Interjú

„Akkor is túl fogjuk élni”

Csőzik László, Érd polgármestere

Belpol

Tizenhét évnyi képviselőség után a város polgármesterévé választották, egyből megörökölt egy 1,2 milliárdos költségvetési hiányt. Csőzik Lászlóval korrupcióról, bringautakról és az önkormányzati törvény tervezett módosításáról is beszélgettünk.

Magyar Narancs: A térség KDNP-s országgyűlési képviselője, Aradszki András azt mondta, hogy nyitott az együttműködésre, ha ön előtte bocsánatot kér Orbán Viktortól. Lesz együttműködés?

Csőzik László: Egészen biztos vagyok benne, hogy lesz. A minap összefutottunk egy szumóverseny megnyitóján és megállapodtunk, hogy hamarosan találkozunk, de arra nem kérdeztem rá, mennyire ragaszkodik az előfeltételéhez. Eszem ágában sincs ugyanis bocsánatot kérni; amiért szerinte erre szükség lenne, az egy nyáron az érdi újságban elkövetett diákcsíny volt. (Az ellenzéki összefogás valódi képviselőjelöltjeinek neve helyett egy fiktív listát küldtek a helyi lapnak, a nevek kezdőbetűi Simicska Lajos legendás mondatát adták ki – a szerk.)

Egy fricska, amit az akkoriban még a városháza által kézi vezérelt helyi lap simán benyelt. Nem hittük, hogy át fog rajtuk menni, hiszen egy helyi szerkesztőségnél fel kellene tűnnie, hogy nincsenek a listán ismerős nevek. Ezzel nem a Fidesz-szavazók érzelmeit vagy Orbán Viktort akartuk bántani, már csak azért sem, mert ezzel a kormánnyal legalább 2022-ig együtt kell működnünk.

MN: Ebben tud segíteni Aradszki András is?

CSL: Két feladat megoldásában mindenképpen számítok a segítségére. Az egyik a költségvetéssel kapcsolatos, ahol egy 1,2 milliárd forintos hiány van; a másik a Modern Városok Program.

Csőzik László, Érd ellenzéki polgármestere

Csőzik László, Érd ellenzéki polgármestere

Fotó: Sióréti Gábor

MN: A képviselő-testület ellenzéki többségű lett, pedig 2006-tól folyamatosan fideszes túlsúly volt a városban.

CSL: Az országban itt volt a legszélesebb az ellenzéki összefogás: 10 jelölőszervezet állt össze, pártok és civilek együtt úgy, hogy senkinek sem volt túlhatalma. Volt közöttünk kiugrott fideszes, jobboldali, zöld és civil. Emellett az is hozzájárult a győzelmünkhöz, hogy a korábbi, T. Mészáros András-féle városháza dölyfös és pökhendi vezetési stílust honosított meg, és még korrupciógyanús ügyekbe is keveredett. Voltak a városban fejlesztések, de az emberek életminősége alapvetően nem javult, a lakossági panaszokkal nem foglalkoztak.

Egy 70 ezres nagyvárosról beszélünk, ahol alapvető infrastrukturális elemek hiányoznak: az utak egyharmada aszfaltozott, a többi murvás, poros, járda csak mutatóban van, a felszíni vízelvezetés terén is rengeteg a teendő. A kampány utolsó egy hónapjában összpontosított támadást intéztünk a városvezetés ellen, amire ők nem voltak felkészülve.

MN: Beszámolt például arról, hogy az önkormányzat az idén 137 millió forintnyi tanács­adói díjat fizetett ki, ráadásul több olyan közbeszerzési tanácsadónak, akik Lázár Jánoshoz köthetők. Mi lesz ezekkel a szerződésekkel?

CSL: A politikai jellegű megbízásokon alapuló szerződésektől természetesen meg kell szabadulni. Átfogó átvilágításra készülünk, ezeket a jövő héten tudjuk elkezdeni. Átvizsgáljuk a hivatal, az Érdi Közterület-fenntartó Intézmény és az összes önkormányzati cég gazdálkodását. Már bekértem az összes releváns iratot, most indult el a kiválasztási folyamat, hogy kivel végeztessük el a tanácsadói feladatokat. Erre minél kevesebbet szeretnék költeni. Bőven tíz felett van az ügyvédi megbízások száma is, ez is túl sok. Nem állítom, hogy nem alkalmazunk majd külső tanács­adókat, vannak területek, ahol ez elkerülhetetlen, ilyen a közbeszerzés is. De nem kell ennyi, az biztos.

MN: Vannak olyan szerződések, amelyeket már felmondott?

