Ajka felől kerülünk, a Mal zagytározója mellett még vöröslik az út széle, de Devecserhez közeledve eltűnik a por, zöldell a határ. Csak a jelentős teherautó-forgalom emlékeztet a tavalyi iszapkatasztrófára, bár most már nem a vörös iszapot hordják vissza a zagytározóba, hanem a Mal Zrt. új, XI-es számú iszaptározója épül. Kérdés, hogy kié lesz: a Mal Zrt.-nek., amely az országban a legnagyobb zagytározó-komplexumot birtokolja, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség múlt heti döntése szerint 135,14 milliárd forint hulladékkezelési bírságot kellene befizetnie. A Mal Zrt. azonnal bejelentette, hogy nem tudja kifizetni a "példátlan és eltúlzott" bírságot, és fellebbez a határozat ellen. Pervesztés esetén, mivel a katasztrófa óta az állam végig saját kezében tartotta szinte az összes alapvető kárigényt, nincs kizárva, hogy ezek érvényesítésével jelentős részesedést szerezhet az európai alumíniumipari piac mintegy tizenkét százalékát ellenőrző magánvállalatban.
Devecserben a polgármesteri hivataltól alig néhány lépésre tavaly még vöröslő házak voltak, most pusztaság terül el a helyükön: a város Torna-patak felőli, alacsonyan fekvő részén minden lakóházat lebontottak. Az október negyedikei egyéves évfordulóra emlékpark épül a házak helyén. A munkálatokat a lakópark kivitelezését is végző VeszprémBer Zrt. és a Mecsekérc Zrt. végzi. A teherautók és a markológépek között lavírozva egy megmaradt faldarabon találjuk a feliratot: "Ez lett a vége az emberi hanyagságnak és kapzsiságnak."
Emlékpark, lakópark
Az újonnan elkészült három halastó medréből kikerült anyagot részben a Torna-patak árvízvédelmi töltéséhez használták fel. A park egy részén füvesítenek és fákat ültetnek, de az évfordulóra állítólag helyükre kerülnek a kerti bútorok, padok is, és Rosta Zoltán helyi képviselő javaslatára felavatják a rovásírással ellátott helységnévtáblákat is a településre vezető utakon. Az emlékpark északi részére tervezett sportkomplexum a tervek szerint tavaszra épül meg.
Október negyedike az emlékezésé lesz nemcsak Devecserben, de az iszapkatasztrófát elszenvedett másik két településen, Kolontáron és Somlóvásárhelyen is. Az ünnepségre várt kormánytagok mellett ott lesznek mindazok, akik részt vettek a kármentésben és az újjáépítésben. Kepli Lajos, a kolontári katasztrófát vizsgáló bizottság jobbikos elnöke az évfordulóra szerette volna nyilvánosságra hozni a jelentését, de az várhatóan október végére lesz meg.
Devecserben a város legmagasabb pontján épült a júliusban átadott lakópark. A ma idősek otthonaként működő egykori Esterházy-kastély parkjában, a Várkertben mintegy száz tűlevelű és minden cserje kipusztult, a lombhullató fák azonban túlélték a katasztrófát. A Várkert fái körüli földcserét már csaknem elvégezték, a további fejlesztéshez a tervek megvannak. A cserjeállományt felajánlásból telepítik majd, ahogy a kerékpárút burkolatát is ilyen forrásból valósítják meg.
Az iszapömlés előestéjén megválasztott Toldi Tamás polgármester azt mondja, megfeszített év áll mögöttük, és talán egyetlen nap volt, amikor "jól" ébredt, ez a lakópark átadásának a napja, amikor az addig albérletekben, ismerősöknél, rokonoknál elszállásolt iszapkárosultak végre a saját otthonukba költözhettek. "Akik elfogadták az állam által megadott feltételeket, azoknak rendeződött a sorsa. Azok vannak még fedél nélkül, akik pénzt kértek, és építkeznek. A korábbi hónapokban téves információk alapján, hosszú távú egészségügyi kockázatra hivatkozva néhányan követelték, hogy az állam vásárolja meg a házukat. Ez irreális elvárás volt, a kiinduló ok pedig tán már őszerintük is alaptalan."
