A január elején megjelent tender a Microsoftot nevesítve keres megegyező vagy vele "egyenértékű" szoftver-licenckonstrukciókat. "A gyártmány nevesítése csak a tárgy jellegének egyértelmű és közérthető megfogalmazása érdekében történt" - próbálja menteni a kiírás a menthetetlent. Nemcsak a szabad szoftverközösség harcosai, hanem a nyílt forráskódú szoftvereket (FLOSS) is ajánló IT-cégek - így például az IBM, a Sun Microsystems és az Open SKM - is megállapíthatták ebből, hogy kormányzati oldalról hiányzik a kezdeményezés a Microsoft monopóliumának megtörésére és az Európában egyre nagyobb teret hódító nyílt forráskódú szoftverek befogadására. Az oktatási szféra szoftverbeszerzéseit intéző Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) részéről Csókay Ákos viszont előrelépésről beszél: a Microsoft mellett ugyanis a nyílt forráskódú termékeket kínáló Novell számára is megjelent egy - bár jóval szerényebb, két és fél milliárdos - tender, amiből négy év alatt az oktatásra is költhetnek. Továbbá a GKM-ben "dolgoznak azon", hogy február végén egy harmadik kiírás is megjelenhessen, amely már kizárólag a nyílt forráskódú szoftverek (Star Office, Red Hat, Solaris stb.) beszállítóinak szól, de erről nem a liberális vezetésű tárca, hanem a Miniszterelnöki Hivatal dönt.
Noha a helyzet bonyolultnak tűnik, az eddigihez képest nincs gyökeres változás, hacsak az nem, hogy az oktatás szoftverlicenceit eddig egy úgynevezett "Microsoft Campus és Iskolai Szerződés" keretében szerezték be; minden egyebet a saját normatívájukból fedeztek az intézmények. Vagyis
most az összes igényt
begurították a központilag kiírt keretbeszerzések bugyraiba, feltételezve, hogy a korábban évente az MS-termékekre költött pénz a szabad szoftverek javára csökkenthető.
A felsőoktatási szférát egy 2001-es, versenyeztetés és előzetes vizsgálatok nélkül megkötött szerződés lökte bele a Microsoft-költségspirálba, noha akkor is volt alternatíva. 2005 elején pedig egy olyan új, hároméves szerződés született, amely már közoktatási licencekkel is kibővült; ennek összege 5,1 milliárd forint volt. (A Társaság a Szabadságjogokért - TASZ - nevű civil szervezetnek egyéves munkájába került, míg adatvédelmi biztosi segítséggel nyilvánosságra hozatta a beszállítói szerződéseket.) E licencek márciusban járnak le, meghosszabbításuk nélkül az MS-szoftverek használata illegálissá válik. A Campus lényege, hogy minden felsőoktatási hallgató és oktató számára biztosítja a legfrissebb MS-szoftverlicencek ingyenes intézményi és otthoni használatát; emellett a közoktatási intézmények százharmincezer PC-jét is ellátja ezekkel. A Microsoft Magyarország Kft.-től kapott adatok szerint rendkívül kedvezményes áron, 2480 forintért jut egy hallgató/oktató a szoftverekhez. A Campusszal szemben ennek ellenére számos fenntartás hangzott el a kezdetek óta, főleg szakmai okokból. A Fidesz kötötte szerződést annak idején támadták a szocialisták, de a megújításról már az SZDSZ-es informatikai tárca intézkedett, most pedig a központosított beszerzés miatt hivatalosan a Miniszterelnöki Hivatalhoz tartozik az ügy.
