A már 1990-ben megálmodott roma rádió létrehozását több csapat is megpróbálta: ez végül Kerényi Györgyéknek sikerült. "Eredetileg mindenkit meghívtunk, az összes roma értelmiséginek, szervezetbelinek szóltunk" -- mondta lapunknak Kerényi, a Rádió C főszerkesztője, az adót működtető közhasznú társaság ügyvezetője. Ehhez képest sem Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány vezetője, sem Daróczi Ágnes, a roma rádió egyik első tervezgetője, a Nemzeti Művelődési Intézet munkatársa nem hajlandó együttműködni a rádióval.
A cigány köz- és politikai élet egyes fontos szereplőinek elzárkózása annak a hosszas vitának a következménye, amelynek fő kérdése az volt: hogyan alakítsák ki a rádió tulajdonosi struktúráját, kik és milyen grémiumok jelentsék a C hátországát, illetve kik milyen műsorokban dolgozzanak a rádióban.
A frekvenciához jutás után a tulajdonosi kht.-be Kerényi György, Németh Vladimir és a C finanszírozásában a kezdetektől jelen lévő Autonómia Alapítvány elnöke, Csongor Anna mellé három másik tag került: Tóth István György, a Tárki igazgatója és Autonómia-kurátor, valamint a roma Lázók Tibor és Farkas Tibor, a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány (Macika) két kurátora. A cél - amint azt Csongor Anna elmondta - az volt, hogy "ne csak gádzsók, hanem romák is kerülhessenek a tulajdonosi körbe". A kht. bővítését Horváth Aladár és Daróczi Ágnes viszont úgy értelmezi, hogy "a Macika beengedése egyenlő a C-nek a mindenkori kormánynak való eladásával, függetlenségének feladásával". Horváth Aladár egy, a Népszabadságban megjelent esszéjében leírja, hogy a Macika egyik, a Fideszhez régóta kötődő vezetője nyíltan beszélt is neki erről.
Cécó
A roma rádió ötlete 1990-ben vetődött fel. Bíró András, különböző roma programok támogatója, az Autonómia Alapítvány létrehozója, alternatív Nobel-díjas egy balatoni hétvégén megkérdezte Daróczi Ágnestől, a hírszerkesztő Róka Zsuzsától és a médiakutató Lázár Guytől: miért nincs a romáknak saját rádiójuk? És hogy mindez ne csak kósza ötlet maradjon, Bíró megígérte Darócziéknak, hogy az Autonómia Alapítványnyal megfinanszírozza a előkészületeket: stúdióberendezéseket vásárolnak.
Daróczi Ágnes ekkor érettségizett roma fiatalokat gyűjtött maga köré, akikkel az akkori Népművelődési Intézetben kezdtek el a feladatra készülni. A szolnoki rádió szerkesztőségében gyakoroltak: vágtak, műsorokat találtak ki, zenéket gyűjtöttek. Daróczi neve evidens módon merült fel a majdani adó vezetőjeként. Bíró András azonban inkább Lázár Guyt favorizálta, aki egy szórakoztató jellegű adóra gondolt, amely "indirekten" emancipálta volna a romákat. Daróczi elgondolásait túlságosan is népművelőnek, "túl direkten emancipációra törekvőnek" gondolták; "attól féltek, hogy megvadulunk, túlságosan is kibeszéljük a minket ért sérelmeket" - emlékezik vissza Daróczi.
A tervekből végül semmi sem lett: frekvenciához nem lehetett jutni, és időközben elhunyt Lázár Guy. Daróczi csapata folytatta ugyan a felkészülést - alapítványi pénzekből újabb stúdióberendezéseket vásároltak, és a nyolcadik kerületi önkormányzattól a Teleki tér 7. számú házban még helyet is sikerült szerezniük a stúdió számára -, ám mivel a frekvenciamoratórium miatt továbbra sem volt lehetőség a megszólalásra, "fokozatosan leszoktunk a rádióról" - mondta Daróczi.
Bíró András 1997-ben új partnereket keresett: így került a képbe Mohácsi Viktória, majd 1998-ban Németh Vladimir (azaz Vova, az egykori Tilos az Á vezetője) és Kerényi György (a Tilos Rádió egyik alapítója, az Amaro Drom című roma lap főszerkesztője, lapunk korábbi munkatársa, akinek roma tárgyú írásait roma körökben is elismerték).
