenységre és a televíziós jogdíjakra kötött kontraktusokat, és a korábbi partnerrel, a SportFive-val szerződött újra. Kettős cél vezérelte: elhessegetni a Lothar Matthäus szerződtetésével helyzetbe került, elnöki posztra pályázó Pellady Pétert és cégeit, valamint a nemzetközi szövetségbe ágyazott SportFive médiahálózaton keresztül aktivizálni az UEFA-kapcsolatokat. (Pellady és a Kentaro is pert indított a szövetség ellen, ám a bíróság végül csak a Kentaro biztosította 800 ezer eurós kölcsön visszafizetésére kötelezte az MLSZ-t.) Kisteleki mellett elnökként már ekkor felmerült Csányi Sándor neve is: egy, a később megválasztott elnökkel szemben kritikus MLSZ-elnökségi tag szerint az OTP-vezér azért sem gondolkodott erről komolyabban, mert "az elnökjelölt vagy elnökjelöltek szándékosan forgatták meg idejekorán a nevét". (Az elnökkeresésről lásd cikkünket: Csányinak jönnie kell!, Magyar Narancs, 2006. január 26.) 2006 februári megválasztása után Kisteleki rendcsinálást, új korszakot hirdetett; egy folyosói megfogalmazás szerint "tankkal vonult be az MLSZ-székházba".
Az új elnök pár nappal azt követően foglalta el irodáját, hogy "a magyar futball irányításában tapasztalható bizonytalan állapotok miatt" az OTP és a Mol felfüggesztette a gyermeklabdarúgás tömegesítésére és a tehetségkiválasztás koordinálására hivatott Bozsik-program támogatását. Nem világos, hogy ez a szövetség növekvő tartozásai vagy az új elnök személye miatt történt-e így. Kisteleki mindenesetre "érthetetlen" döntésről beszélt, és úgy nyilatkozott: miután a Mol és az OTP a támogatás esetleges folyósításának feltételeként Mezey György programirányítói posztjának megtartását fogalmazta meg, ő kész ezt megtenni. A támogatás azóta is szünetel. (A Bozsik-program 2001-től költségvetési forrásokból táplálkozott, majd 2004-től 2006-ig a két vállalat öszszesen 550 millió forint értékben vállalta át az újraindítását és finanszírozását.)
Az alapszabály értelmében az elnökségbe hat tagot a profi szervezetek képviselői, hatot az amatőrök delegálnak, két főt pedig maga az elnök nevez meg. Kisteleki Dunai Antal mellett a kiterjedt üzleti kapcsolatrendszerrel és a nagyberuházói piacon tapasztalattal rendelkező Scheer Sándort, a Market Építő Zrt. vezérigazgatóját kérte fel. Új nemzetközi kapcsolatok kiépítésére azért is volt szükség, mert Kisteleki nagyon bízott a magyar-horvát Eb-pályázat sikerében, ami hosszú időre szilárd állapotokat és kellő mozgásteret biztosíthatott volna a strukturális és személyzeti átalakításhoz. A szövetségben átmeneti összefogást teremtő cardiffi eredményhirdetés előtt az UEFA és a horvát szövetség elöljáróinak jelenlétében szavaztatta meg a korábban épp általa kormányzott MLL megszüntetését, vagyis az MLSZ döntési mechanizmusainak centralizálását.
Ám 2007 áprilisában az Eb-pályázat csúnyán, nulla szavazattal elbukott, MLSZ-es forrásunk szerint azért, mert "magyar futballdiplomáciáról felesleges beszélni addig, amíg nem ül az elnökségben legalább három-négy olyan nemzetközi téren is tapasztalt üzletember, aki képes a megfelelő nyelvtudással és szakértelemmel diplomáciai háttéralkukat kötni". A kudarcban közrejátszott Kisteleki stratégiai lépéstévesztése is: a FIFA-elnök Sepp Blatterrel ismerten rossz viszonyt ápoló, csökkenő befolyású Lennart Johanssont pártolta az UEFA-elnökválasztáson (ami azért is tűnt érthetetlen döntésnek, mert Johansson elnöksége alatt két Eb-pályázatot buktunk el, a végül győztes Platini pedig épp a kisebb futballnemzetek felzárkóztatásával kampányolt Európa-szerte). Egy élvonalbeli klub volt tulajdonosa szerint hiba volt a horvát félre bízni az UEFA-kapcsolatok menedzselését. Az UEFA-nál kompenzációért és magyarázatért kopogtató Kisteleki a diplomáciai hiányosságokkal szembesülve Bienerth Gusztávot, a budapesti PriceWaterhouseCoopers pénzügyi tanácsadó céget 13 éven keresztül sikeresen vezető üzletembert kérte fel nemzetközi igazgatónak. A gazdasági működés stabilizálása végett tanácsadói testülete élére a - Market Építő Zrt. többségi tulajdonát birtokló - Wallis Zrt. tulajdonos-igazgatósági elnökét, Veres Tibort nevezte ki. MLSZ-es forrásaink megerősítették, hogy az érdemi szervezőmunkát, a beruházások menedzselését és az üzletkötéseket a Scheer-Bienerth-Veres- Kisteleki négyes irányította.
