Dohányozni rossz dolog, és ezt a dohánylobbi is pontosan tudja. Az Egészségügyi Világszervezet szerint évente hárommillió ember hal meg dohányzás következtében. Magyarországon évi harmincezren vesztik életüket szívinfarktusban (egyötödük dohányzott), 6500-an tüdőrákban. Aki cigizik, háromszor előbb hal meg infarktusban, mint aki nem. Tény.
A köztéri és irodai dohányzás tiltásáról, korlátozásáról szóló vita azonban nem erről szól - még Amerikában sem, ahol egy nyári perben a Philip Morris egyik vezetője ismerte be: "lehetséges", hogy akár százezer ember is meghalhatott dohányzás következtében. Avita arról szól, az állam felelőssége-e, hogy törvényben rendezze, ami mások szerint közös megegyezés kérdése. Még a kétszáztíz éves tengerentúli demokráciában is óriási vitákat kavar a közterületi dohányzás tiltása: a dohányipar "gazdasági korlátozásról", a libertariánusok "egészségügyi nácizmusról", a ForceS nevű militáns internetes társaság "dohányosok elleni gyűlöletkeltésről" beszél - részben hiába, mert odaát a szövetségi törvénykezést széles civil ökotámogatottság,
egészségvédő kampányok
tömkelege, jogging-fanatizmus hordozza. Acigizőket minden toronyházból leküldik az utcára.
Magyarországon azonban mindenki annyit füstöl, amennyi beléfér (a Fact Alapítvány felmérése szerint a felnőtt népesség 36 százaléka rendszeres dohányzó), ugyanakkor sokan elfogadják a közterületi tiltásokat. Kampányolni még leginkább az 1989-ben alapított, a Nemzeti Egészségvédelmi Intézet (NEVI) alá tartozó és onnan idén hatmillió forinttal támogatott Dohányzás vagy egészség program tanácsad, ismeretterjeszt, ovisoknak és iskolásoknak készít dohányellenes könyves/videós prevenciós csomagot (lásd a keretes idézetet). Kérdésünkre, nem egyfajta pótlása-e a törvény a civil kampánynak, Demjén Tibor programvezető a Narancsnak elmondta: "Önmagában a törvény biztos nem állja meg a helyét. Emellett még sok lobbizásra, egészségvédő kampányolásra lesz szükség. Azt hiszem, ennek meg is van a társadalmi háttere." Újabb tény: a magyarok 84 százaléka egyetért a köztéri dohányzás valamiféle korlátozásával.
A Kökény Mihály miniszter nevével fémjelzett T/4495. számú, "a nemdohányzók védelméről és a dohányzással kapcsolatos egészségkárosodás megelőzéséről" szóló törvényjavaslat "kiegészíteni" kívánja a "társadalmi önszabályozást", és abból indul ki, hogy passzívan dohányozni is káros - újabb tény, bár még a NEVI tanulmánya is úgy fogalmaz: "A dohányfüstöt tartalmazó levegő káros lehet az egészségre", ami nagy különbség. Atervezet mindenesetre korlátozná a dohányáruk eladását, és
betiltaná
a dohányzást egészségügyi, oktatási, gyermekvédelmi intézményekben, tömegközlekedési járműveken, zárt térben tartott rendezvényeken és olyan "vendéglátó szolgáltatást nyújtó" intézményekben, ahol "meleg- vagy hidegkonyhai készítményt hoznak forgalomba". Abüntetés: 50-100 ezer forint "egészségvédelmi bírság".
"Ez egyszerűen végrehajthatatlan" - véli Patai András, a Magyar Dohányipari Szövetség (MDSZ) főtitkára. "Ma már minden vidéki kocsmában van legalább egy száraz pogácsa." Márpedig az MDSZ olyan törvénynek látná értelmét, amely nem szül újabb konfliktusokat, és nem iktatja ki az önkéntes megállapodásokat. Patai maga is fontosnak tartja az oktatási és egészségügyi intézményekben elrendelendő füststopot (egyébként 1990-ben még a NEVI is azt írta: "itt nincs szükség törvényszintű szabályozásra"), és azt is elfogadja, hogy a Kökény-tervezet külön dohányzóhelyek kijelölését írja elő "közforgalmú intézményekben", munkahelyeken.
Ez utóbbiakban azonban "a dohányzással érintett más személy(ek) beleegyezése esetén is"
jogsértést
követ el, aki rágyújt; mintha itt inkább kiiktatódna, mintsem kiegészülne a "társadalmi önszabályozás". Kolláth György alkotmányjogász, a NEVI igazgatója, a tervezet egyik szakmai előkészítője szerint azonban ez csak azokat védi, akik mintegy véletlenszerűen kerülnek egy dohányzó konszenzus kellős közepébe. Kolláth csak "butaságnak" nevezi, hogy a "közforgalmú intézmény" fogalmába a "gépkocsit" is belevették, és eltúlzottnak tartja az éttermekről szóló részt. Azt azonban már alkotmánysértőnek tartja, hogy egy munkahelyen a munkáltató rendelkezhet a neki nem alárendeltekről, például egy bank az ügyfeleiről is. Kolláth György egyébként több ponton túl enyhének tartja a tervezetet, amely túl sok mindent bíz a "belső szabályzatokra", de nagy előnyének tartja a benne tükröződő szemléletváltást, a lehetséges munkahelyi próbapereket.
Nem került be a tervezetbe egy ősi rituálé: a dohányzók szaklapja szerint ha a hottentottáknál fiú született, "egy szivart nyomtak a szájába, miközben az anyja leharapta, majd megette annak jobb heréjét". E kedves szokástól a gyereknek állítólag "fürge lába" lett, de nem kizárt, hogy növelte a nikotinnal szembeni szkepszisét is.
- seres -
Kátrány-sárkány
Részlet Galántai Csaba-Dargay Attila Rejtély Illatóriában című, óvodásoknak szóló NEVI-mesefüzetéből:
"És nagy dübörögve megjelent a barlang szájában a Hétfejű Sárkány. (É)
- Nyisd csak ki szépen mind a hét szádat! - parancsolt rá a doktor! Asárkány szájából büdös bagófüst áradt.
- Fúj! Mindjárt hányni fogok - fordult el Bufó.
- Sárgák és rosszak a fogaid. (É) Csak úgy sípol a tüdőd! No, mutasd a pikkelyeid! Kiszáradt pikkelyek - állapította meg a doktor. - Szóval dohányzol.
- Hát, igen - válaszolta félénken a sárkány. Most már nem tagadhatta le.
- Te kátrány-sárkány! - ripakodott rá Hóbortos Tódor. - Nem szégyelled magad?! Nem elég, hogy magadat tönkreteszed, de még Illatóriát is telefüstölöd?! Tudod, mennyi beteg van miattad kicsiny országunkban? (É)
A legkisebb sárkányfej, a hetedik, idegességében rágyújtott egy cigarettára.
- Mit csinálsz, te?! - kiáltott rá Jocó, s kikapta a szájábólÉ"