Kerényiék az Autonómia Alapítvánnyal együtt létrehozták a Rádió C Közhasznú Társaságot. Tulajdonosai Kerényi, a kht. ügyvezetője, az akkor még reménybeli rádió főszerkesztője, a gazdasági vezető Németh Vladimir és az alapítvány igazgatója, Csongor Anna lettek, fél-félmillió forint befizetésével. A társaság birtokába kerültek a stúdióberendezések és a helyiségek bérlete. Az 1999-es frekvenciapályázaton a Rádió C három frekvenciáért indult: a két kereskedelmin nem nyert, a nonprofiton pedig nem hirdettek eredményt. Az újabb kiíráskor aztán megnyerte a frekvenciát.
A dilemmaadó
A 2000-ben meghirdetett 88.8 MHz-re a C mellett a Tilos, egy katolikus és egy amerikai ökumenikus rádió pályázott. Mint azt annak idején a Narancs is többször megírta, az eredmény nemigen akart megszületni: az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) az eredeti, február 10-i határidőt "elcsúsztatta"; végül idén március elején a Rádió C-t hozták ki győztesnek.
Talán nem árt felidézni: a döntés előtti napokban derült ki, hogy Franciaország nagy valószínűséggel politikai menedékjogot ad a Strasbourgba kivándorolt zámolyi cigányoknak. És bár hivatalosan soha nem mondta ki senki, médiakörökben tényként kezelik: a francia szándékról értesülvén az ún. "legfelsőbb körök" is a C frekvenciához juttatását kezdték ambicionálni. Az sem maradt titokban, hogy nem sokkal az ORTT döntése előtt Kerényi György találkozott Orbán Viktorral. E megbeszélés, a frekvencia elnyerése és ezt követően a kht. "Fidesz közeli" tagokkal való kibővítése között az ügy ismerői ok-okozati összefüggést látnak; erre az összefüggésre Horváth Aladár is utalt már említett cikkében.
A szavazáson egyébként az ORTT hét tagjából hatan vettek részt, a MIÉP-es Bánlaki József - aki, mint mondta, "nemzetközi nyomásra nem volt hajlandó szavazni arról, ami már úgyis eldőlt" - távol maradt. Négyen szavaztak a C-re: a két Fidesz-delegált (az ORTT-elnök Körmendy-Ékes Judit és Erdős Zsuzsanna), valamint Tímár János, az SZDSZ, és Ladvánszky György, az MSZP delegáltja. A szavazásokhoz fűzött, feltűnően visszafogott indoklások körüli csendet két bejelentés bolygatta meg: Ladvánszky azt fejtegette, hogy akkor is a roma rádiónak kellett volna kapnia a sávot, ha valóban gyengébb pályázatot ad be, Bánlaki pedig, miután kihagyta a szavazást, azzal állt elő, hogy vonják vissza a rádió műsorszolgáltatási jogát. Szerinte az ORTT "megerőszakolta a pontozást", amikor nem vette figyelembe a C által benyújtott pályázat alaki és formai hibáit. A Tilos Rádió - amely egy ponttal maradt le a nyertes C mögött - ugyancsak "utánanézett" a pontozásnak, és miután nem talált elfogadható magyarázatot arra, hogy tízéves működésére hogyan kaphatott három pontot a szakmai tapasztalat kategóriában, míg az éterben először próbálkozó C ugyanebben a rubrikában nyolcat, bíróságon támadta meg a döntést.
A roma rádió egyébként éppen a döntés időszakában sugárzott ideiglenesen (február 11. és március 11. között, napi 24 órában). A rádió vezetősége nem akart kockáztatni, és nem akarta a kormányzatot úgymond "feleslegesen provokálni": például a zámolyiak ügyének franciországi alakulásairól a roma rádió nem tudósított, és a vezetők arra is idegesen reagáltak, amikor a jelenlegi ellenzékhez közel állónak tartott roma személyiséget interjúvolta meg az egyik munkatárs. (A zámolyi ügy azért maradt ki a próbaadás idején, mert ennek tálalásához nem volt megfelelő gárda, és nem akartak még politizálni - állították utólag a szerkesztők.) A "balanszírozást" segítette az is, hogy a próbaadás alatt a C szerkesztőségében dolgozott Tarr Péter, a zámolyi romákat szakmányban pocskondiázó Magyar Nemzet egyik főszerkesztő-helyettese is.
