A rendelkezésre álló adatok szerint december eleje, a kalocsai kiképzőközpontban történt megbetegedés óta 37 agyhártyagyulladás-gyanús esetet regisztráltak országszerte, a halálos áldozatok száma négy. A hivatalos közlemények szerint a gennyes agyhártyagyulladás azonosított kórokozója a meningococcus meningitis baktérium (lásd keretes írásunkat). Több civil beteg - köztük gyerekek - környezetében ideig-óráig bizonyíthatóan tartózkodtak a fertőzött laktanyákban szolgáló sorkatonák közül; ennek fényében különösen érdekes, hogy az első megbetegedésekről miért nem számolt be azonnal a honvédség.
Az országos tisztifőorvos nyilatkozata szerint valószínűleg több hónapra lesz szükség ahhoz, hogy visszaszorítsák a járványt okozó baktérium szaporodóképességét, ennek ellenére sem tartják indokoltnak a lakosság beoltását. Ezt közölte Molnár Ilona először, ám néhány nappal később már azt nyilatkozta: két héten belül a patikákban is meg lehet vásárolni a fertőző agyhártyagyulladást okozó meningococcus baktérium A és C változata elleni oltóanyagot. Igaz, még nincs törzskönyvezve, de a hatóságok meg kívánják teremteni a lehetőségét a magukat veszélyeztetve érzők számára, hogy a gyógyszertárakban beszerezhessék a szóban forgó vakcinát.
Az első megbetegedés
december 10-én történt Kalocsán, ám ezt csak december 25-én jelentették be. A MaNcs beszélt egy éppen a szabadságát töltő kalocsai sorkatonával. B. még augusztusban vonult be. Már a bevonuláskor hallani lehetett, hogy rövidesen bezárják a kalocsai kiképzőbázist, mert nem alkalmas a feladatra. A laktanyát például 70-80 fős századok ellátására tervezték, ám manapság éppen kétszer annyian vannak.
Már az első megbetegedés észlelésekor hallani lehetett felsőbb vezetőktől, hogy azonnal el kellene rendelni a zárlatot. Két nappal később összeírták azok neveit, akik olyan századnál szolgáltak, ahol megbetegedés történt. Ekkor kezdték rebesgetni azt is, hogy negyvennapos zárlat lesz; aki volt már katona, sejtheti, mekkora lehetett a rémület, hogy akkor mi lesz ünnepek alatt.
A hivatásos állomány már ekkor kapott oltást, a sorkatonák pedig két egyforma tablettát, aminek a nevét nem mondták meg; magát a gyógyszert is csak tenyérbe osztották.
"Az első megbetegedést követő egy hétben a mi 134 fős századunkból negyvenöten jelentkeztek felső légúti megbetegedésre utaló tünetekkel gyengélkedőre - mondja B. - Később megnyitottak egy százas tantermet is azoknak, akik csak a legenyhébb mértékben is betegnek tűntek. A kalocsai laktanyából négy agyhártyagyulladásos beteget vittek kórházba. 23-án lett volna a hazamenetel, előző este jelent meg a következő agyhártyagyulladásos megbetegedés. 23-án reggel jelentették be, hogy az állomány nem mehet haza, de azt nem mondták, hogy meddig nem. Ez volt a legrosszabb. Legalább hat időpontot mondtak a zárlat feloldására, a legkésőbbi időpont január 16. volt, ebből lett aztán 6., de ezt az időpontot is csak a rádióból, tévéből tudtuk meg."
Az elején az egész nem tűnt komolynak, hiszen
a hivatásos állomány ki-be járkált
a laktanyából, egészen december 26-ig, akkortól aztán se ki, se be. (Természetesen a tisztek is szabadon mozogtak; mint Szabó János honvédelmi miniszter az egyik tévé reggeli adásában rámutatott, azért, mert a tisztek nem érintkeznek a közösségben lévőkkel. De hát Szabó János biztosan nagyon rég volt katona, és az ember feje nem káptalan, hogy minden részlet megmaradjon benne.) Néhány katonát még be is rendeltek, hogy meglegyen a létszám a szigorított szolgálathoz; erre azért volt szükség, mert a sorkatonák néhol elégedetlenkedtek, ablakokat törtek ki, ment az anyázás. Egyesek hovatovább lázadást emlegettek, de aztán lecsillapodott mindenki; olyannyira ingerszegény egy laktanya, hogy egy idő után mindenki befelé fordul. Van egy tévé, néhány csatornával, de a könyvtár nem működik, a kantinok sem nagyon. "Érthetetlen volt számunkra - emlékezik B. -, hogy szilveszterre visszarendeltek néhány ember kivételével mindenkit, aki egészségügyi szabadságon volt, de nem hozzánk, Kalocsára, ahol ugyan zárlat volt, de legalább már minden sorkatonát beoltottak, hanem Szabadszállásra, ahol akkor még nem volt az egész állomány beoltva, mert nem volt elég oltóanyag. Ráadásul a behívottakat nem különítették el, holott már ott is volt korábban megbetegedés. Tulajdonképpen nem is nagyon láttam bent sem egy őrnagyot, sem egy alezredest a zárlat idején."
Az esetre rámozdultak a televíziócsatornák, és a híradások némi pánikot okoztak. Mint B. elmondta, a kalocsai civil lakosság egy része a laktanya kapujánál szabályosan tüntetett, azt kiabáltva, hogy katonák,
vigyétek haza a leprátokat!
"Olyan volt a hangulat, hogy megtiltották, hogy kimenő egyenruhában menjünk haza, nehogy valami atrocitás érjen bennünket."