A Torna-patak melletti Dankó-telep mintegy kétszáz lakója mind használt házat vagy lakást kapott. A vörösiszap-tragédia Devecserben felgyorsította a cigány lakosság integrációját. A polgármester szerint nem minden esetben feszültségmentes az együttélés: vannak, akik nem mindig tartják be az együttélés szabályait, mások hetek alatt beilleszkedtek. A Soros-alapítvány támogatásával, mentorok bevonásával kívánják segíteni a folyamatot, és e munkában a kisebbségre is számítanak.
Helyben sokan fölvetik, hogy miért nem az emberek közvetlen megsegítésére, miért úgynevezett népességmegtartó intézkedésekre fordítják a hazai és nemzetközi adakozásból a Magyar Kármentő Alapban összegyűlt több mint kétmilliárd forintot. A polgármester szerint azért, mert kiszámíthatatlan volt, mi történik: először attól féltek, hogy szellemváros lesz Devecserből, ezért is döntött úgy a kormány, hogy az eredeti életfeltételeket mielőbb visszaállítja a területen. A kármentő alapot pedig a kormány és társadalom kontrollja mellett a helyiek térségfejlesztésre, az életminőség javítására, munkahelyteremtésre fordíthatják.
"A parlament segítségével fejlesztés szempontjából kiemelt kistérség lettünk, amivel élni kívánunk. Hét pályázat előkészítését tervezzük. Minden erőfeszítés ellenére közel négyszázan költöztek el, elsősorban az értelmiség, közülük is az idősek és a kisgyermekesek. Ez nagy érvágás egy közel ötezres településnek. Eddig 28 milliárd forintba került az államnak az újjáépítés. A megelőlegezett pénzt a károkozónak kell megfizetnie. A Kármentő Alapba eddig befolyt kétmilliárdból 534 milliót osztottunk szét. Ennek az a módja, hogy megindokoljuk az igényt, és a bizottság kiutalja a pénzt" - tájékoztatta lapunkat Toldi Tamás, aki Kolontár és Somlóvásárhely polgármesterével együtt tagja a Magyar Kármentő Alap héttagú bizottságának. "A többség elismeri a munkánkat, de olyan is van, aki elfordítja a fejét az utcán, mert nem sikerült az ő elvárása szerint kezelni az ügyét. Van még mit tenni. Örömhír azonban, hogy akad néhány visszaköltöző, és ahogy az emberek érzékelik a fejlődést, a házárak is lassan mennek felfelé."
Vesztesek és nyertesek
A téglagyárral szemközti domboldalon tavaly ősszel még lucernaföld zöldellt, azóta egy 87 családi házból álló lakópark épült. Az embereknek tetszenek a Kós Károly Egyesülés által tervezett, régi devecseri házakról mintázott "Makovecz-házak", ám elvárták volna, hogy a helyreállítási munkákba bevonják a helyi cégeket. De inkább "máshonnan hoztak embereket, amikor az iszapkatasztrófa óta megszűnt itt minden megélhetési lehetőség". Arra a kérdésre, miért nem fogadta el a városvezetés a Leier Hungária Kft. - a cégnek Devecserben van a legnagyobb téglagyára - felajánlását, miszerint saját költségén felépít egy 15 házas lakóparkot 140 millió forintért, nem kapunk értékelhető választ. Az osztrák Leier cégcsoport egyébként karácsonyig 30 ezer eurót gyűjtött burgenlandi lakosoktól a vörösiszap áldozatainak megsegítésére.