Mindebből azonban a hallgatóság semmit sem érzékelt. Épp ellenkezőleg: az általános tapasztalat az volt, hogy a romáknak "mint egy falat kenyérre, úgy van szükségük a rádióra" - ahogyan a Roma Sajtóközpont (RSK) egyik munkatársa fogalmazott.
Észbe kapók
A frekvenciához jutást követően élesebbé váltak az ellentétek Kerényiék és néhány neves roma közéleti személyiség között. Leegyszerűsítve a következőkről van szó: utóbbiak azzal vádolják a rádió vezetőségét, hogy a cigányokat kihagyják a saját rádiójukból, eladták őket a politikának (jelesül a kormánynak), amire az előbbiek úgy reagálnak, hogy a rádiót az ő csapatuk hozta tető alá, ezért ők is alakítják az arculatát; javaslatokat, ötleteket elfogadnak, de azt nem hagyják, hogy a "romák nevében" nyilatkozó "önjelölt vezetők" diktáljanak.
"A frekvencia kihirdetésének napján Kerényiék levelet kaptak Darócziéktól, akik segítségüket ajánlották fel a >>C
Kiborul a bili
"A bejelentés után a gyűlésen először megfagyott a levegő, aztán parázs vita alakult ki. Kiborult a bili" - emlékezik vissza Daróczi.
A meglepett romák, akik a kht. nem kormányközeli tagokkal történő kibővítésére számítottak, azt kérdezték Kerényiéktől, miért nem szóltak a "háttérmeccsekről", arról, hogy "mindent a Fidesszel beszéltek meg". Már csak azért is szólhattak volna, mert a C körül úgyis mindenki tudott a vezetőség lobbizásairól, a politikai pártok megkereséséről. Darócziék nem értették: miért nem kerülhettek be ők is a kht.-ba mondjuk félmillióval, mint Kerényiék. Beolvastak Kerényiéknek: "roma adományokból csináltatok magánrádiót, a rádió meg a kormány sarki kurvája lesz" - fakadt ki egyikük indulatosan.
A legközelebbi összejövetelre, a Rádió C-ről szóló Roma Caféra Kerényi, Csongor és Németh Vladimir nem ment el, maguk helyett egy levelet küldtek. Ebben kifejtették: nem vesznek részt "egy roma vitaesten, ahol arról lenne szó, hogy milyen alapon kapott frekvenciát egy roma rádió; nem gondoljuk, hogy lenne beszélnivalónk olyan emberekkel, akik azon dolgoznak, hogy az első roma rádió ne működhessen". (Kerényiék többek között arra céloztak ezzel, hogy az RSK a cigány rádió konkurensének, a Tilos Rádiónak adott támogató nyilatkozatot. Daróczi szerint ez nem így igaz: a Tilos valóban kért az RSK-tól a hírszolgáltatásra vonatkozó támogató nyilatkozatot, amit viszont a C nem tett meg.)
Kerényiék utólag elmondták: azért nem mentek el a gyűlésre, mert nem akartak egy újabb, személyeskedésekbe és durva sértegetésekbe torkolló vitát kezdeni azokkal, akik úgysem fogadták volna el szempontjaikat. "Elmondtuk nekik többször, hogy a Rádió C Kht.-be is, mint minden cégbe, be lehet kerülni tulajdonosként, ha értékelhető üzleti ajánlatot tesznek. A Rádió C-nek szüksége van befektetőkre, akik pénzt, anyagi támogatókat hoznak a működtetéshez. Az elmúlt egy hónapban ez az ötödik találkozónk lenne (...). Eddig mindegyik találkozó terméketlen volt. Nem kívánunk még egyszer ilyen helyzetbe kerülni" - olvasható az ominózus levélben.
