Állami százmilliók Orbán polgári köre alapítványának

Belpol

320 millió forintot kért és kapott Orbán polgári körének alapítványa az állami légi irányító vállalattól „a közgondolkozás javítására”.

A légiforgalmi irányítással foglalkozó állami cég, a HungaroControl Zrt. (HC) a közgondolkozás javítására adott 320 millió forintot a Szövetség a Nemzetért Alapítványnak (SZNA). A HC igazgatósága és felügyelőbizottsága 2016 őszén szavazott a Szövetség a Nemzetért Polgári Kör – ennek alapító tagja a miniszterelnök – által létrehozott alapítvány kérelméről. A kuratóriumi elnök, László Tamás, a Fidesz volt országgyűlési képviselője, a XV. kerületi időközi polgármester-választás kormánypárti jelöltje a következőkkel összegezte kérését: „Kérem vezérigazgató urat, hogy célkitűzéseink és programjaink megvalósításához járuljon hozzá 320 millió forinttal, mely nagy mértékben segítené a közgondolkozás javítását.”

László Tamás a támogatási összeg felhasználásának tételeit nem részletezte, az alapítvány programjait, célkitűzéseit egy-egy sorban intézte el a másfél oldalnyi irományon. A kérelemből nem derült ki, mihez kéri konkrétan a támogatást, mire mennyit, és miért annyit. A 2009 óta a VIII. kerületi Polgárok Házát üzemeltető alapítványukról azt emelte ki, hogy legsikeresebb a Kárpát-medence népművészetét bemutató sorozatuk. A HungaroControl még annyi konkrét infót kapott, hogy a sorozatban 2017-ben a csángók következnek, de indítanak új szériát fiatal magyar divattervezők számára is. László hivatkozott még havi zenés borbemutató rendezvényükre, Takaró Mihály irodalomtörténész telt házas előadásaira, ingyenes jogsegélyszolgálatukra és a Kölcsey-kör keretében bemutatkozó közéleti szereplőkre.

Rokonszenveznek – az is baj már?

Az első olvasatra sem erős költségigényű rendezvényekre tolt 320 millió forintról a HC vezetése és felügyelőbizottsága kérdések nélkül szavazott 2016. szeptemberben. Az igazgatóság szimpatikusnak találta, hogy a kérelem illeszkedik a HC össznemzeti szinten működő társadalmi felelősségvállalás programjához. Ennek része a határokon átívelő kezdeményezések, például a magyar légiforgalmi irányítási szakma, a Magyar Légiforgalmi Szolgálat bemutatása a határon túl élők számára. Azzal az ellentmondással nem terhelték a 320 millió forintról döntő vezetőket, hogy a Polgárok Házában tartott borkóstolások, divatbemutatók, Takaró Mihály és a lakossági jogsegélyszolgálat miképpen fogja promotálni a hazai légi irányítást Erdélyben. Az igazgatóság számára készült támogató döntés megelégedett azzal az érvvel, hogy növelni kell társadalmi felelősségvállaló aktivitásukat a régióban. A HC három éve támogatja a bálványosi szabadegyetem rendezvényeit, ennyivel azonban a döntés-előkészítők szerint nem szabad beérni: „támogatni kell az anyaország és az erdélyi magyarság közötti interakciók gyarapodását”. Az indoklást megtoldották a „folyamatos és kölcsönös párbeszéd” kialakításáról, a nemzeti összefogást igénylő problémák megoldásáról szóló bekezdéssel.

És mivel ezeket, ugye, szolgálná az SZNA erdélyi magyarság számára szerveződő közéleti kulturális programsorozata, az alapítvány támogatását megfontolandónak minősítette az igazgatóság számára készült előterjesztés. Sőt a HC igyekezetében túl is értelmezte a kérelmező terveit: László Tamás támogatási igényében ugyanis erdélyi programsorozatot nem jelölt meg.

Adni, költeni, mindegy, mire

Demeter Márta (LMP) országgyűlési képviselő kérdezett rá elsőként a 320 millió forint felhasználására. 2017 őszén interpellálta Fónagy János államtitkárt, aki rendben levőnek találta a támogatást annak ellenére, hogy az alapítvány nem a légi közlekedés népszerűsítésére használta fel a pénzt. A támogatandó célt korábban a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium jelölte meg az ellenzéki képviselő megkeresésére, aki szóvá is tette, hogy az alapítvány beszámolóiba se kerültek bele, és az országos médiában sem jelentek meg a HC céljait támogató SZNA-hirdetések. Fónagy azonban megnyugtatta, ez nem ok arra, hogy a polgári alapítvány visszafizesse a pénzt.

Demeter az adatok kiadásáért eredményesen perelt, a HC júliusban kénytelen volt átadni az alapítvánnyal kötött támogatási szerződést. Ebben egy szó sincs arról, hogy a pénzt azért kapja az SZNA, hogy csángó népművészeti bemutatót tartson. A 320 milliót a társadalmi felelősségvállalási program megvalósítására adta a cég, amelynek célja népszerűsíteni a légiforgalmi irányítást, a repülést, a légi közlekedést, az ilyen programokat, szolgáltatásokat. A szerződés aláírásával László Tamás kijelentette, ismeri a HC társadalmi felelősségvállaló programját, a támogatást annak céljaival összhangban használja fel. A szerződés erről szóló 3. pontja azért lényeges, mert a kuratórium elnöke a HírTv-nek márciusban elismerte, reklámfilmekre költötték az állami támogatást. „Egyébként mire fordították ezt a pénzt? Filmeket forgattak, ezt említette korábban, reklámot. Másra ment-e ebből az összegből?” – kérdezte a tévé munkatársa. „Nem ment. Erre ment” – válaszolta László Tamás. Vagyis az adományozási képlet így néz ki: az állami HC-nak mindegy, mire ad pénzt, csak adhassa, az alapítványnak mindegy, mire kapja, csak költhesse, az eredményét úgyse látja senki.

A reklámok nyomát továbbra is kutatják. A narancs.hu is megkérte az alapítványt, részletezzék a támogatásból megvalósított munkáikat, de nem reagáltak érdeklődésünkre. Demeter Márta a támogatási szerződéshez kapcsolódó teljesítési igazolások kiadásáért újabb pert indított.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.