Bár az Eb-pályázat munkálataiban közvetlenül nem vettek részt (ezt a még Bozóky által felkért Gyárfás Tamás csapata rakta öszsze), a látványos bukta után Kisteleki a Bozóky-érában foglalkoztatott teljes szakmai gárdát elküldte. Mennie kellett az összesen tizennégy évig hivatalban lévő főtitkárnak, Berzi Sándornak, akit az adótartozás első számú felelőseként nevezett meg (és aki válaszlépésként munkaügyi pert indított Kisteleki ellen), menesztette az edzőképzést irányító Mezey Györgyöt, Puhl Sándort, és az utánpótlásmunkát felügyelő Róth Antalt és Nyilasi Tibort is, utóbbi szerint azért, mert az elnököt "idegesíthette, hogy engem és a társaimat még az előző szövetségi vezetők neveztek ki". Az érintetteket visszahívta az UEFA- és FIFA-bizottságokból is. Utólag ez mégis szakmai útkeresésnek, semmint tisztogatásnak tűnik: legalábbis erre utal, hogy az edzőképzés élére érkező Bicskei Bertalan mellett az utánpótlás-válogatottakat erősítő új garnitúra (többek között 'ze Tiborral, Sisa Tiborral, Zsivóczky Gyulával) sem húzta sokáig, és az őket követő hollandiai szakemberek sem váltak be (az edzőszakma valósággal lázadozott arrogáns stílusuk miatt). Bicskei elbocsátása kimondottan botrányosan sült el: Kisteleki a tavaly februárban távozó szakmai igazgató tudta nélkül hozta nyilvánosságra a fizetését, majd annak csalódottságára utalva megjegyezte: "A szervezetét megtámadta a gyilkos kór, a kemoterápiás kezelés mellékhatásait pedig aligha kell ecsetelni."
Így ment
Az elnök összeférhetetlenségét szemlélteti, hogy alig négy év alatt nyolc főtitkárt fogyasztott el, eny-nyien a rendszerváltás óta összesen nem fordultak meg a poszton. Kisteleki nem törődött a sajtókapcsolatokkal sem: az első magyarországi, Zalaszabaron felavatott Puskás Ferenc-szobor átadására például elfelejtett elmenni vagy legalább leküldeni valakit. "Hétfőn utánanézünk, hogy mi történt" - ezt a mondatát joggal kapta fel a sportsajtó. A Kentaro-szerződés ügyében Kisteleki összekapott a Nemzeti Sporttal is, és ideiglenes sajtómoratóriumot hirdetett a szövetségen belül - de nem volt megértő a klubokkal sem. A testület tagjainak biztonságára hivatkozva nem adta ki a Ferencváros licencmegvonásáról (és így másodosztályba sorolásáról) döntő bizottság névlistáját. Az MLSZ jogerősen pert vesztett, kompenzációként pedig vállalta egy műfüves edzőpálya kiépítését az FTC népligeti edzőközpontjában. Ennek összköltsége nem került nyilvánosságra, de a Ferencváros által kilátásba helyezett, a Népszava értesülései szerint kb. kétszázmilliós kártérítési pernél biztosan jobban járt a szövetség.
