Áder: „ez a húsvét nem a közös ünneplésről szól”

  • BM
  • 2020. április 10.

Belpol

A köztársasági elnök mindenkinek (de tényleg mindenkinek) köszönetet mondott, akinek csak lehet.

„»Mi kellene ahhoz, hogy a világ egy szebb, jobb, élhetőbb, biztonságosabb hely legyen?« Kérdezte egyszer egy riporter Teréz anyát. »Kinek kellene megváltoznia?« Mire Teréz anya azt felelte: »Önnek és nekem«” – ezzel az idézettel kezdte húsvéti ünnepi beszédét Áder János köztársasági elnök.

Az államfő mindenkit cselekvésre hívott: azt üzente, hogy mindannyiunknak van tennivalónk, különösen ebben a váratlan helyzetben.

„Az esztendő kezdetén, amikor boldog új évet kívántunk egymásnak nem gondoltuk, hogy a feje tetejére áll a világ és rendhagyó húsvétre kell készülnünk” – mondta, majd hozzátette, most viszont napról napra számoljuk a veszteségeinket, már sokan gyászolnak, még többen vannak, akik a szeretteikért aggódnak. Elvesztettük a biztonságérzetünket, a szabad biztonság érzését, veszélybe került sokak munkája, megélhetése.

„Nagyhét van. Évek, nemzedékek óta éljük át ugyanazt a misztériumot. Ezen a húsvéton viszont nem tehetjük azt, mint máskor. Sem közösségként, sem családként. Ez a húsvét nem a közös ünneplésről szól, hanem a segítségnyújtásról, türelemről, köszönetről” – mondta.

Áder szerint köszönettel tartozunk azoknak, akik maszkot csinálnak, bevásárolnak az idős szomszédoknak, támogatják a magányos embereket. Az ételeket készítőknek, orvosoknak, ápolóknak és azoknak, akik szállást adnak nekik. Azoknak, akik lehetővé teszik a digitális oktatást, gondoskodnak a lelkekről, a közösségek összetartozásáról, online istentisztelettel növelik a reményt.

Azoknak, akik átállítják a vállalkozásaikat, üzemeiket közcélú termelésre. Az orvosoknak, ápolóknak, mentősöknek, akik a húsvéti ünnepnapokon is segítenek a szenvedőknek. A boltosoknak, akik életüket kockáztatva is kinyitnak minden nap. A szállítóknak, sofőröknek, akik 24 órában ételt, eszközt és embert juttatnak célba. A tanároknak, akik nagy fantáziával alkalmazkodnak a távoktatás nehézsékeihez.

A katonáknak rendőröknek, akik védik a határainkat. „Mindenkinek köszönet, akik felelőséggel végzik a munkájukat ebben az emberpróbáló időben” – mondta. Hozzátette, hogy van valami, amivel sokat tehetünk. Ez a valami pedig a „türelem”.

„Várakozunk, lemondunk a nagyobb térről, szabadságról. Teret adunk a gyógyulásnak. Elfogadjuk a ránk vigyázók figyelmeztetését, így mindannyian részesei leszünk a járványt leküzdő erőfeszítéseknek. Gondoljanak azokra, akik a legközelebb állnak hozzánk. Ne az legyen a kérdés, hogy mi mindenünk nincs, hanem hogy mink van” – mondta.

Áder szerint a mostani egy korlátok közötti húsvét, de arra kell gondolnunk, ha betartjuk a szabályokat, akkor életeket mentünk meg. „Ezt kell tennünk. Ahogy Teréz anya mondta, önnek és nekem, mindenkinek, hogy hamarosan újra együtt lehessünk” – zárta beszédét Áder.

Nézzünk együtt a jövőbe!

Mit tesz, és mit tehet a járvány ellen az ellenzék, a honvédség, az önkormányzat? Olvasni jó. Elgondolkozni a jövőn pedig szerfelett izgalmas is lehet, és még a hétköznapokban is jól hasznosítható dolgok sülhetnek ki belőle. Belelátni a jövő bármely kicsiny szeletébe: nincs is annál kecsegtetőbb dolog.

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."