Polt Péter, az állampolgári jogok biztosának általános helyettese a megbetegedések jelentkezésekor - megismételve korábbi, 1997-es vizsgálatát - ismét ellátogatott a kalocsai és a szabadszállási laktanyába. Jelentésében a többi között ez áll: "A meghallgatásokból és a helyszíni tapasztalatokból arra a következtetésre jutottam, hogy a meghallgatott sorkatonák által jelzett és nagyrészt a parancsnokuk által is elismert kifogásolható elhelyezési és szolgálatteljesítési körülmények is hozzájárultak a fertőző megbetegedések elterjedéséhez, ezért az egészséges környezet és a legmagasabb szintű lelki és testi egészség alkotmányos jogával összefüggésben emiatt visszásságot állapítok meg."
"Az, hogy nincsen meleg víz, ebben a formában nem igaz. Hét közben a civil fűtő, ha nem részeg éppen, vagy nincs távol valamilyen halaszthatatlan családi ügy miatt, befűt, csak éppen nem elég a meleg víz, mert ezeket a kazánokat kisebb alakulatokra tervezték" - kommentálja a viszonyok leírását B.
A sorkatonák véleménye szerint nem ártott volna jobban megvizsgálni az étkezdét sem, mert ez az igazán gyenge pontja a laktanyának. A laktanyai vélekedés szerint az egyik konyhai munkán lévő sorkatona öccse volt az, aki korábban meghalt agyhártyagyulladásban. Később ezt a fiút is elszállították. Úgy tudják, ő vihette be a fertőzést, ezután - a konyhai állapotokat figyelembe véve - nem lehetetlen, hogy onnan került tovább a fertőzés. A hivatalos közlemények nem erről szólnak: ezek szerint egy Szabadszállásra visszarendelt sorkatona 16 éves öccsét szállították a betegség gyanújával kórházba.
A konyhában sorállományúak a konyhások. "Amikor például én voltam konyhamunkán,
kiöntették velem azokat az ételmintákat,
amelyeket az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak kellett volna küldeni. Szépen fel is voltak címkézve, de az volt az utasítás, hogy ezeket ki kell öblíteni" - állítja B.
Minden olyan megállapítás alaptalan, amely az elhelyezési és a szolgálatteljesítési körülmények esetleges hiányosságaival hozza összefüggésbe az agyhártyagyulladásos megbetegedések kialakulását, jelentette ki Szabó János honvédelmi miniszter egy nappal azután, hogy járványnak minősítették a sorozatos megbetegedéseket. (Lapértesülések szerint egyébként az egy sorkatonára jutó napi élelmezési kvóta 400 forint.)
Sajtótájékoztatóján a miniszter jelezte: számára elfogadhatatlanok Polt Péter megállapításai. Szabó azt állította: Polt el sem ment a szóban forgó laktanyákba, hanem egyik megbízottját küldte ki, aki pedig nem folytatott megalapozott vizsgálódásokat. A miniszter szerint a járvány kitörésének egyedüli oka, hogy viszonylag sok ember viszonylag kis helyre van összezsúfolva.
Molnár Ilona országos tisztifőorvos, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) vezetője a MaNcsnak kifejtette: csupán szakmai kapcsolat van a honvédség önálló közegészségügyi szolgálata és az ÁNTSZ között; hivatali, hatósági, ellenőrzési jellegű nincsen. "Miután a baktériumok és a vírusok nem hajlandók tudomásul venni, hogy Magyarországon két egészségügy van - egy civil és egy katonai -, véleményünk szerint feltétlenül indokolt a szakmai kapcsolat még szorosabbá fűzése. Ezért kezdeményeztük, hogy kötelező együttműködési kényszer legyen a két szervezet között" - tette hozzá.
Már a parlament előtt van az a képviselői indítvány, amely módosítaná az ÁNTSZ működését szabályozó törvényt, azaz formalizálná a kapcsolatot a civil és a honvédségi egészségügy között. A javaslat országos szinten kötelezővé tenné a két szervezet együttműködését. A honvédség ettől saját feladatait még saját szervezete útján látná el, de immár országos tisztifőorvosi koordinációval és szakmai felügyelettel.
A honvédelmi miniszter döntése nyomán a februári bevonulástól kezdve - amelyet a járvány ellenére sem halasztanak el - alapoltásként kapja meg minden sorkatona az agyhártyagyulladást okozó baktérium elleni védőoltást. Straub Ilona, az Országos Epidemiológiai Intézet főigazgatójának beszámolója szerint tavaly decembertől 32 gennyes agyhártyagyulladásos megbetegedést regisztráltak, ebből nyolc személynél igazolódott a meningococcus baktérium C típusának jelenléte. A tavaly december óta regisztrált új betegek közül négyen hunytak el.
Vultur Csaba
Meningococcus
A gennyes agyhártyagyulladást ebben az esetben a meningococcus (mikrobiológiai nevén: Neisseria meningitidis) baktérium okozta, bár más baktériumok, sőt vírusok is okozhatják. Jellegzetes tünetei a tartósan magas láz, az egész koponyára kiterjedő súlyosbodó fejfájás, hányás, tarkómerevség. A betegség lappangási ideje 3-5 nap. A kórokozók az agyba a véráram segítségével vagy orr-garat és melléküregei gyulladásai során, esetleg sérülést követően közvetlenül is bekerülhetnek. Magyarországon általában évente húsz-negyven, meningococcus baktérium által okozott fertőző gennyes agyhártyagyulladásos esetet jelentenek, s a betegek közül 2-7 ember hal meg. Általában száz közül egy fertőzött személy betegszik meg.
