Alkotmánybíró-választás: Nulla megoldás

publikálva
1997/19. (05. 08.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Bruhács János alkotmánybíró-jelölt másodszor is könnyűnek találtatott az Országgyűlés múlt keddi szavazásán. Az ellenzéki pártok ennek ellenére kitartanak mellette, mondván, a koalíciónak orvosolnia illene sérelmüket, hiszen a kormánypártok által támogatott Holló Andrást novemberben - Bruhács ekkor bukott meg először (lásd: Kivonulók kérték, MaNcs, 1997. november 21.) - ők megválasztották. A kormánypártok, úgymond, "nyitottak a tárgyalásokra". Igaz, akkor, ha két új jelöltről van szó.

Bruhács János alkotmánybíró-jelölt másodszor is könnyűnek találtatott az Országgyűlés múlt keddi szavazásán. Az ellenzéki pártok ennek ellenére kitartanak mellette, mondván, a koalíciónak orvosolnia illene sérelmüket, hiszen a kormánypártok által támogatott Holló Andrást novemberben - Bruhács ekkor bukott meg először (lásd: Kivonulók kérték, MaNcs, 1997. november 21.) - ők megválasztották. A kormánypártok, úgymond, "nyitottak a tárgyalásokra". Igaz, akkor, ha két új jelöltről van szó.

"Alkotmánysértés, a kormány monnyon le", fújta Trombitás Zoltán (Fidesz) derültséget keltve a jobboldalon, miután dr. Maczó alelnök asszony közölte: Bruhács Jánost az Országgyűlés nem választotta meg alkotmánybírónak. (A szükséges 258 helyett csak 156 szavazatot kapott - 46-tal kevesebbet, mint tavaly novemberben.) "Nem lehet minden héten kivonulni!", riposztozott a szedelődzködő ellenzéknek egy szocialista honatya. E beszólás aztán rövid eszmecserére indította Keller László népjóléti államtitkárt és Kádár Béla (MDF) képviselőt, akik végül mosolyogva intettek egymásnak, megbeszéltük ezt is. Utóbbi el.

A kormánypártok

először nem vették a napirendi pontok közé a bíróválasztást. Múlt hétfőn a házbizottságban Szájer József (Fidesz) közölte: ha nincs szavazás, megfúrják a másnapi napirendet ("kormánypárti hiány" miatt tudniillik ellenzéki szavazatok is kellettek a napirend elfogadásához). Noha helyben nem sikerült megegyezni, a szocialisták rendkívüli frakcióülésükön eldöntötték: a parlament zavartalan működése érdekében elfogadják a Fidesz ultimátumát. (Az MSZP-frakcióban állítólag kisebbségben maradtak azok, akik a Fidesznek tett gesztusért cserébe azt akarták: pártjuk jelentse be, hogy Bruhácsot - mivel a többség egyszer már elutasította - a szocialisták nem választják meg. Végül a "mindenki lelkiismerete szerint szavazzon" álláspont a legharciasabbakat is leszerelte.) Bauer Tamás (SZDSZ) elismerte: az SZDSZ-t váratlanul érte, hogy a bíróválasztás mégis napirendre került. "Meglepett minket, hogy az MSZP nem üzent", bár hozzátette, e kommunikációs zavart inkább az időhiány okozhatta, mintsem politikai megfontolás.

A hétfői ülésnapon Gál Zoltán házelnök jelölőbizottsági (jb) ülést is összehívott. (Öt ellenzéki párt jelölhet alkotmánybírót két kormánypárt ellenében, a szavazásnál viszont a koalíció 72 százalékos többsége miatt az "erősebb kutya" elve érvényesül - tömören erről szól a három éve tartó huzavona.) Megerősített hírek szerint ezen a jb-ülésen a két kormánypárt leszavazta Gál Zoltánnak a megegyezés érdekében tett javaslatát (ami megegyezett az MDF-s Dávid Ibolyának a novemberi fiaskót követő ajánlatával): Bruhács János mellé a jb válasszon egy, a koalíció számára is elfogadható személyt, akiről a Bruhács megválasztása utáni napon szavaznának. Dávid Ibolya szerint ez garantálta volna Bruhács sikerét, mivel a Ház a másik jelöltről csak "időben elcsúsztatva" döntött volna. A Gál-javaslat tehát a Bruháccsal szembeni merev koalíciós ellenállás miatt bukott meg. Felszólalásában erre utalt Toller László (MSZP) is: "A jelölőbizottságban kudarcra volt ítélve a konszenzus."