Forrásaink egyöntetű álláspontja, hogy Kisteleki diktatórikusan vezette az MLSZ-t, sőt a mindennapi operatív munkába is beavatkozott, de azt ellenfelei is elismerték, hogy "számos céljával egyet lehetett és kellett is érteni". A balhékkal, kirúgásokkal, perekkel indult ciklus végére megszilárdította helyét. A Fehér útra tervezett Magyar Labdarúgó Aréna terve ugyan befuccsolt, de az amatőr labdarúgás infra-strukturális hátterét erősíteni hivatott OLLÉ-OMV pályaépítési program beindítását (erről lásd korábbi cikkünket: Magyar modell, Magyar Narancs, 2007. április 19.) és az európai színvonalú Telki Edzőközpont felépítését még bírálói is érdemeként említik. A FIFA és az UEFA közel négymillió eurós hozzájárulásának kibrusztolása sportdiplomáciai bravúr volt Kisteleki és Bienerth részéről, attól függetlenül, hogy a maradék 1,4 milliárd forintos banki kölcsön a következő húsz év elnökségeinek vállát nyomja majd. Az elnökség első körben az OTP-vel tárgyalt, amellyel (ismét) nem jutott egyezségre, így végül a Magyar Fejlesztési Bank biztosította a szükséges hitelkeretet. A beruházás megvalósításáért Kisteleki a Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjének Polgári Tagozata kitüntetésben is részesült, igaz, MLSZ-es forrásunk szerint a központ felépülése "legalább ennyire" Bienerth és Scheer érdeme is. A nemzetközi kapcsolatok fellendülését mutatta a vb-selejtező mérkőzések kedvező sorrendjének kiharcolása, és a 2009-ben a FIFA-val közösen alapított Puskás Ferenc-díj megszületése is, amit ezentúl a nemzetközi versengéseken lőtt legszebb gól szerzőjének ítél oda a nemzetközi szövetség minden évben - az első díjazott Cristiano Ronaldo lett.
Kisteleki (is) tisztában volt vele, hogy a Bozsik-program helyén tátongó űrt be kell tölteni, és forrásokat kell találni a gyermeklabdarúgás és az amatőr szabadidősport szervezeti kereteire. Hálátlan helyzetbe került, hiszen a 2003 után másodjára elhaló Bozsik-program is csak bő tízéves távlatban mutathatott volna eredményeket, támogatások és instruktorok hiányában új koncepcióra és szponzorra volt szükség. Megállapodott az OMV-vel, hogy támogassák a Magyar Gyermek Labdarúgó Szövetség megalapítását, ami így az OLLÉ programmal párhuzamosan jutott forrásokhoz. Ez az általunk megkérdezett sportközgazdász szerint komoly eredmény volt, hiszen "végre volt valaki, aki költségvetési források hiányában nem emelte fel a kezét, hanem folyamatosan kereste a lehetséges támogatókat és befektetőket". Az U20-as válogatott sikere, a Debrecen BL-futása, a Futsal-Eb rendezésének elnyerése és a válogatott kezdetben reményteljes szereplése mind-mind erősítették Kisteleki pozícióját. Az új vezetés rendezte a korábbi által felhalmozott, összesen félmilliárd forintos adósságot is; az elnök búcsúbeszéde szerint "pozitív mérleggel zárja a 2009-es évet".
Kisteleki a telki edzőközpont megnyitójára elhívta az egymás mellett ritkán mutatkozó, távolságtartó viszonyban lévő Sepp Blattert és Michel Platinit is, huszonhét nemzeti szövetség képviselője mellett Bajnai Gordon is megjelent, távol maradt viszont Orbán Viktor, aki az elnök későbbi invitálásai ellenére azóta sem járt Telkiben. Bár a Fidesz elnöke a személyében sosem támadta a szövetség elnökét, az elmúlt évben többször kritizálta a Kisteleki által kinevezett Erwin Koeman szövetségi kapitányt: megvédte Gera Zoltánt, miután a csapatkapitány elhagyta a válogatottat a már tét nélküli, dánok elleni vb-selejtező előtt ("Gera-rajongó vagyok"), számon kérte a holland kapitányon, miért nincs jelen a "két talán legerősebb magyar" csapat rangadóján (Videoton-Debrecen), és szólt a nemzeti csapat "lélektelen játékáról" is ("Nincs jó kezekben a válogatott"). Koemannal ellentétben Kisteleki nem vállalt szócsatát a sajtón keresztül, sőt tavaly ősszel újra Telkibe hívta a pártelnököt, aki ezúttal sem reagált. Kisteleki és Orbán hivatalosan "nagyjából három-négy alkalommal, ha találkozhattak, ezek közül az utolsó tavaly december 21-én Zürichben, a Puskás Ferenc-díj átadásán esett meg: egy nappal Kistelekinek a lemondását bejelentő sajtótájékoztatója előtt" - jegyezte meg a Narancsnak egy futballvezető.
Egy rajongó
"Pontosan tudja, Juhász Roland hogyan és hány percet játszott hétvégén az Anderlechtben" - kezdi beszélgetésünket a Fidesz elnökével jó viszonyban lévő volt klubvezető. Orbán Viktor foci iránti szenvedélye köztudomású; a politikai gyakorlatot tekintve ugyanakkor "nem valószínű, hogy új kormánya megint olyan nyilvánvalóan avatkozna be az MLSZ belügyeibe, mint tette azt 1998 és 2002 között. Ezt elkerülendő lehet, hogy elegánsan, de határozottan éreztette Kistelekivel: mindenkinek jobb lesz, ha időben odébbáll" - folytatja, utalva arra az 1999-es afférra, amikor a FIFA kizárással fenyegette meg az MLSZ-t, amiért a Deutsch Tamás vezette sportminisztérium - Kovács Attila elnök elmozdításával - súlyosan beavatkozott az elviekben függetlennek tekintendő szövetség ügyeibe. (Egy minisztériumi átvizsgálás 170 millió forintos hiányt állapított meg. Kovácsot végül visszahelyezték, ám a következő választáson Bozóky győzött.)
Nem titok, hogy Orbán a miniszterelnöksége óta jó viszonyt ápol az MLSZ-ben a kilencvenes években pozíciót szerzett (vagy abban maradt) és Kisteleki érkezésével a szövetségből kikerült garnitúrával. Baráti kapcsolat fűzi Gellei Imre volt szövetségi kapitányhoz, Mészöly Kálmán rendszeres látogatója a rendezvényeinek, Bozóky Imre pedig 2003-ban tett gesztusértékű politikai állásfoglalást a Fidesz mellett (Bozókyt Mesterházy Attila kérdőre is vonta, MLSZ-elnökként miért írja alá a Terror Háza védelmében indított politikai petíciót). Orbánt - már csak őszinte rajongása miatt is - a magyar futball berkeiben nagy tisztelet övezi. Az egyik legolvasottabb magyar focihonlap, a pepsifoci.hu összeállítás szerint kormányzása idején "olykor még a magyar válogatott öltözőjébe is bejárása volt. Futballszeretetét jelzi, hogy regnálása alatt viszonylag sok pénz folyt a magyar fociba, Újpesten például több állami cég bukkant fel szponzorként, míg a Ferencvárosnál a Földművelésügyi Minisztérium".
Orbán 2007 eleje óta már nem csak a Felcsút SE tiszteletbeli elnöke és igazolt játékosa. "A hatodik gyermekemnek tekintem" - nyilatkozta a Puskás Ferenc Akadémia 2007-es megalapítását követően, amelynek megvalósításához még kormányfőként hozzákezdett. Amint az akadémia köszöntőjében írta, "csak így támasztható fel a magyar futball: ha helyben, alulról építkezve megteszünk mindent az új futballgenerációk igényes, magas szintű neveléséért". Gyakran elismerően nyilatkozott a Várszegi Gábor gründolta, az MTK utánpótlásbázisát és a világbajnoki bronzérmes U20-as válogatott gerincét adó agárdi Sándor Károly Akadémiáról is; egyértelműen a francia modellhez hasonló, a "klubok alatt" működő futballakadémiák fejlesztésében és a köztük lévő verseny megteremtésében látja a magyar futball jövőjét. (Jelenleg öt, profi klubbal megállapodásban lévő futballakadémia működik Magyarországon: az MTK és a Videoton mellett a Honvéd, a szombathelyi Haladás és a Győr meríthet "saját" diákjai közül.) A felcsúti akadémia a támogatói közt tudja a Trigránit cégcsoporton keresztül Demján Sándort, a Molt, a Vegyépszer Zrt.-t és olyan, ismerten jó fideszes kapcsolatokkal bíró szponzorokat is, mint a Közgép Zrt. vagy a CBA üzletlánc. A létesítmény alapítványi formában működik, így minden keletkező (a játékoseladásból befolyó) bevétel csak saját tevékenysége keretein belül költhető el.
