Közoktatási törvény, szülői jogok Az Országgyűlés módosította, Mádl Ferenc aláírta, a Fidesz pedig az Alkotmánybíróság elé vitte a közoktatási törvényt. Pokorni Zoltán úgy véli, hogy ha a szülő nem tud mindenről, ami a gyermekével személyes felügyeletén kívül történik, nem képes maradéktalanul eleget tenni a neveléshez való jognak, amit pedig az alkotmány biztosít számára. A Fidesz szerint a törvényből az is leszűrhető, hogy a tanár ettől kezdve nem köteles közölni a szülővel, ha diákja drogozik, teherbe esett, vagy bűncselekmény elkövetőjével kerül ismeretségbe. Ezek ugyanis csak közvetve kapcsolódnak a diákok iskolai teljesítményének értékeléséhez. Az Oktatási Minisztérium szerint a fenti cikkellyel az volt a céljuk, hogy a gyermekek bizalommal fordulhassanak tanáraikhoz. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szintén az Alkotmánybírósághoz fordult. A közoktatási törvénnyel a Pedellus következő számában részletesebben is foglalkozunk.
Fékezett lapzásAz egyetemre, főiskolára készülő középiskolások egy tizede sohasem, további 40 százaléka pedig ritkábban, mint hetente olvas napilapot. A Felvételi Információs Szolgálat legfrissebb országos középiskolai felmérésében 414 középiskola közel 27 ezer diákja vett részt. A diákok fennmaradó ötven százaléka sem az országos napilapokat forgatja, szívesebben vesznek kézbe valamely bulvárterméket. "Komoly" napilapot mindössze 23 százalékuk olvas rendszeresen, és csupán 4 százalék azok aránya, akik többet is figyelemmel kísérnek. Érdekes adat, hogy bár a legtöbb nemzetközi felmérés szerint a fiúk nagyságrendekkel kevesebbet olvasnak, mint a lányok, nálunk nem ez a helyzet: a napilapok terén orrhosszal ugyan, de az erősebbik nem vezet. A középiskolások 88 százaléka rendelkezik internet-hozzáféréssel, ezt azonban csak egyharmaduk használja hírböngészésre: a többség a televíziót jelölte meg fő tájékozódási forrásként.
Palacsintafizika Brit diákok a közelmúltban két, konyhaművészetet előrevivő találmánnyal is megörvendeztették a világ ínyenceit. A londoni St. Martins College hallgatói képernyővel felszerelt borosüveggel rukkoltak elő. Ennek segítségével a jövőben bort vásárlóknak nem kell sokat hezitálniuk a pult előtt, mert minden tájékoztatást megkapnak magától a borosüvegtől: honnan származik, milyen eljárással készült, mi jellemzi a bukéját és az illatát. A high-tech butéliát hamarosan bemutatják a bordeaux-i borászati napokon. Legalább ilyen praktikus néhány fizikushallgató agyszüleménye: ők a hibátlan palacsintaforgatás egyenletével rukkoltak elő. E szerint a helyes dobósebességet úgy lehet kiszámolni, hogy a palacsinta súlyát pí négyzettel szorozzuk, majd elosztjuk a serpenyőben lévő tészta középpontja és a könyökünk közötti távolság négyszeresével. A képlet tízhetes laboratóriumi kísérletsorozat eredménye.
Sztárelőadók sztárgázsiért Az új felsőoktatási törvénytervezet szerint megszűnne az egyetemi oktatók, kutatók közalkalmazotti státusa. Az Oktatási Minisztérium vitaanyagában kifejti: nagyszabású reformokra van szükség ahhoz, hogy a magyar felsőoktatás felvehesse a versenyt a globalizálódó tudás- és munkaerőpiacon. A minisztérium a hallgatókért, a jó tanárokért és a pénzért versengő egyetemekben gondolkodik. A tervezet kimunkálói úgy vélik: az egyetemek így dinamikusabban gazdálkodhatnak majd a munkaerővel, s jobban ösztönözhetnék és honorálhatnák a minőségi munkát. Így a jövőben az intézmények hosszabb-rövidebb időre szerződnének a tanárokkal, s külön-külön állapítanák meg fizetésüket is. Ez utóbbinak főleg a külföldi "sztárelőadók" ide csábításában lenne jelentősége. A felsőoktatási szakszervezet élesen ellenzi a minőségbiztosítás ezen formáját.
Kriplik A magyar diákok több mint negyven százaléka folyamatosan fáradt, jó harmaduknak pedig gerincferdülése, hanyag tartása vagy más mozgásszervi elváltozása van. A statisztikai adatok szerint Európa legbetegebb nemzete vagyunk: ma már nemcsak a felnőtt, hanem a fiatal korosztályra is jellemző a mozgásszegény életmód és az azzal kapcsolatos megbetegedések számának növekedése. A fiúk 34-38, a lányok 38-42 százaléka egyáltalán semmit vagy csak heti egy-két órát mozog. F. Mérey Ildikó főiskolai docens, az iskolai testnevelésre és sportra épített nemzeti mozgásprogram szakértője ezzel magyarázza, hogy a tanulók folyamatosan fáradtak, és nem tudják magukat kipihenni. A helytelen életmód hátterében nem csekély mértékben a magyar oktatásban dívó gyakorlat is szerepet játszhat, a nem megfelelő terhelés ugyanis sokak kedvét elveszi a sportolástól.