CSL: Egy meghatározott részüket évről évre kötötték, így sok lejár ez év végén, nem gondolom, hogy azokhoz hozzá kellene nyúlnom. Van, aki jól visz egy-egy projektet, valóban érti a dolgát, és nem merült fel vele szemben korrupciógyanú, ezért nem hiszem, hogy rögtön meg kellene szüntetni az együttműködést. Szerencsés lenne, ha a megfelelően kiválasztott emberek moderált díjak mellett végeznék a feladatokat úgy, hogy a régi szereplők sem egyik percről a másikra vonulnának le, hanem segítenék lebonyolítani az átadás-átvételt. Az önkormányzati cégek ügyvezetői közül is sokat vissza fogunk hívni, hogy nyílt pályázattal találjuk meg a pozícióra legalkalmasabb vezetőket.

Ezt tervezzük a médiával is: van itt egy cég, amely működtet egy portált, egy televíziót, egy rádiót és egy újságot, ennek a vezetésére szeretnénk országos pályázatot kiírni, hogy olyan szakembert találjunk, aki biztosítani tudja a média független és kiegyensúlyozott működését. Korábban egyoldalú városházi propagandaújságként működött, amelyben vagy T. Mészáros András vagy Aradszki András szerepelt, az érdieknek meg már annyira elegük volt belőle, hogy nagyjából csak krumplipucoláskor használták a lapot. A helyi médiá­ban is meg kell jelennie a kritikának, ha valamit rosszul csinálunk, velünk szemben is.

MN: November elején megalakult a közgyűlés, ahol a volt polgármestert a pénzügyi bizottság elnökének választották. Miért?

CSL: Bár ebben nem volt a csapatommal egyetértés köztünk, én kezdettől ragaszkodtam hozzá, hogy a legfontosabb bizottság, a pénzügyi ellenőrző bizottság elnöki helyét a Fidesz kapja meg. Ők a volt polgármestert jelölték, mi pedig elfogadtuk, bár ebben is volt egy kis vita.

MN: Miért ragaszkodott hozzá ennyire?

CSL: Mert demokrataként ez elvi kérdés volt számomra, másrészt ez eddig nem így volt: a „régi” Jobbik egyik képviselője volt a bizottság elnöke, aki gyakorlatilag hozzásimult a Fideszhez, oda szavazott, ahová ők. Szerintem viszont a mindenkori ellenzéknek kell ezt a pozíciót megkapnia, ezért lett a Fideszé.

MN: A költségvetésről T. Mészáros András azt közölte a Facebook-oldalán, hogy 40 milliárdot hagyott a város kasszájában, ön ezzel szemben azt mondta, 1,2 milliárdos hiány van. Hogy jön ez ki?

CSL: Az átadás-átvételkor csupán pillanatfelvételt kaptam a város helyzetéről, ezután érkezett a volt polgármester bejelentése a 40 milliárdról, amivel kapcsolatban két dolgot felejtett el közölni: az egyik, hogy ennek nagy része Mészáros Lőrinc vállalkozói díja, a másik, hogy van egy 1,2 milliárdos lyuk. Az előbbi azt jelenti, hogy a Modern Városok Program projektjeinek mindegyikét, nyílt közbeszerzésen ugyan, de a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Fejér-B.Á.L. Zrt. nyerte el. Azt tudjuk, hogy a közbeszerzéseknél az utolsó szót a Miniszterelnökség mondja ki, tehát a városunknak Orbán ad 37 milliárd forintot, de ez Érden csak keresztülfolyik, mert végül Mészáros Lőrincnél landol.

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

MN: Az épületek és fejlesztések viszont a városban maradnak.

CSL: Ez így van, ebből készül az új szociális gondozóközpont, a Batthyány Sportiskola fejlesztése, a Kós Károly Szakközépiskola bővítése vagy a Fenyves-Parkvárosi Köznevelési Centrum építése. Az épületek itt maradnak, nagy részüket a város üzemelteti majd, Mészáros Lőrincet pedig kifizetjük, ha felépíti azt, amit vállalt, nem tudunk mást tenni. A baj az, hogy ez a 37 milliárd teljes mértékben pántlikázott. Közben pedig van ez a több mint egymilliárdos hiány, ami azért állt elő, mert az elődeink beterveztek egy működéshez szükséges direkt kormányzati támogatást 1,9 milliárd összegben.

Ez azonban nem teljesült, mert bár lobbiztak a Pénzügyminisztériumnál támogatásért, csak 700 milliót kaptak, majd többszöri próbálkozás után is lepattantak a minisztériumról; az utolsó elutasító államtitkári levél október 8-án érkezett. Ezért most megpróbálunk mi is lobbizni, ebben kérem majd Aradszki András segítségét. 1,2 milliárdban nem igazán reménykedek, de legalább egy újabb 700 milliós támogatást megpróbálunk megszerezni.

MN: Miért gondolja, hogy ez egy ellenzéki városvezetésnek sikerülni fog, ha nem sikerült a fideszesnek sem?

CSL: Próbáljuk úgy láttatni a Pénzügyminisztériummal, hogy mi lesz ennek az ára a kiadási oldalon, ha nem kapjuk meg. Bevételekre ugyanis nincs más lehetőségünk, nem fogunk például adót emelni. Persze át tudunk strukturálni bizonyos részeket a költségvetésben, és vannak olyan keretek, amelyeket eddig nem merítettünk ki. Ezekből bő egymilliárdot találhatunk, így ha nem kapunk az államtól támogatást, akkor is túl fogjuk élni.

MN: Az átcsoportosításokból a lakosság mit fog érezni?

CSL: Remélem, semmit, de ezt még csak most alakítjuk ki. Az biztos, hogy a dolgozók bérét kifizetjük, a havat eltakarítjuk, a szemetet elszállítjuk, a szállítóinkat kifizetjük, de vannak dolgok, amiket át kell ütemezni. Ehhez kell a költségvetési rendelet módosítása, de ezzel megvárjuk a decembert, addig le akarjuk futni a köröket a Pénzügyminisztériumnál.

MN: Az önkormányzatok életére vonatkozó, néhány napja belengetett törvénymódosítás mennyiben érintené Érdet?

CSL: A városok legfőbb bevétele a helyi ipar­űzési adó (hipa). Ha ennek korlátozzák a felhasználását, akkor aláássák az önkormányzatok autonómiáját. Úgy látom, a fő célpont Budapest. Az, hogy a hipát elsődlegesen a közösségi közlekedésre kell költeni, Érden nem okoz nagy gondot, mert nem beszélünk nagy tételről, a Volán biztosítja a közlekedést, és az össze van kötve a helyközi közlekedéssel, ezért picit olcsóbb: erre évente 24 millió megy el.

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

 

Viszont van egy negatív része is a módosításnak: megtiltja, hogy a hipát személyi juttatásokra fordítsuk. Az önkormányzati dolgozók országos illetményalapját, ami 38,5 ezer forint, eddig ebből egészítette ki a város. Ha átmegy a törvénymódosítás, ezentúl ezt nem tehetem. Érdnek 4–4,5 milliárd a saját bevétele, a 2,6 milliárdos hipa mellett van egy jelentős, 1,2 milliárdos építményadó-bevétel is. Akkor majd kiegészítjük abból. Érden ez nem hoz drasztikus változást, viszont van egy rossz üzenete, hiszen megköti a kezünket.

MN: Mindemellett lenne forrás az infrastruktúra fejlesztésére, például kerékpárutak építésére?

CSL: Ez nagyon fontos ügyünk, és valóban nagyon kevés a bringaút a városban, a legutóbbi szakasz 2006-ban készült el. Mára az is rossz állapotban van. Fontos, hogy meg tudjuk teremteni az ingázás lehetőségét, ehhez főként a XI. és XXII. kerületekkel kell együttműködnünk. Folytatni kell a Duna-parti bicikliutat a Nagytétény–Érd–Százhalombatta vonalon, ezt uniós támogatásból akarjuk megvalósítani. Érden nagyon szűkek az utcák, felvethető az egyirányúvá tétel, és a kerékpársávok kialakítása az utakon, ezt a lehetőséget mindenképpen meg akarjuk teremteni.

MN: Az ingázáshoz hozzátartozik a vasúti közlekedés is…

CSL: …ezért találkozom is a napokban az új állomásfőnökkel, akivel arról akarok tárgyalni, hogy álljon meg az IC Érden. Ehhez a parkolás problémáját kell megoldanunk, mert a meglévők már most megteltek, vagyis növelni kell a P+R parkolók számát a városban. Fontos lenne az is, hogy legyenek olyan buszok, amelyek Budapestről Érdig jönnek, éjszaka is, erről a BKK-val akarok egyeztetni. Érd tulajdonképpen Budapest 24. kerületeként fungál, de komoly önálló identitása van. Bár még korai lenne beszélni erről és sok egyeztetés áll még előttünk a megye többi városával, hosszú távon nem titkolt terv a székhelyvárosi projekt. Miért ne lehetne Pest megye székhelye Budapest helyett Érd, mint a főváros utáni legnagyobb Pest megyei település? Erre próbálunk a jövőben jogot formálni.

Névjegy

Csőzik László 1975-ben született Baján, jogászként végzett, hosszú ideig ügyvédként dolgozott. Érden 2002 óta aktív, azóta tagja a képviselő-testületnek. Korábban az SZDSZ tagja volt, majd a 2030 Egyesület színeiben politizált, 2018-ban az MSZP–Párbeszéd jelöltjeként indult az országgyűlési választásokon. Jelenleg egyik pártnak sem tagja, október 13-án összellenzéki jelöltként 49,80 százalékkal polgármesterré választották, ezzel a 2006 óta regnáló fideszes T. Mészáros Andrást váltotta a városvezetői székben.

 

(Interjúnk a Magyar Narancs hetilap 2019. november 21-i számában jelent meg, most újraközöljük teljes terjedelmében online is.)

Neked ajánljuk