A PSZÁF április elején története egyik legsúlyosabb verdiktjét hozta: fölmentette az olcsó áraival piacra lépő MÁV ÁBE első emberét és vezető biztosításmatematikusát, egyúttal felügyeleti biztost rendelt ki az egyesület élére. A biztosnak június végéig kell átvevő biztosítót keresnie a súlyosan tartalékhiányos kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) állományának átruházására. A hatóság áprilisban legfeljebb egymilliárdosra taksálta a tartalékhiányt, amire szerinte a MÁV ÁBE nem képzett fedezetet (lásd: Kárrendezés, Magyar Narancs, 2008. április 10.). Azóta elkészült a 2007-es pénzügyi beszámoló, melyet a múlt pénteki közgyűlésen mutattak be: ebben már az áll, hogy tavaly a várt szolid nyereség helyett
4,2 milliárdos veszteség
termelődött, aminek - egy háromszázmilliós ingatlan-értékvesztést leszámítva - a biztosítástechnikai tartalék (az ún. függőkár) felrótt hiánya az oka. Ebben van olyan tétel, hogy az egyesület nem vette figyelembe a nagy összegű nemzetközi károkat, késett a kifizetésekkel, elmaradt a szívességi károk rendezésével (amikor a vétlen károsult biztosítója az ügyfelei kényelme érdekében előfinanszírozza a kártérítést), valamint nem képzett megfelelő tartalékot a személyes sérüléses károkból származó veszteségekre. Az év első hónapjában a tartalékhiány további 1,6 milliárddal nőtt. Az egyesület mindezek ellenére likvid. A pénz Gazda-Pusztai Sándor felügyeleti biztos szerint az első fél év kártartozásainak a rendezésére elegendő, és a korábbiakkal ellentétben folyamatosak is a kifizetések. De a belső adósság akkora, hogy csak az állomány átadásával és a szolgáltatások visszafogásával lehet a szabályos működést helyreállítani. A felügyelet ennek megfelelően állt hozzá az egyesület alapszabályának módosításához: megszavaztatta volna a kgfb terjesztési engedélyének a visszaadását, és a sikeres átvétel esélyének növelése érdekében a pótbefizetés alapszabályba illesztését.
A tatai honvédsportcsarnokba összehívott közgyűlés nagyjából 170 fős közönsége azonban keresztülhúzta a PSZÁF számításait. Egyrészt kizárólagos hatáskörbe utalta az állományátruházásról szóló döntést, így a felügyeletnek rendkívüli közgyűlésen kell bemutatnia a beérkező legjobb ajánlatokat, ami miatt az átadás júliusi határideje minden bizonnyal csúszik. Másrészt leszavazta, hogy a pótbefizetés jogi lehetőségét (ami nem is a konkrét pénzbeszedési döntés) beszövegezzék az alapszabályba. A megjelentek első számú célja az volt, hogy helyreállítsák a MÁV ÁBE feltételes cselekvőképességét. Nemcsak amiatt, hogy a felmentését követő héten Kiss Bálint elnök-vezérigazgatót a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) sikkasztás és pénzmosás gyanújával előzetes letartóztatásba helyezte. Az egyesület operatív szerveinek is lejárt tavasszal a mandátuma. A közgyűlés száműzte a vezető testületekből mindazokat, akiknek közük volt az előző érához. Az intézőbizottság elnöke Pollák József, a non-life ágazat igazgatója lett, de a hatósági biztos visszahívásáig (aminek legkésőbb október 14-ig be kell következnie) Gazda-Pusztai a MÁV ÁBE első embere. Azzal, hogy a közgyűlés ragaszkodott az ajánlatok megismeréséhez, enyhített azon a legitimációs problémán, hogy a kérővel a PSZÁF állapodik meg. Másrészt tompította azt a vádat is, hogy a felügyelet a tagság kihagyásával átjátssza a biztosítót egy multinak, "akik nem jelentkeznének, ha nem érné meg". A hatóság képviselői mindamellett magyarázkodni kényszerültek amiatt, hogy éveken át hagyták tevékenykedni az egyesületet, illetve nem adtak megfelelő tájékoztatást a MÁV ÁBE-val kötött szerződések kockázatairól. A PSZÁF a saját felelősségével kapcsolatos kritikákat visszautasította, mondván, maguk sem jutottak teljes körű információhoz, míg ajtón belülre nem kerültek. (Ezt az érvet gyengíti, hogy tavaly már rendeltek ki felügyeleti biztost.)
A közgyűlésen felmerült a biztosító feltőkésítésének a lehetősége: a törvényes működés feltételeinek helyreállítása (beleértve a kártartalék pótlását és az informatikai fejlesztéseket) azonban 5,5-6 milliárdba kerülne, amihez mind a 195 ezer tagnak le kéne perkálnia 30 ezer forintot; ennek a beszedését aligha lehet garantálni, és akkor még nincs fedezet a második fél év kártartalékára és működési költségeire. Azzal, hogy a pótbefizetést a közgyűlés elvetette, lényegében ezt az eshetőséget is levette a napirendről. Döntött viszont arról, hogy automatikusan megszűnik az egyesületi tagság, ha véget ér a biztosítotti jogviszony. Ez azért érdekes, mert a kgfb-k átadásával drámaian lecsökken az egyesület tartalékigénye, valamint ott van még a MÁV ÁBE egymilliárdja, amit Kiss utalt el különböző cégekbe, és amit a VPOP zárolt, de valamennyi biztosan visszajön majd belőle. Egy újjászerveződő MÁV ÁBE (a vasúttal folytatott névhasználati jogvita miatt esetleg más néven) akár hasznot is húzhatott volna abból, hogy a tag, de már nem biztosított ügyfeleit például a 2010-es kampányban kedvezményes ajánlattal lepje meg, ugyanakkor magát a terméket már megfelelően árazza be. Ám ez még anynyira messze van, hogy kár erről beszélni. Az új board felállásán egyelőre az látszik, hogy az egyesület újrakezdené.
Ami az állományátruházást illeti, sokkal inkább arról beszélhetünk, hogy a nyertes pályázó mennyi tartalékot visz magával, amennyiben a kárfizetési kötelezettségeket is "megvásárolja". Arról nem, hogy ténylegesen menyit fizet a portfólióért, miután több milliárd forint biztonságtechnikai fedezetet is mögé kell tennie. Így a fő kérdés, hogy kinek van erre pénze. A PSZÁF állítólag hat jelentkezővel tárgyal. A biztosítottaknak egyelőre nem kell semmit tenniük: akár maguktól választanak új biztosítót, akár viszik őket, az idei díj fix. Novemberben aztán megint el kell kezdeniük gondolkodni, hogy váltsanak-e. A nagy hengerűrtartalmú járgányokkal furikázó vagy flottával rendelkező magánembereknek, cégeknek biztosan hiányozni fog a MÁV ÁBE szuperolcsó ajánlata. Talán nem véletlen, hogy az ellenőrző bizottságnak tagja lett Magyarország legnagyobb árufuvarozó és logisztikai cége, a Waberer's munkatársa.