"Ez a történet már rég nem rólunk szól - mondja egy, csak a keresztnevét vállaló károsult, aki látogatóba érkezett ismerőseihez a lakóparkba. István készpénzt kért az elöntött házáért, amely véleménye szerint sokkal többet ért, mint a központilag meghatározott 120 ezer forintos négyzetméterár. - A felértékelés úgy zajlott, hogy csináltak hat képet, és abból megállapították a kárt. Nem azt éreztük, hogy mindenkivel egyedileg foglalkoznak, épp ellenkezőleg. Egy séma szerint osztották ki a pénzt. Az én 100 négyzetméteres, teljesen felújított házamat kevesebbre értékelték, mint a teljesen értéktelen Dankó utcai komfort nélkülit, mert kisebb területen volt. Én gazdag ember voltam, voltak kisgépeim, több mázsa búzám, tojóim, gyümölcsös, veteményes, abból elláttuk a családot, ezért mind kaptam 1 millió 600 ezer forintot. A vevőim már úgysem vásárolnak nálam terményt, ezért döntöttünk úgy, hogy máshol építkezünk, de ehhez kell a megtakarított pénzünk is, mert amit kaptunk, az máshol csak fél házra és telekre elég. Halálunkig pereljük a bűnösöket" - teszi hozzá eltökélten.
Kis Mária is az igazságtalanságokra panaszkodik. "Elfogadtuk a lakóparkot, mert kifárasztottak minket. Pszichikai hadviselés folyt, aláíratták velünk, hogy lemondunk minden egyéb kártérítésről, ha elfogadjuk a lakóparkban a házat. Azt mondták, aki mégis egyénileg perre megy a Mallal, számítson rá, hogy a kártalanítás mértékéig visszafizetési kötelezettség terheli. De nekem még majdnem hatmillióm hibádzik. Hétmilliós kárt állapítottak meg, aztán a végén 1,07 milliót kaptam, bútorra költhettem. Egyetlen helyen vásárolhattam bútort, és az nagyon drága volt. A többi értékem, a tyúkok, a tűzifa, a gyümölcsfáim, a hatalmas veteményesem odalett, ezért semmit nem kaptam, csak a használati tárgyakért 200 ezer forintot - mondja. - Tíz év múlva lehet, hogy jó lesz itt, de most meg lehet fulladni a portól. Az embernek nincs kedve kimenni a kertbe, nem is bírunk. Fölmerül a kérdés, szüksége van-e ennek a városnak most horgásztóra és emlékparkra? Szerintem nem erre kéne költeni, hanem először mindenkit kártalanítani az elszenvedett kár valódi mértékében."
Devecserben a vörösiszap-károsultak az össztársadalmi odafigyelés és segítségnyújtás ellenére is csalódottak. Az állam az ingóságokat háztartásonként 500 ezer forint értékhatárig, a ruhaneműket a tragédia idején az ingatlanba bejelentett lakók után személyenként 200 ezer forintig kárpótolta. Azok a kisvállalkozások, amelyek igazolni tudták, hogy idén január és március között kisebb volt az árbevételük a korábbinál, egységesen kaptak 200 ezer forint támogatást. A háztartási gépeket a térségben működő segélyszervezetek vásárolták meg és juttatták el a családoknak. Mindezt csak az után kaphatták meg a károsultak, hogy elfogadták az állam által felajánlott csereingatlanok valamelyikét.
A bizonytalanság és a kényszerpálya felőrölte az emberek idegeit. Állítják, hogy a Magyar Igazságügyi Kamara által felkért szakértői csoport jóval alacsonyabbra értékelte ingatlanjaikat a valós forgalmi értéküknél. Sokan csak azért írták alá a megalázó szerződéseket, hogy "vége legyen a rémálomnak", és biztosak legyenek benne, hogy nem kell még egy telet idegenben, "dobozokból öltözve" tölteniük.
