A parlament kormánypárti többsége június 23-án szavazta meg a közterületi plakátolást korlátok közé szorító törvényt, meglehetősen kreatív módszerekkel.
A Political Capital közleménye szerint a parlamenti pártoknak és a kormánynak a jövőben lényegesen drágább lesz az óriásplakátokon történő reklámozás. A törvény értelmében ugyanis ezek a költségvetési szervek csak listaáron vásárolhatnak óriásplakátot. Bár a listaáron történő beszerzés előírása elviekben átláthatóbbá tenné a közterületi politikai hirdetések világát, az új törvény rendelkezései valójában többet ártanak, mint amennyit használnak, állítja a Political Capital.
|
Az elemzőcég szerint a törvény jelen formájában óriási előnyhöz juttatja a kormánypártokat. Mert bár minden parlamenti párt, így a Fidesz számára is drágább lenne a politikai plakátokon történő hirdetés, a CÖF-öt és a hasonló álcivil szervezeteket semmi sem akadályozná, hogy listaár alatt vásároljanak a baráti hirdetőcégektől plakáthelyeket.
Ugyanez igaz a parlamenten kívüli pártokra – ami újabb magyarázat arra, miért éri meg a Fidesz számára a kamupártok felbukkanása a kampányban.
Paradox módon a kormány jól jár azzal, hogy drágábban hirdethet, hiszen így eddigieknél is több közpénzt felejt majd a hozzá közel álló plakátos vállalkozók zsebében.
A Political Capital szerint ráadásul a törvény több ponton is ellentétes Magyarország Alaptörvényével.
A kormánypártok ugyanis sarkalatos, vagyis a képviselők 2/3-ának a szavazatát igénylő szabályokat egyszerű többséggel módosítottak. Ilyen egyrészt az az előírás, amely a rendszerváltással jobblétre szenderült állami árhivatali funkció visszaállításával a kormányhivatalokra bízná annak ellenőrzését, hogy a pártok tényleg listaáron vásárolnak-e plakátot. Az Alaptörvényen alapuló, sarkalatos rendelkezés értelmében „államigazgatási szerv a párt gazdasági-pénzügyi ellenőrzésére nem jogosult”, márpedig a kormányhivataloknál semmi sem inkább államigazgatási szerv. Nem is beszélve annak teljes homályban tartásáról, hogy a húsz kormányhivatal közül melyik járna el.
Másrészt a törvény a tavaly elfogadott, ún. településkép-védelmi törvény és a gazdasági reklámtevékenység szintén feles többségű szabályai közé erőlteti a minősített többséget igénylő választási kampányszabályok átírását. Ez is sérti az Alaptörvényt és az azon alapuló, sarkalatos választási eljárási törvényt. Ráadásul egyfajta cenzúrahatáskört is adna a kormányhivatalok kezébe, amely a listaártól való eltérésre hivatkozással politikai plakátok eltávolítására is jogosult lesz.
Harmadrészt a kormánypártok azt a jogalkotási követelményt is megszegték, miszerint a köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött törvényt módosító javaslat kizárólag a „köztársasági elnök által kifogásolt vagy azzal összefüggő részekre vonatkozhat”. A Fidesz-KDNP többség azonban lényegileg átírta az Áder János által a parlamentnek visszaküldött eredeti törvényt. Emiatt a június 23-án elfogadott törvény közjogi érvényessége is kétséges.
Ez a törvény tehát sem az alkotmányosság, sem az ésszerűség próbáját nem állja ki, a választásig hátralévő 9-10 hónapban mégis hatályban lehet, ha a köztársasági elnök nem fordul haladéktalanul az Alkotmánybírósághoz, írja a PC. Államfői kezdeményezés hiányában ugyanis akár évekig is eltarthat az új szabályok Alaptörvénnyel fennálló összhangjának a vizsgálata.