"A Roma Cafe valóban veszekedéssé fajult, ahol még Bíró András is ordibált", meséli Daróczi, majd hozzáteszi: "A szövetség helyett, amiért a gyűléseket összehívtuk, ellenségeskedés alakult ki, és amikor ezt Bíró is látta, azt mondta: >>Nem így képzeltem.<<"
Helyzetkezelés
Kerényi György, a kht. ügyvezetője, a Rádió C főszerkesztője szerint mindvégig keresték a kapcsolatot az RSK-val, Darócziékkal, más romákkal is. Az RSK-ból is mindenkit hívtak riporteri és szerkesztői munkákra. Kerényi elmondta: "Eredetileg mindenkit meghívtunk, de egyesek olyan feltételekhez kötötték a segítségüket, amiket nem tudtunk teljesíteni." Kóté Antal ehhez hozzátette: "Alanyi jogon, azért, mert valaki roma, nem járnak pozíciók." Más vélemények szerint Kerényi például csak külső nyomásra, kényszeredetten kérte föl Daróczi Ágnest a közreműködésre, aki viszont roma közéleti elfoglaltságai miatt (a roma kárpótlások ügyével foglalkozik) nem élt az ajánlattal.
A kht. bővítését kritizáló véleményekre a főszerkesztő így reagált: "Amikor ezeket az embereket hívtuk a rádióba dolgozni az ideiglenes adás idején, nem jöttek. Amikor viszont a rádió valóban rádió lett, mert frekvenciához jutott, bejelentették az igényüket rá. Nem értem, miért kell állandóan bizonygatni, ki érdemli meg a rádiót, amikor a frekvenciát mi szereztük meg. Horváth Aladárék azt kérik számon rajtunk, ami mögöttük sincs, nevezetesen egy minden jelentős roma tömörülés által delegált tagokból álló ellenőrző szervezetet" - magyarázta Kerényi.
Kerényi a Horváth Aladár és Daróczi Ágnes által tényként kezelt Fidesz-Rádió C-paktumról ezt mondta: "A Fidesszel, mint ahogyan mindegyik más párttal is, valóban tárgyaltunk, de ez normális, hiszen ennek a rádiónak nincs tőkéje, így szüksége van a mindenkori kormány pénzére. Természetesen ez felveti a kiszolgáltatottság kérdését. Persze beszélgethetnénk tökéletesen tiszta és elvhű rádióról, csak épp frekvencia nélkül."
A Fidesz elnökét, Pokorni Zoltánt is felkerestük, hogy megkérdezzük az emlegetett egyezségről és a párt C-vel szembeni elvárásairól. Helyette a párt sajtófőnöke válaszolt, miszerint a Fideszből valóban folytattak tárgyalásokat a C vezetőivel, mert nagyon fontosnak tartják, hogy segítsék ezt a kisebbségi médiumot. Elvárásaik pedig csak olyanok lesznek vele szemben, mint más rádiókkal szemben: a sajtótájékoztatókra szívesen várják a roma rádiót is.
Kerényi szerint szükség volt a kompromiszszumra, és emiatt még nem válik be Horváth Aladár azon jóslata, miszerint a Rádió C "be lesz zsarolva, a pénzért cserébe elvárják majd, hogy kormányzati szűrön keresztül adjanak politikai híreket, Fidesz közeli cégek fognak reklámozni, a szerda reggeli miniszterelnöki beszédeket le kell adniuk, és a választásokkor propagandarádió" lesz.
Megoldások
Miközben a politikai pártok és a roma szervezetek a C kisajátítását illetően egymásra gyanakodtak és lesben álltak, "a frekvencia- és pénzszerzési lobbizások, ellenlobbizások, ígérgetések, találgatások közepette levontam a következtetést: a piacba kell kapaszkodnunk" - érvel Kerényi György. A főszerkesztő magabiztosan állítja: egy-két év múltán a Rádió C "áttöri a falat, ami a piac és a romák között van". Igaz, a hirdetők eddig nem vettek tudomást a romák létezéséről, és tény az is, hogy a nonprofit C rádiónak korlátozott a reklámozási ideje (óránként három perc) - ezzel együtt szerinte az elvárás nem irreális. A főszerkesztő úgy számol, hogy két-három év múlva, amikorra elfogynak a támogatások, a növekvő hallgatottság okán a rádió marketingesei egyre több hirdetőt szerveznek be, nagyobb cégeket, "kishalakat" és helyi hirdetőket egyaránt (a próbaadás alatt hirdetett a Pannon, a Levi´s és például egy helyi zálogház). A havi tízmillió forintos költségvetés fele reklámbevételből, egyik negyede pályázati pénzekből, támogatásokból, a másik negyede az állami költségvetésből jönne össze - a tervek szerint. Nagy segítség a Országos Foglalkoztatási Alaptól elnyert tizenhatmillió forint a C-be bejelentett munkanélküliek foglalkoztatására, illetve a Soros Alapítvány Nyílt Társadalom Intézetének (OSI) közel 30 millió forintos (egyelőre "csúszó", de biztosan megérkező) utalása. "A >>három az egybenlítja Kerényi.
A tulajdonosi testület évente négyszer ülésezik. Egyedüli feladata az operatív irányítás, döntési joga tulajdonrész eladásakor, vételekor, az esetleges befektetők behozatalakor van. Minden befolyó pénzt, ami felett az ügyvezető Kerényi rendelkezik, a nonprofit Rádió C-be kell visszaforgatni. "A műsorstruktúrába, a szerkesztőség ügyeibe a kht. nem avatkozhat bele" - mondta Kerényi. A rádió független műsorstruktúrájára a főszerkesztő ötéves "bebetonozása" a garancia: a főszerkesztő-ügyvezető elmozdításához négyötödös többség kell, vagyis Németh Vladimirnak és Csongor Annának is Kerényi ellen kellene szavaznia. "A rádió nem a kht.-ról, hanem a szerkesztőségről szól. Így lett kialakítva a rendszer" - szögezte le Kerényi.
Horváth Aladár és Daróczi Ágnes számára Kerényi "bebetonozása" nem garancia a rádió függetlenségére. Azt pedig illúziónak tartják, hogy a C-n keresztül a piac majd felfedezi a romákat.
Ami bejön
Három - financiális és szervezésbeli gondok miatt - elhalasztott start után a rádió október 8-tól fogható az FM 88.8-on egész Budapesten. A szerkesztőség munkatársainak nyolcvan százaléka roma. Köztük sok a sztárgyanús: a nagyon jó dumájú fiatal műsorvezetőkre nemcsak a hallgatóság, hanem a piac, a média is fel fog figyelni - jósolja a főszerkesztő.
Az új, a próbaadás utáni műsorterv értelmében pontos beosztás alapján működik a rádió: "A februári adáshoz képest sterilebbek leszünk, hiszen a szakmai tudás, a szervezettség és a professzionalizmus kiherélheti majd a beszédünket" - mondja Kerényi. A műsoridő napközbeni hatvan-hetven százaléka könnyedebb lesz, az esti harminc százalék pedig "véresen komoly, oknyomozó" - mondta Choly-Daróczi Dávid műsorigazgató. A rádió fontos feladatának érzi a roma politika bemutatását és a mindenkori hatalommal szembeni kritikusságot.
Kerényi György, aki a Rádió C és az igen színvonalas, "harcos" Amaro Drom főszerkesztője, úgy véli: a két médiumot felesleges összehasonlítani. A rádió hangvétele mindenképp könnyed, fiatalos, szórakoztató lesz, míg az elméletibb Amaro Dromról ez nem mondható el. "A sorsközösség vállalásának sulykolásával nem tudunk széles hallgatótábort szerezni. Ráadásul maga a rádió léte is jelent sorsközösséget" - tette hozzá.
A próbaadás alatti betelefonálások, levelek, a nekik írt versek azt mutatják, hogy a hallgatóknak bejött a Rádió C. Kerényiék remélik: a C-t élesben is legalább annyira fogják szeretni, mint februárban. És szerintük ez a lényeg. Ahogyan a Roma Café résztvevőinek írt levelükben is leszögezték: "Természetesen lehet berzenkedni a rádió vezetése ellen, de a helyzet mégis az, hogy a romáknak most, tíz év után (a hallgatóknak és azoknak, akik itt dolgozni fognak) van rádiójuk."
Sánta Edina