A kopár, sárga homokkal szegélyezett utcákon csoportban álldogálnak az emberek. "A házak kifogástalanok - mondják -, de nincs bolt, se busz, sok az öreg, van, aki ki sem mozdult, amióta itt lakik." Többen szívélyesen invitálnak a teljesen felszerelt lakásokba. Egy új háztulajdonos, maga is építőipari vállalkozó, a régi 96 négyzetméteréért kapott 76-ot, de ez a mostani sokkal szebb, mint a régi ház volt. "Aki nem elégedett, az magára vessen. Itt csak első osztályú anyagokkal dolgoztak. Minden igényre tekintettel voltak, mi választhattuk ki az összes burkolatot, a nyílászárók, azt hiszem, Martonvásárról vannak, a bútorok pedig a Magyar Bútoripari Szövetségtől" - sorolja. Úgy véli, sokan üzletet láttak a katasztrófában, illetve az újjáépítésben, és meg is gazdagodtak belőle. - "Nekünk valóban mindenünket elvitte a víz, mások pedig úgy kértek bútort, hűtőt meg tévét, hogy végig bent laktak, tehát nem mentek tönkre a háztartási gépeik, mindenük megmaradt."
A vörösiszap-károsultak oldalán található adatok szerint a Belügyminisztérium által kijelölt, az ország különböző pontjairól érkezett 17 ügyvédből álló munkacsoport, amely részt vett a mentesítéshez, helyreállításhoz, újjáépítéshez kapcsolódó jogi feladatok előkészítésében, 25 ezer forint + áfa óradíjért dolgozott. Tavaly októbertől januárig összesen 69 millió forintot fizetett ki részükre az állam.
Kilenc tonna
A helyiek elismerik a segélyszervezetek és az önkéntesek odaadó munkáját, azt mondják, rengeteg embert befogadtak, albérletet, segélyeket intéztek, de az állítólagos visszaélésekről is beszámolnak. Tudni vélik, mielőtt a katasztrófavédelmisek elhagyják a települést, nagy számonkérés lesz. Egyikük szerint például bakancsokat, táskákat eredeti csomagolásban vittek Tapolcára, Ajkára, és "lomiba" eladták. Volt, aki csak azért ment önkéntesnek, hogy az adomány szétosztásánál jelen legyen. "Itt akkora pénzek siklottak el, hogy nem emberi. Sokan jól jártak ezzel a vörös iszappal" - bólogatnak sokat tudón.
A közhangulatra jellemző, hogy talán nincs is olyan devecseri, akinek ne lenne legalább egy története adomány lenyúlásáról. Mint a helyi lap korábban megírta, a pletykáknak két csapásiránya van: az egyik szerint maguk a humanitárius szervezetek, illetve azok dolgozói, a másik szerint az önkormányzathoz közel álló emberek vettek le az adományokból. De nemcsak az adomány-, hanem az alkalmi fosztogatók miatt is nagy a felháborodás. Az építkezési területről tűntek el kerítéselemek, de lába kelt olyan vadonatúj ablakoknak is, amelyek már be voltak építve.
Csordás József volt az egyetlen, aki nyilvánosságra hozta már a történetét: hollandiai ismerősei kezdtek gyűjtésbe, és rábízták az adomány kiosztását, melyet más szervezetek adományaival együtt egy katonai gép hozott Pápára, majd onnan katonai teherautók juttatták el Devecserbe. Ám Csordás hiába várta, a szállítmány érkezéséről itthon semmiféle értesítést nem kapott. A helyszínre érkezve mindössze egy, a nevére érkezett kávéfőzőt talált. Szerinte a dologról tudott a devecseri pap és az ott dolgozók, mert ők intézték a segélyek szétosztását. "Én nem vitatom az áldozatos munkájukat, a segítőkészségüket, amiért köszönet illeti őket, de azért furcsa, hogy egy kávéfőző kivételével elveszett több raklapnyi adomány, és senki nem tud semmit! Még egy kérdés felvetődik bennem: csak én jártam így egyedül?" - nyilatkozta.