Az elmúlt években Orbán bajnoki és válogatott mérkőzésekről "magánemberként", egyfajta szurkolói retorikát alkalmazva nyilatkozik, gyakran részletes szakmai elemzésekbe is belemegy. Az akadémia megalapítása óta rendszeres vendége a Videoton VIP-páholyának, és következetesen többes szám első személyben beszél a fehérvári csapatról ("Ha már elsők vagyunk, miért adjuk alább?"). "Idővel rájött, hogy a működő akadémiai rendszerhez szüksége lesz egy első osztályú profi klubra is, ahol a játékosok edződhetnek, és később a válogatottba és/vagy külföldre kerülhetnek. A Felcsútnak voltak ugyan feljutási esélyei, de az élvonalban nagyon szem előtt lennének, kellemetlen lenne számára" - folytatja a volt klubvezető, mondatait pedig alátámasztja a pepsifoci.hu idézett cikke is, amely szerint "az MTV-székház ostromában is a baloldal ellen magát exponáló Urbán Flóriánnak köztudottan azért kellett Felcsútról mennie, mert első osztályú álmokat dédelgetett, amit viszont Orbán Viktor klub- és Fidesz-elnök nem támogatott".
Az akadémia 2008 tavaszán kötött partneri egyezséget a fehérvári klubbal, amelynek vezetőedzői posztjára az akadémia szakmai igazgatója, Mezey György ült le, ügyvezetőnek pedig az MLSZ-től szintén kiebrudalt Berzi Sándor érkezett. A pár éve még csődeljárástól fenyegetett fehérvári klub feltámadása elsősorban annak a Garancsi István tulajdonosnak köszönhető, aki - mint a Népszava minapi összeállításában megírta - az Orbán-kormány ideje alatt a később privatizált CD Hungary vezetője lett. A Magyarországra akkreditált diplomaták elhelyezésének céljából alakult CD Hungary eladásával az állam - egy komplikált tranzakcióval - 160 nagy értékű budai és belvárosi ingatlantól vált meg nagyon alacsony, mintegy 135 ezer forint/négyzetméter átlagáron (összesen úgy 18 milliárd forintért), a vásárló az OTP által külön e célból létrehozott Magyar Ingatlan Befektető volt. "Akkoriban a lapok arról cikkeztek, hogy Orbánnak tisztában kellett lennie az ügylettel, hiszen bizalmi embere, Faragó Csaba ÁPV-vezér vezényelte le az ügyletet, sőt többen felvetették, az ügyletet maga a miniszterelnök rendelte el (erről persze nincs közvetett bizonyíték, legfeljebb sejthető)" - írta erről nemrég a Népszava. Az mindenesetre a klubvezetők között tudott, hogy Garancsi és Orbán kapcsolata jó, az pedig szembeötlő, hogy - sajtóértesülések szerint - a Videotonnak a jelenlegi gazdasági helyzetben is lett 300 millió forintja új játékosok igazolására a téli szünetben: állítólag csak az MTK-tól igazolt Lencse Lászlóért több mint 400 ezer eurót fizetett a klub. (Van élvonalbeli csapat, amelynek az éves költségvetése alig éri el ezt az összeget.) A jegyeladásokból (átlagosan alig több mint 3000 néző mérkőzésenként) ősszel mintegy 40 milliós bevételt termelő klub költekezését valószínűsíthetően a főszponzor, a Grupo Milton ingatlanbefektető cégcsoport állja, de a pepsifoci.hu értesülései szerint "a takarékbróker Garancsi mögött ezúttal is ott állnak a Mol és az OTP nagy emberei". "Nem hiszem, hogy pénzmosónak, adócsalónak kell lennie egy magyar klub tulajdonosának, igenis lehet komoly terveket kitűzni és elérni" - nyilatkozta néhány hete a magyar labdarúgás közállapotairól is árulkodóan Garancsi István, akit Tarsoly Csabával, a Győri ETO tulajdonosával együtt biztos befutóként emlegetnek a Kovács Péter és Jámbor János lemondását követően megüresedett MLSZ-elnökségi helyek betöltésére.
