A Magyar Labdarúgó Liga kimutatása szerint az első osztályú labdarúgó-klubok tavaly 4,7 milliárd forintos bevétel mellett 5 milliárd forintot költöttek el. A bevételek között a legnagyobb tételt (1,8 milliárd forint) a hirdetések és a szponzoráció jelentette. A televíziós közvetítésekből és egyéb vagyoni értékű jogok értékesítéséből 650 millió forint származott, a közösségi, önkormányzati támogatások 5-600 millió forint között mozogtak. A jegyárbevételek alig 400 millió forintot tettek ki.Miközben a világ nagyobbik fele a közelgő labdarúgó-világbajnokság lázában ég, idehaza különösebb felhajtás nélkül, szombaton megkezdődött a bajnokság tavaszi szakasza. A színfalak mögött viszont komoly átrendeződés zajlik: különféle állami csatornákon keresztül annyi pénz áramlik a sportágba, mint a korábbi öt évben együttvéve. A választási kampány lázában égő Deutsch Tamás sportminiszter egyenesen kijelentette: "Távlatilag reális célkitűzés, hogy a magyar futball Európa élvonalának első harmadába kerüljön." A szikár tények egyelőre jóval szomorúbb képet mutatnak: a sportág egészének gazdálkodása veszteséges, a klubok helyenként filléres gondokkal küszködnek, és nem kizárt, hogy a magyar foci végleg kikerül Európa főáramából.
"Magyarországon egyelőre a pénz csinálja a futballt, és nem a futball a pénzt" - mondja Muszbek Mihály, a Magyar Labdarúgó Liga (MLL) igazgatója, aki szerint jelenleg egy határozott, de eredményt nem hozó változás zajlik a magyar labdarúgásban. A korábbi évek pénzköltéséhez képest - amikor "huligánok határozták meg a futballt, és kétes egzisztenciájú alakok tetszelegtek a díszpáholyokban" - elindult a pénzcsinálás folyamata, és előtérbe kerültek olyan fogalmak, mint például nézettségi mutató, közönségarány, játékjog-amortizáció, biztosítás. Az igazgató meg van győződve arról, hogy jó irányba tartanak, és számára csupán az a kérdés: "Lesz-e elég türelme a lelátó népének ahhoz, hogy ez a folyamat kiteljesedjen."
Álomprogram
A számok szintjén ebből a kiteljesedésből még meglehetősen kevés látszik: a magyar labdarúgó-iparág összbevételeit és kiadásait tekintve stabilan veszteséges. Az MLL kimutatása szerint tavaly az NB I 12 csapata 4,7 milliárd forintos bevétel mellett hozzávetőleg 5 milliárd forintot költött, így a mérleg szerinti eredmény 300 millió forint veszteség volt (lásd erről keretes írásunkat). A veszteségek a csapatokat működtető gazdasági társaságoknál csapódnak le, amelyek ennek fedezetét gyakran "nem üzleti jellegű tranzakciókkal" teremtik elő. Ennek ellenére Muszbek optimista, miután megállt a klubok eladósodása, és letisztulóban vannak a tulajdoni viszonyok. A profi liga 12 csapata közül kettő (Zalaegerszeg, DVSC) részvénytársaságként, a többi tíz korlátolt felelősségű társaságként működik. A ligaigazgató optimizmusát elsősorban arra alapozza, hogy a veszteségek ellenére jelentősen növekedett az iparágba beáramló működő tőke összege: míg 2000-ben alig 200 millió forint volt az az összeg, amit magánbefektetők forgattak be a labdarúgásba, addig ez a szám idén már elérte a 800 millió forintot. Ennek révén a klubok adósság-állománya csökkent, gazdálkodásuk átláthatóbbá vált, a viták pedig klub-játékos vitává egyszerűsödtek.
Ezzel együtt messze még a Kánaán, különösen, ha a Deutsch Tamás sportminiszter által a bajnokság kezdete előtt meghirdetett "álomprogramot" vesszük alapul, amely "versenyképes válogatott, sikereket elérő klubcsapatok, izgalmas, érdekes bajnokság" alatt foglalta össze a sportvezetés futballal kapcsolatos elvárásait. Ehhez azonban a kluboknak legalább duplázniuk, de inkább háromszorozniuk kellene jelenlegi költségvetésüket. Muszbek szerint ahhoz, hogy a Bajnokok Ligájába (BL) kerülésre esélyes klubcsapatunk legyen, éves szinten legalább 1,5-2,5 milliárd forint kell. Jelenleg viszont a legtehetősebb egyesületek büdzséje sem több 6-700 millió forintnál, míg a szegényebbek 200 millió forintnál is kevesebb pénzzel gazdálkodnak egy évben.
Hogy honnan lehet pénzt keríteni az "álomprogramhoz", arra több út is kínálkozik. A legkézenfekvőbb a BL-be jutás és az abból származó pénzdíjak lennének, ez azonban a nagy európai focinemzetek vadászterülete, amihez - egy-két kivételtől eltekintve - csak a gazdag klubok férnek hozzá. Kitörési pontot jelenthet az utánpótlás-nevelés (vagyis az egyesületek fiatal játékosait jó pénzért külföldre értékesíteni), ezen a fronton viszont jelentősen el vagyunk maradva a horvát és ukrán klubokhoz képest. Marad a harmadik út, azaz saját erőből (jegybevétel, szponzoráció) és a tulajdonosok által adott pénzből építeni ütőképes csapatokat. Az MLL igazgatója szerint ezen az úton indult Európában a belga és a holland labdarúgás is, ahol a klubok tulajdonosai főként olyan nagyvállalatok, amelyek a magas nézettség miatt látnak fantáziát termékeik labdarúgáson keresztüli népszerűsítésében.
Ehhez azonban nálunk egy igen fontos tényező hiányzik: a közönség. Az MLL felmérése szerint egy bajnoki mérkőzést tavaly átlagban 3800-an tekintettek meg a helyszínen, és reálisan hosszú távon sem lehet átlag 6000 nézőnél többel számolni. Maradnak a televíziós közvetítésekből származó jogdíjak, ám egyelőre ezek a pénzek sem eget rengetőek: az ősszel a képernyőre került meccsek alapján elosztott 70 millió forintnyi marketingdíj töredéke a csapatok költségvetésének.
MFB SC
Ebből az ördögi körből állami szerepvállalás nélkül lehetetlen kitörni - amint azt a Dénes Ferenc sportminisztériumi államtitkár által megfogalmazott Javaslat a magyar futball újjáépítésére című, 1999-ben készült tanulmány kimondja: az államnak átmeneti időre be kell szállnia az ágazat finanszírozásába, ám amikor "az Ifjúsági és Sportminisztérium részt kíván venni a hivatásos labdarúgás újjáépítésében, ezt csak oly módon teheti, hogy kialakítja a piac egészséges működéséhez szükséges törvényi és gazdasági környezetet. Miután a megfelelő környezet kialakítása 3-5 éves folyamat, az átmeneti időszakra ad csak anyagi segítséget, amelynek mértéke fokozatosan csökken. Az átalakulási folyamat végére az állam teljesen kivonul a hivatásos labdarúgásból, azt sem közvetlen, sem közvetett módon nem támogatja."
Az Ifjúsági és Sportminisztérium ugyanakkor nem győzi lépten-nyomon hangoztatni: a hivatásos labdarúgás esetében a legfőbb cél az egészséges, gazdaságilag is önfenntartó rendszer kialakítása, az eredményesség másodlagos az átalakítás folyamata alatt, mivel "az egészséges struktúra hosszú távon meghozza majd a kívánt eredményeket". Ám a közönség türelmetlen a válogatott évtizedes vesszőfutása és az unalmas bajnoki mérkőzések miatt, így nagy kérdés, hogy a fociba áramló közpénzek nem áldozódnak-e fel a népszerűség-hajhászás és a közpénz-lenyúlási verseny oltárán. A tárca vezetése mindenesetre kijelentette: "Az átalakulási folyamat során az Ifjúsági és Sportminisztérium nem teheti kockára a futballra szánt közpénzeket, ezért szükséges, hogy a labdarúgás fejlesztésére szánt források az általa kidolgozott alapelvek szerint kerüljenek felhasználásra. A futball újjáépítése során az ágazati minisztérium ügyelni kíván arra, hogy tisztátalan kezek ne juthassanak ezen (köz)pénzek közelébe."