Az önkormányzat kérésére a Vöröskereszt is keresni kezdte a kilenc tonna NATO-adományt, ők tudták meg, hogy azt a pápai reptéren a devecseri plébános vette át. A plébános megkeresésünkre azt mondta, az adományok első felét - főleg használt ruhaneműt - valóban átvették, és karácsonykor kiosztották, de a 9 tonna adomány másik felét nem. "Az egész ügy manipuláció, rágalmazás. Kirúgják a poharat a kezéből, aki inni adna az éhezőknek" - mondja lapunknak a sokat támadott, majd áprilisban felmentett plébános, aki az első perctől részt vett a mentésben. ' hozta létre többek között az Újrakezdés Házát, amelyben hat családnak biztosítottak ideiglenes otthont a katasztrófa után. A veszprémi érsek szavai szerint a plébános távozása nem büntető jellegű: békésen, barátságosan váltak el.
A Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság, noha egyetlen bejelentés sem érkezett a rendőrséghez a visszaélésekről, még januárban hivatalból nyomozást indított ismeretlen tettes ellen csalás bűncselekmény gyanúja miatt.
Felelősök kerestetnek
A vörösiszap Devecserben 275, Kolontáron 51, Somlóvásárhelyen 39 házat öntött el. A tavaly októberi katasztrófában tíz ember halt meg, kétszázan szenvedtek súlyosabb vagy könnyebb sérüléseket. A kiömlött iszap és lúgos zagy ezer hektárnyi területet szennyezett el, a kiömlött szennyező anyag mennyisége egymillió köbméter.
A lakosság egy része zsigeri gyűlölettel tekint az alumíniumüzemre, mások viszont a munkahelyüket féltik, hiszen közvetve hatezer embernek ad munkát a gyár. A kárvallottak között a leggyakrabban elhangzott szó a ha. Mi lett volna, ha az üzem korábban és nem a katasztrófa után tér át a vörös iszap biztonságosabb, száraz kezelésére; ha védőgátat épít a tározóhoz, ha a vörös iszapot veszélyes anyagnak minősítik, a gyárat veszélyes üzemmé nyilvánítják, vagyis ha szigorúbb előírások vonatkoztak volna rá.
A Malra kiszabott, szeptember 14-én bejelentett rekordösszegű bírság miatt azok aggódnak, akik (mintegy nyolcszázan) perben állnak a céggel. Attól tartanak, esetleges tulajdonosváltás esetén magánvádas perük végkimenetele bizonytalan.
A 135 milliárdos bírság nyilvánosságra hozatala után a Mal Zrt. tulajdonosai nyilatkozatot adtak ki, amelyben sokadszorra kijelentik: felelősséget éreznek dolgozóik, beszállítóik és vevőik iránt, és együtt éreznek a tragédia áldozatainak családjaival. Mindazonáltal továbbra is fenntartják azon korábbi álláspontjukat, hogy a katasztrófa bekövetkezése nem tulajdonosi viselkedésük, mulasztásuk miatt történt, hanem egyéb okokból (például még az állami vállalat által korábban elvégzett tározótervezés hiányosságai, a rendszerváltás előtt elrendelt és megépített nyugati résfal közrehatása miatt, aminek a talaj állékonyságára gyakorolt negatív hatását nem vizsgálták; a X. számú kazetta gátjait gáttörésre, de nem talajtörésre méretezték; tavaly extrém időjárási körülmények voltak stb.).
Arra hivatkoznak, hogy megfelelő időszakonként az illetékes állami környezetvédelmi hatóságtól a szükséges engedélyeket megkapták, és az üzemeltetési előírásokat betartották. A károkozási felelősség mellett szigorúan szakmai alapon vitatják a 135 milliárd forintos bírság kiszámításának módszerét is.