Aki eddig is figyelte a Bruhács János jelöltsége kapcsán kialakult parlamenti kötélhúzást, azt nem érhették váratlanul a történtek. (Például lásd: Holtpont, MaNcs, 1996. szeptember 26.) Az alkotmányügyi bizottság előtti

március 5-i meghallgatáson

nyilvánosan is elhangoztak azok az érvek, amik a koalíció szerint Bruhács jelölése ellen szólnak. Elsőként ő maga szólt "munkásságának egy vitás eleméről": szakértői anyagot készített egy 1992-ben beterjesztett, az 1956-os cselekmények miatti büntetőjogi felelősségre vonásról szóló törvényjavaslathoz (tvj); "a címére sem emlékszem pontosan", mondta. Az ENSZ közgyűlése által kidolgozott dokumentum figyelembevételével közelített a fenti témához. Szerényen nem említette, de a jegyzőkönyvből kiderül: olyan álláspontot fejtett ki akkor, amivel az Alkotmánybíróság későbbi határozata is összecseng. Mi akkor a probléma? A koalíció szerint az, hogy a törvényjavaslatot Gáspár Miklós KDNP-s képviselő jegyezte, s ez szerintük Bruhácsnál a szakértői minősítés ellenére is egyértelmű pártelkötelezettséget jelent. Az ülésen Szigethy István (SZDSZ) azt kifogásolta, hogy Bruhács "nagyon értékes nemzetközi jogi tevékenysége mellett nincs a belső joghoz kapcsolódó munkássága", ami egy alkotmánybíró-jelölt esetében szerinte alapvető elvárás. Dornbach Alajos (SZDSZ) viszont azt fejtegette külföldi analógiákra utalván, hogy az NSZK-ban és az USA-ban hasonló helyzetben az a "közjogi evidencia" esett meg, hogy a parlamenti többség "nem kívánta érvényesíteni azt az értékpreferenciát, amit a jelölt személyében érvényesülni vélt". Nálunk pedig: "a két koalíciós képviselőcsoport illő tisztelettel és elismeréssel a professzor úr tudományos tevékenysége iránt, nem támogatja". Toller László szerint az MSZP-frakció "bizonyos szakmai, emberi közelítések miatt bizonyos fokig megosztott", úgy vélte ugyanakkor, hogy a jb-ben az ellenzék részéről történt "drasztikus, erőszakos cselekmény" akadályozza, hogy a jelölés mögé "fel tudjuk sorakoztatni a koalíciót". "Mint volt tanítványa, tiszteltem mindig, és nagyon sajnálom, hogy ilyen helyzetbe hozták. Nem Ön tehet róla." Az alkotmányügyi bizottság végül 17 igen szavazattal 9 tartózkodás mellett, ellenszavazat nélkül (a novemberi egyhangú igen után) újra támogatta a jelölt megválasztását. Törvényes előírás mellesleg, hogy az Országgyűlés a titkos szavazásnál vegye figyelembe a bizottság véleményét.

A múlt heti újabb kudarc után

a törvény szerint

a jb-nek 15 napon belül új jelöltet kell állítania. Az ellenzék nem hátrál: Bruhács Jánost (akit külföldi útja miatt nem értünk el) harmadszor is lesre futtatná. Koalíciós képviselők ugyanis egybehangzóan állítják, hogy "belőle sosem lesz alkotmánybíró". Kónya Imre (MDNP) ugyanakkor megjegyzi: Bruhács jelöltségének visszavonásával az ellenzék azt üzenné: a professzor hiába kitűnő, nemzetközileg is elismert szaktekintély, személye csupán politikai alku tárgya. Ha Bruhács netán visszalépne, Szájer József szerint a koalíciónak az ellenzék korábbi jelöltjei közül kell választania: vagy Pokol Béla kisgazda elnöki főtanácsadót, vagy Varga Csabát, Antall József egykori közjogi tanácsadóját. (A koalíció, még Bruhács jelölése előtt, Pokolt és Vargát nyilvánvaló politikai kötődésük miatt szavazta le a jelölőbizottságban.) Szájer értelmezésében a kormánypártok a kifárasztásra játszanak, illetve "törlesztenek" azért, mert az Alkotmánybíróság számos, a kormányzat számára kedvezőtlen határozatot hozott.

Mi lehet a megoldás ilyen elmérgesedett politikai légkörben? Bauer Tamás két dologból nem engedne: csak két, minden fél számára elfogadható jelöltet engedne a Ház elé, már leszavazottat semmiképp sem. Az MSZP döntéshozói is két új személyben gondolkodnak, mivel az ellenzék Bruhács János mellett nem támogatta az SZDSZ-t is maga mögött tudó Lamm Vandát, az MTA Jogtudományi Intézetének igazgatónőjét. A szocialisták, mint állítják, bárkit elfogadnának, akit a szakma alkalmasnak tart. Gál Zoltán lapunknak megerősítette: informális úton szakmai testületekhez fordult, és az általuk ajánlott kiválóságokból összeállt egy ötfős lista. Hogy fenntartja-e fent említett javaslatát, hogy tudniillik Bruhács mellé e listáról válasszon másik jelöltet a koalíció (amely megoldást az ellenzék is akceptálná), azt Gál Zoltán nem árulta el. "Ezzel esetleg felrúgnám a megegyezés lehetőségét", érvelt a házelnök.

Somos András

publikálva
1997/19. (05. 08.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra