"Nem állapítható meg közjogi érvénytelenség a Munka Törvénykönyvének módosítása és a közigazgatási bíróságokról szóló törvényeknél" – ezt mondja ki az Alkotmánybíróság 11-kor kezdődött ítéletethirdetésén. A döntésről szóló sajtóközleményt azonban már előbb kihelyezték a beléptetőkapuhoz – szúrta ki a HVG.
A túlóratörvényt botrányos körülmények között fogadták el, a zárószavazáson az ellenzék megakadályozta a levezető elnök feljutását a pulpitusra, aki így az üléstermi helyéről vezette az ülést. A szavazógépek sem működtek, ellenzéki jegyző sem volt. Az ellenzék ezek alapján támadta meg a jogszabályt, arra hivatkozva, hogy az ülést levezető elnök nem a vonatkozó jogszabályok alapján járt el, amely a jogsértő eljárásban elfogadott törvény közjogi érvénytelenségét eredményezi.
Elutasító határozatában az Alkotmánybíróság azzal érvelt, a szakirodalom ismeri az obstrukció fogalmát, mikor az ellenzék a politikai céljai elérése érdekében rendeltetésellenesen használják a jogszerűen rendelkezésre álló jogaikat (például túlbeszélnek egy vitát, hogy húzzák az időt), de a nem jogszerű magatartás nem obstrukció. Az AB szerint nem következik a Házszabályból, hogy az elnök ne vezethetné máshonnan az ülést, ellenzéki jegyzőt pedig a kényszerkörülmények miatt nem jelöltek ki.
A szavazás módjában sem talált kifogásolnivalót a testület: a vonatkozó eljárási szabályok nem mondják ki, hogy gépi szavazásnál "kártyás üzemmódot" kell alkalmazni.
Szerintük az a képviselő felelőssége, hogy szavazáskor a helyén legyen, illetve más helyett ne nyomjon gombot. Az Országgyűlés határozatképes volt, a beadványban érintett törvények megkapták a szükséges szavazatot.
Ezen túlmenően az indítványok a szavazások eredményével kapcsolatban csupán érdemi elbírálásra alkalmatlan felvetéseket, lehetőségeket fogalmaztak meg.
Ellenzéki parlamenti képviselők, az Országgyűlés tagjainak több mint egynegyede fordult az Ab-hez azzal, hogy a testület semmisítse meg a két törvény december 12-én elfogadott rendelkezéseit, mert azok elfogadásának körülményei szerintük házszabályba és alaptörvénybe ütközőek, így közjogilag érvénytelenek. Az indítványban egyebek mellett arra hivatkoztak, hogy az Országgyűlés elnöke és a levezető elnök nem a pulpitusról vezette az ülést.
Az Ab indítványokat elutasító döntésének indoklásában az MTI szerint egyrészt azt emelte ki, hogy a szavazások kifogásolt körülményei nyomán nem sérültek garanciális szabályok, másfelől pedig arra mutatott rá, hogy a képviselők felelősek azért, hogy megfeleljenek - a többi között a személyes közreműködésre vonatkozó - elvárásoknak.
Mint arról korábban beszámoltunk a Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf fideszes képviselők által benyújtott indítvány értelmében a jelenlegi egy évről 3 évre húznák szét a munkaidőkeretet, másrészt 250 óráról 400 órára emelnék a maximálisan elrendelhető túlórák számát. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy akár minden héten berendelhetnék plusz szombati munkavégzésre a dolgozókat, összességében pedig egy év alatt akár 14 hónapot is dolgoztathatnák munkásaikat a cégek. Az ellenzéki pártok összehangolt akcióval próbálták megakadályozni a törvény elfogadását, miközben a szakszervezetek tüntetéseket szerveztek. Egyik sem vezetett eredményre.