A tavasszal elkészült úgynevezett Kolontár-jelentés szerint nem lehet egyedül az egyébként súlyosan hibázó Mal Zrt.-t felelőssé tenni a katasztrófáért, mert a magyar hatósági rendszer, a magyar kormányzatok, a parlament és az Európai Unió nem megfelelő szabályozása is szerepet játszott benne. (A felelősség kérdéséről lásd lapunk korábbi írásait: Repedések a rendszeren, 2010. október 14., Elterelő hadművelet, 2010. október 21.) A hatóságok felelősségét is vizsgáló jelentés megállapítja, hogy a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség többek között elfogadta a lerakott anyag nem veszélyes hulladékként történő besorolását, és ezzel lényegesen enyhítette a lerakásra, illetve annak ellenőrzésére vonatkozó követelményeket. A szakhatóság kilenc nappal a tragédia előtt mindent rendben talált. A jelentés szerint Ajka város jegyzője megtiltotta ugyan, hogy a lerakóra veszélyes hulladék kerüljön, de nem lépett fel az ellen, hogy a területen ténylegesen veszélyes hulladékot helyeznek el. Jávor Benedek, az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának LMP-s elnöke úgy nyilatkozott erről, hogy a hatóságokra időnként erős politikai és gazdasági nyomás nehezedett.
indoklás
A Vidékfejlesztési Minisztérium nyilatkozata szerint "a Mal Zrt. (Zrt.) tevékenysége kapcsán megállapított hulladékgazdálkodási jogsértések miatt a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (Felügyelőség) több mint 135 milliárdos bírságot szabott ki a Zrt.-re. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (továbbiakban: Hgt.) 5. § (1) bekezdése szerint minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy az a környezetet a lehető legkisebb mértékben érintse, illetve a környezet terhelése és igénybevétele csökkenjen, ne okozzon környezetveszélyeztetést, illetve környezetszennyezést, biztosítsa a hulladékképződés megelőzését, a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentését, a hulladék hasznosítását, környezetkímélő ártalmatlanítását. A Hgt. 49. § (1) bekezdés c) pontja szerint, aki tevékenységével vagy mulasztásával, a hulladékgazdálkodásra vonatkozó előírások megsértésével a környezetet veszélyezteti, károsítja, hulladékgazdálkodási bírságot köteles fizetni.
A hatályos jogszabályok értelmében tehát a bírság kiszabása nem mérlegelés kérdése, az összeg megállapítása pedig szigorúan kötött számításon alapul. A hulladékgazdálkodási bírság kiszámítása a hatályos jogszabályoknak megfelelően, egy matematikai képlet szerint, fizikailag mérhető adatok alapján történt. A szorzat egyik eleme a hulladék mennyisége, melyre a jogsértés megvalósult, így a bírság összegét ez alapvetően befolyásolja, meghatározza. A 2010. október 4-én megsérült X. jelű kazettából hiányzó hulladék mennyiségét korszerű mérési módszerekkel határozta meg a Felügyelőség, és ennek alapján tudták megállapítani a környezetbe kijutott hulladék tömegét: 1 876 622 tonna. Egyértelműen megállapítható a környezetkárosodás is, amely kötelezően a legsúlyosabb alapbírság alkalmazását vonja maga után, ez szintén szorzó tényező. Súlyosbító körülményként értékelték azt is, hogy a környezetkárosítás mellett a Zrt. bizonyos időszak vonatkozásában hulladéktermelőként nem végezte el a hulladék átvételi követelményeinek való megfelelés bizonyítását szolgáló vizsgálatokat, kezelőként a lerakhatóság bizonyítottsága nélkül ártalmatlanította a hulladékokat, mindemellett a hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeinek sem tett eleget maradéktalanul. A hulladékgazdálkodási bírság kiszámításakor szerepet játszott az is, hogy ilyen mértékű és kiterjedésű környezeti kárra még nem volt példa Magyarországon.
A bírságot a Zrt. csak a határozat jogerőre emelkedése után köteles megfizetni. Előtte lehetősége van jogorvoslati kérelmet intézni a másodfokú környezetvédelmi hatósághoz. A jogerős bírság ellen is terjeszthető elő jogorvoslati kérelem, mely az eljárás végéig felfüggesztheti a végrehajtást. A bírság végrehajtása egyebekben a Felügyelőség megkeresése alapján az állami adóhatóság előtt zajlik majd, tekintettel arra, hogy adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül."
