Az Alkotmánybíróság (Ab) pénteken kihirdetett rendelkezése szerint alaptörvény-ellenes a Lázár János-féle kastélytörvény, ezért nem hirdethető ki – tette közzé a testület a honlapján.
Mint arról beszámoltunk, Lázár János építési és közlekedési miniszter decemberben bejelentette, hogy a kormány kastély-örökbefogadási programot indít, az ehhez kapcsolódó törvényt a parlament decemberben el is fogadta, Novák Katalin köztársasági elnök azonban úgy döntött, hogy az Ab-hoz küldi a jogszabályt, mondván a törvény rendelkezései anélkül teszik lehetővé a magántulajdonba adást, hogy ehhez a törvényalkotó a nemzeti vagyon megfelelő védelmét biztosító garanciális szabályokat teljeskörűen meghatározta volna. Lázár ezzel kapcsolatban "régi kommunista reflexeket" emlegetett, majd személyesen akarta meggyőzni az Ab-t a saját igazáról, mondván Novák szerinte félreértette a törvényt.
Az Ab végül pénteken kihirdette a döntését az ügyben, és arra jutott, hogy annak több pontja alaptörvény-ellenes, ezért nem hirdethető ki, a parlamentnek az alaptörvény-ellenesség megszüntetése érdekében újra kell tárgyalnia.
Az Ab összefoglalója szerint a törvény alapján állami tulajdonban álló, a kulturális örökség elemeihez tartozó kastélyok, kúriák, udvarházak az állam által ingyenesen tulajdonba vagy vagyonkezelésbe adhatók 99 évre bármely olyan természetes vagy jogi személynek, aki, illetve amely a törvényben meghatározott bizonyos vállalásokat tesz.
A nemzeti vagyonnal való felelős és átlátható gazdálkodás miatt viszont a jogalkotónak egyértelművé kell tennie, hogy tételesen mely vagyontárgy eshet a szabályozás hatálya alá, hogy ki szerezhet jogosultságot a megszerzésére, hogy a jogviszony alatt milyen jogok illetik és milyen kötelezettségek terhelik, és a jogviszony megszűnését követően mi a nemzeti vagyon tárgyának sorsa. Szintén alkotmányos elvárás, hogy a tulajdonszerzéssel kapcsolatos pályázatok nyilvánosak legyenek.
A kastélytörvény azonban ezekre az alaptörvényi követelményekre nincs tekintettel, és a nemzeti vagyonról szóló törvényhez képest is enyhébb szabályozást határozott meg a kiemelten védett vagyonelemekkel kapcsolatban. Az Ab problémásnak találta egyrészt a nemzeti vagyon elidegeníthetővé tételét, másrészt az ingyenességet, harmadrészt pedig azt, hogy potenciálisan bármely jogi személy és természetes személy szerezhetne tulajdont.