Hivatalos források elsősorban ezzel indokolják, hogy a kormány az év elején úgy döntött: a Magyar Fejlesztési Bankon (MFB) keresztül folyósítja a fejlesztési pénzeket az ágazatnak. Bár a megfigyelők egy részét a hír meglepetésként érte, és elsősorban Orbán Viktor focirajongásával magyarázták a döntést (HVG, 2002. január 12.), forrásaink szerint nem történik más, mint a Dénes-féle tanulmányban foglaltak megvalósítása. Ennek értelmében a kormány felhatalmazta az MFB-t, hogy legfeljebb 20 százalék erejéig vásároljon üzletrészt "átlátható gazdálkodású" klubokban. Horváth József, az MFB szóvivője kérdésünkre elmondta, hogy a pénzintézet nem kizárólag a labdarúgásba száll majd be: 11 sportági szövetségnek juttatták el együttműködési ajánlatukat. A támogatandó sportágak kijelölésekor az MFB üzleti szempontokat vett figyelembe. A kiválasztás elsődleges szempontja a befektetett tőke megtérülésének esélye volt. Alapvetően olyan sportágak (például asztalitenisz, kézilabda, kosárlabda) kapnak lehetőséget, amelyeknél a sportolók által elért eredmények a klubok számára jelentős bevételt biztosítanak, a folyamatos jó szereplés növeli a vállalkozás vagyonát, néhány év múlva lehetőséget teremtve arra, hogy az MFB befektetett tőkéjét visszakapja, és a sportvállalkozásból nyereséggel szálljon ki.
A bank kidolgozta a tulajdonszerzés egységes kritérium- és fedezetrendszerét is. Ennek értelmében vagy közvetlenül tőkeemelés formájában szerez tulajdont a sportvállalkozásban, vagy a jelenlegi tulajdonos(ok)tól kisebb tulajdoni hányadot vásárol, majd ezt követően emel tőkét. Ebben az esetben az eladó tulajdonos a vételár legalább 50 százalékát köteles - a bank általi tőkeemeléssel egy időben - tőkeemelésre fordítani. Ezek után a bank elsőbbségi üzletrészre tart igényt, amely a következő jogokat biztosítja: a bank szavazata nélkül a társaság taggyűlése érvénytelen; a bank igen szavazata szükséges az éves beszámoló elfogadásához, a társasági szerződés módosításához, a tőkeemeléshez és -leszállításhoz, a bank által delegált felügyelőbizottsági tag visszahívásához, a felügyelőbizottság (fb) létszámának növeléséhez, az fb ügyrendjének elfogadásához, osztalék, osztalékelőleg kifizetéséhez, hitel felvételéhez, egyéb nagy összegű kötelezettség vállalásához.
Lila labdák
A fenti lehetőséggel elsőként az Újpesti Futball Club (UFC) Kft. élt, bár a vonatkozó szerződéseket csak lapunk megjelenésével egy időben szentesíti a vállalkozás taggyűlése. (A Napi Gazdaság című lap hétfői információi szerint az MFB megkezdte a tárgyalásokat a szombathelyi Haladással és a Vasassal is, de érdeklődik a konstrukció iránt a Debrecen és a Dunaferr is.) Horváth szerint a klub a tőkejuttatás segítségével megkezdheti a felzárkózást - első körben - a magyar élvonalhoz, majd a játékosállomány frissítésével, az utánpótlás-nevelés minőségi javításával, valamint a létesítmények korszerűsítésével a nemzetközi kupákban való szereplés a cél. A szerződés szerint a futballklub várható megerősödése után, 6-9 év elmúltával az UFC tulajdonosai az MFB Rt. üzletrészét évi 6 százalékkal növelt értéken kivásárolják. Arra a kérdésre, hogy milyen árfolyamon történt a vásárlás, az MFB szóvivője kitérően válaszolt, Gyulay Zsolt, az UFC Kft. ügyvezetője pedig üzleti titoknak minősítette ezt. Amit tudni lehet: az MFB Rt. két lépcsőben szerez kisebbségi tulajdonrészt a jelenleg a Viola Ball Rt. (99,97 százalék) és az Újpesti Torna Egylet (0,03 százalék) tulajdonát képező klubban. Az elsőben a bank az UFC 200 millió forintos jegyzett tőkéjének 10 százalékát kitevő üzletrészt vásárol a Viola Ball Rt.-től. A tulajdonszerzést követően a bank tőkeemelést hajt végre, amellyel további 10 százalékos üzletrészt szerez. Ezzel párhuzamosan a Viola Ball Rt. a vételár legalább 50 százalékában szintén tőkeemelést hajt végre. Az MFB befektetése összességében meghaladja az 500 millió forintot. Horváth arra egyelőre nem tudott válaszolni, hogy mi történik abban az esetben, ha a nagy ívű tervek nem jönnek be, és a vállalkozás veszteséges marad.
Az általunk megkérdezett szakértők szerint a kétségkívül jól hangzó futballfejlesztési programnak éppen ez a leggyengébb pontja: nincs ugyanis garancia arra, hogy a csapatok valóban képesek középtávon annyira jövedelmezővé válni, hogy az MFB szerepvállalása okafogyottá váljon. A befektetés ráadásul az átlagosnál jóval nagyobb kockázatot hordoz magában, hiszen egy alapvetően veszteséges ágazatról van szó. Egy általunk megkérdezett kockázatelemző szerint üzleti alapon egyetlen bank, de kockázati tőketársaság sem adna pénzt, miután nincs a vállalkozások mögött olyan fedezet, amely a kihelyezés megtérülését biztosítaná. A stadionok állami tulajdonban vannak, a különféle vagyoni értékű jogok (például a játékosok játékjoga) pedig nehezen értékelhetők hosszú távon. Könnyen előfordulhat tehát, hogy végül megint csak az államkassza állja majd a számlát.
Az MLL igazgatója azonban bizakodó: szerinte az MFB megjelenése a magántőkének is ösztönzést jelenthet arra, hogy befektessen a magyar fociba. "Nekünk puha pénzekre nincs szükségünk, arra annál inkább, hogy valaki végre kemény kézzel rendet tegyen a klubok gazdálkodásában." Szerinte a fejlesztési bank csak egy esetben fizethet rá a futballbizniszre, jelesül: ha felpuhul a kemény költségvetési korlát, és politikai elvek alapján kezdik osztogatni a pénzt. De ha az MFB tartja magát az általa lefektetett elvekhez, az öt éven belül kézzelfogható eredményeket hozhat a magyar labdarúgásban. Az idő pedig sürget: a nagy futballnemzeteket tömörítő G14 formáció ugyanis már most erőteljesen lobbizik azért, hogy a BL összeurópai bajnoksággá alakuljon, a "kis nemzetek" pedig csak az UEFA-kupában mérhessék össze erejüket. Ha Magyarország elveszti a kvótáját a BL-ben való indulásra, Muszbek szerint nincs esély arra, hogy a magyar futball felemelkedése érdekében tett lépések megvalósuljanak, és a magyar foci "belesüllyed önnön jelentéktelenségébe". Amenynyiben viszont néhány évig még fennmarad a BL-ben való automatikus indulás lehetősége, már "csak" pénzkérdés, hogy Magyarország mikor kerül vissza az őt megillető helyre az európai futball térképén.
"szabó Attila
Számról számra
Stadionmilliárdok
Az állam 2001-2003 között összességében 12,7 milliárd forintot fordít a labdarúgó-stadionok rekonstrukciójára. Ezen felül közel 5 milliárd forint önkormányzati vagy tulajdonosi, 1,7 milliárd forint vállalkozói forrás bevonásával számolnak. Összességében így 19,4 milliárd forint juthat a labdarúgó-stadionok korszerűsítésére. Csonka Gábor, a stadionfelújítási program lebonyolításával megbízott Stadion Invest (SI) Rt. vezérigazgatója elmondta: a stadionok 80 százalékának a műszaki állapota eléri az életveszélyes fokozatot, vagyis lényegében alkalmatlan a magyar labdarúgás kiszolgálására. Ennek oka, hogy egy stadionnak csak az éves üzemeltetési költsége átlagosan 500 millió forintba kerül, és sokszor még ezt a pénzt is képtelenek a tulajdonosok kigazdálkodni. Ezért szerinte a létesítmények karbantartása és üzemeltetése - a színházakhoz, kórházakhoz hasonlóan - állami feladat, amelyhez állami forrásokat kell biztosítani. A 10 hónapja működő SI Rt. eddig 20 közbeszerzési pályázatot írt ki a stadionok felújítására - jelenleg már 18 helyszínen folynak építési munkálatok. A legnagyobb összegű (1,6 milliárd forint) felújításra Dunaújvárosban kerül sor, de több száz millió forint jutott a Fidesz-fellegvárnak számító Kaposvár és Pápa stadionjának korszerűsítésére is (lásd erről táblázatunkat). A vezérigazgató szerint ez azonban nem politikai kérdés; e helyszíneken halaszthatatlanná vált a munkálatok elkezdése. A beszállítókkal kapcsolatban közölte: valamennyi kivitelezőt közbeszerzési pályázaton választották ki, csakúgy, mint a központi beszállítókat, bár ezen pályázatok elbírálása jóval "nyögvenyelősebben" halad: hat pályázatból csupán kettőnél (az előre gyártott vasbeton elemeknél és az eredményjelző tábláknál) kötöttek szerződést a nyertes beszállítókkal, a KÉSZ Kft.-vel és a Megalux Kft.-vel. A többi négy tender elbírálásában (pályavilágítás, pályahangosítás, lelátórészek felújítása, küzdőtér-gyepesítés) is a végső szakasznál tartanak, de eredményt még nem hirdettek.
Stadion neve Beruházás összege (millió forint) Nyertes kivitelező neve Munkálatok típusa Megjegyzés
(további beruházás összege, millió forint)
| Győr | 55 | Baukiv 2000 Kft. | Karbantartás: szociális blokkok, büfék, wc-k | További beruházás: 1 lelátószakasz teljes cseréje | (1445) |
| Székesfehérvár | 20 | Alterra Kft. | Karbantartás: lelátó-járófelületek jav., szigetelése | További beruházás: 1 lelátószakasz teljes cseréje | (1480) |
| ÚTE | 500 | Kész Kft. | Teljes felújítás és fedés egyéb állami forrás bev. | Megyeri úti fejép. | |
| Dunaújváros | 1160 | Dunaferr Stad. Kft. | Teljes átépítés fejépülettel és fedéssel | ||
| Kaposvár | 400 | Vegyépszer Rt. | Új fejépület, lelátó és szoc. blokk | ||
| Kecskemét | 535 | Délépítő Rt. | Új fejépület, lelátószakasz, világítás stb. | ||
| Nyíregyháza | 535 | Isobau Kft. | Új fejépület, lelátószakasz, világítás stb. | ||
| Pápa | 300 | ZÁÉV Rt. | Öltözőbővítés, lelátóépítés, világítás stb. | ||
| Monor | 66 | Pestépítő Kft. | Új öltöző és lelátószakasz | ||
| Celldömölk | 66 | Baukiv 2000 Kft. | Főépület-felújítás, -bővítés, centerpálya | ||
| Kispest | 96 | Euro 2000 | Karbantartás: öltöző és szoc. blokk | További beruházás: új csapatöltöző és lelátószakasz | (91) |
| BKV Előre | 66 | OTP Ingatlan Rt. | Öltözőépület-felújítás, lelátó-felújítás | ||
| Dorog | 66 | Csúcs Kft. | Öltözőépület- és lelátó-felújítás, műfű | ||
| Hévíz | 66 | Lacuna Kft. | Öltözőépület-bővítés és edzőpálya |
