Lázár János személyesen győzné meg az Alkotmánybíróságot a kastélytörvényről

  • narancs.hu
  • 2024. január 5.

Belpol

Az építési miniszter szerint a törvény „megőrzi és kifényesíti a családi ezüstöt".

"Ha lehetőséget kapok rá, személyesen szeretném megvédeni a kastélytörvényt az Alkotmánybíróságon! – írja Lázár János a Facebookon, és nem csak ott, hanem egy levélben is, amit egyenesen az Alkotmánybíróságnak címzett. Mivel a jogszabály megalkotója nemcsak írásban, de személyesen is tájékoztathatja az Alkotmánybíróságot a saját álláspontjáról, ezért Lázár pénteken hivatalosan is jelezte, hogy kezdeményezi a személyes meghallgatását.

A kastélyok örökbefogadását lehetővé tévő törvény „megőrzi és kifényesíti a családi ezüstöt, nem pedig elkótyavetyéli” – állítja Lázár.

De miért nem írta vajon alá Novák Katalin a törvényt? Lázár szerint két dolog merülhet fel:

Vagy azért, mert félreértette annak szövegét, vagy azért, mert jó pontot akart szerezni azoknál, akik ellenzik a törvényt.

 

Mint a telex.hu írja, Novák Katalin köztársasági elnök tavaly decemberben vétójogával élve alkotmánybírósági normakontrollra küldte azt a törvényt, amely lehetővé tenné, hogy ingyenesen kerüljenek magánkézbe állami tulajdonú kastélyok. A Sándor-palota azt közölte, hogy a koncepció maga támogatható, „de a törvény rendelkezései anélkül teszik lehetővé a magántulajdonba adást, hogy ehhez a törvényalkotó a nemzeti vagyon megfelelő védelmét biztosító garanciális szabályokat teljeskörűen meghatározta volna.”

Lázár ezután gyávaságot és régi kommunista reflexet emlegetett:

Ha rosszhiszeműen értelmezem, akkor viszont értem a mai döntést: gyávaság és régi kommunista reflexek vannak mögötte. Remélem, tévedek, és az elnök jogászai csupán nem olvasták a törvényt, vagy nem értik annak lényegét”.

A kormány nagy örökbefogadási tervéről itt írtunk:

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.