Elvárások
"A jelenlegi helyzetben olyan MLSZ-elnökre lenne szükség, akinek nem növeli a tekintélyét az, hogy ő lesz a szövetség vezetője, az MLSZ tekintélyét viszont nagyban növeli, hogy ő az elnök. De hogy az elnökségnek le kellene-e mondania, hogy pontosan miként zajlik az újrakezdés, ezekben a kérdésekben a politika nem lépheti át a mozgásterének a határait" - fogalmazott egyértelműen Orbán Viktor idén januárban (már Kisteleki lemondása után) az élvonalbeli klubok vezetőivel folytatott megbeszélésen, amit Garancsi István hozott össze a felcsúti akadémián. Forrásaink szerint a Fidesz elnökét nem annyira Kisteleki szakmai elképzelései zavarták, mint inkább az Orbán befolyását biztosító "futballtársadalommal" elmérgesedett kapcsolata, és az OTP-vel meg a Mollal való "rendezetlen" viszonya. (Utalt erre az index.hu-nak adott interjújában Bánki Erik, a Fidesz sportstratéga képviselője is, aki "fellélegző futballtársadalomról" beszélt.) Orbán a klubvezetőkkel folytatott beszélgetés során azt is világossá tette, hogy a profi klubokat nem szabad (az uniós törvények szerint kimondottan tilos - R. P. D.), az utánpótlást viszont "kell" költségvetési keretből támogatni. Ezzel valószínűleg a gyermeklabdarúgás hosszú távú szakmai koncepciójának anyagi és szervezeti biztosítására célzott, és meglepő lenne, ha ez nem a Bozsik-program látványos újjáélesztésében nyilvánulna meg. Nemcsak a felcsúti szerepvállalása miatt valószínűtlen, hogy a futballakadémiák közvetlen költségvetési támogatásban részesülnének, hanem mert "az üzleti szférában már Magyarországon is világos, hogy a megfelelő körülmények biztosításával ez már középtávon is egy jövedelmező üzletág" - állítja sportközgazdász interjúalanyunk, aki szerint a valódi kulcskérdés egyébként sokkal inkább az, hogy az "újonnan felálló elnökség milyen formában teremti meg a gyermeklabdarúgók kiválasztódása és az akadémiai képzésbe való becsatlakozás közötti zökkenőmentes átmenetet".
A február 27-én esedékes szövetségi gyűlésen még biztosan nem választanak elnököt, elvileg újabb ideiglenes ad hoc bizottság veszi át az irányítást, de Kisteleki habitusát ismerve belefér, hogy tartogat meglepetést az utolsó pillanatra is. Az elnökjelöltekről spekuláló futballvezetők körében egyre gyakrabban hallani a Debreceni VSC volt ügyvezetőjének, a korábbi Eb-projektekben is részt vállaló Makray Balázsnak a nevét, aki jelenleg a Főnix Rendezvényszervező Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. Háttérbeszélgetésekben Genzwein Ferenc neve is felmerült, aki jelenleg a felcsúti akadémia pénzügyi tanácsadó testületének is tagja. Általános vélekedés ugyanakkor, hogy Orbán örömmel venné, ha a már korábban és több esetben szóba hozott Csányi Sándor elvállalná az MLSZ - egyébként társadalmi munkában végzendő - vezetését. Ebben forrásaink egyöntetű véleménye szerint a klubvezetők is támogatnák, George F. Hemingway, a Budapest Honvéd tulajdonosa ezt blogjában nyomatékosította is. "Ez a verzió tartja magát a leginkább, igaz, továbbra is hallani Demján Sándor nevét is, és állítólag Pellady sem mondott le arról, hogy újra megpróbálja - teszi hozzá értesüléseit sportújságíró kollégánk. - Egyelőre nagy a csend, nagyon úgy tűnik, hogy mindenkit meglepett Kisteleki hirtelen távozása."
Lapunk megkereste Kisteleki Istvánt is, aki pár nap gondolkodási időt követően végül nem kívánt nyilatkozni. Berzi Sándor a Videoton FC titkárságán keresztül szintén visszautasította megkeresésünket. A Fidesz sajtóosztályán többször is érdeklődtünk a párt várható sport- és futballstratégiájáról; tájékoztatást ígértek, ám végül nem kaptunk választ.