"Az nem baj, hogy az állam támogatja az oktatási intézmények szoftverbeszerzését, de az már inkább, hogy azt is megmondja, mit használjanak" - ez Ritter Dávidnak, az ELTE informatikai igazgatójának a véleménye. Ráadásul a nyugat-európai gyakorlattal szöges ellentétben Magyarországon az is megkapja az MS-t, aki nem használja, vagy mással dolgozik. Az állam nem a reális igény szerint fizet - hiszen maga a reális igény ismeretlen. Mivel az otthoni használat lehetőségét is beszámítják, a felsőoktatásban nagyjából kétszázezer regisztrált komputer helyett a négyszázhúszezer beiratkozott hallgató és a huszonötezer oktató után fizet az állam a Microsoftnak. Számos tanszék, kar, különösen az IT-ben jártasabbak más platformot (például az akár ingyenesen is használható Linuxot) vagy Windows-környezetben futó nyílt forráskódú szoftvereket vesznek igénybe, és persze vásárolnak is alternatív programokat. (A párhuzamos költekezés arányát nehéz megbecsülni, de tény, hogy van ilyen.) Bele lehet kötni abba is, hogy szükség van-e az MS által mindenhová eljuttatott szoftverpakkra, amiből egy átlagos hallgató a szöveg- és esetleg a táblázatszerkesztő programot használja - amiket ingyen is letölthet, legfeljebb egy márkanévvel szegényebb lesz.
A jelenlegi MS-kiírás azonban rejtett többletkiadásokat is hordoz, amiket a központi keret már nem fedez. A legújabb termékekre, a Vistára és az Office 2007-re átállással teljes rendszerváltás köszönt be. A Vistának nagyobb a hardverigénye, így a régi gépeket a kétgigás memóriát elbíró újakra kell cserélni, másokon pedig memóriát kell bővíteni. Az új office formátumot (.docx) nem nyitják meg a régebbi office-változatok, ami meglehetősen bosszantó a régi és az új programmal dolgozó felhasználók kommunikációjában. Vagyis a Vista nemhogy a nyílt szabványoknak nem tesz eleget, de saját korábbi verziójával sem kompatibilis. Hogy mindezért mennyit kell ráfizetni, azt a magyar megrendelő nem mérte fel. Számolt viszont a Brit Oktatási és Kommunikációtechnológiai Hivatal (BECTA), amely azért sem ajánlja az új MS-termékeket, mert az átállás költségei többszörösen meghaladnák az új rendszer előnyeit. Minden angliai és walesi általános és középiskola átállása például szemérmetlenül sokba, százhetvenöt millió fontba (hatvanmilliárd forintba) kerülne, aminek csak a harmada a szoftverlicencek ára. A Vista megrendelésével járó költségeket nyilván korántsem ellensúlyozza a nyílt szabványoknak eleget tevő termékek esetleges, nagyságrenddel kisebb megrendelése - legalábbis az adófizetők számára biztosan nem.
A Microsoftnál kérdésünkre a velük kötött megállapodás előnyeit a kulcsrakész, egyszerűen frissíthető csomagban és a technológiák fokozott biztonságában - tűzfalak, hálózati védelmi technológiák - nevezték meg, amiket egy nyílt forráskódú szoftver a véleményük szerint nem tud versenyképesen felmutatni. Szerte a világon az oktatási intézmények nem az MS hiányosságai miatt, hanem a megtakarítható pénz és a magyartól eltérő szemléletmód miatt tartanak fenn változatos szoftverpalettát. "Az egyetemeken nem szövegszerkesztést, hanem Wordöt tanítanak" - így szól a szabad szoftverek mellett elkötelezettek legfőbb érve. "Az állam ne költsön licencre. Költsön oktatásra" - vallja Kürti László, az Open SKM (a Star Office terjesztésében érdekelt cég) ügyvezetője. Magyarországon az MS-re szoktatás az informatikai világot egy monopolhelyzetű cég termékeire szűkíti le ("lock in"), amely ezáltal nemcsak a piac oktatási szegmensét foglalja el, hanem aligha felbecsülhető mértékben
terjeszkedik tovább
azon hallgatókon keresztül, akik számára az IT-világ a Microsoftot jelenti. A felsőoktatásból kilépők számára rögvest illegálissá válik az addig ingyenes szoftverhasználat (piaci áron nyolcvanezer forint egy új csomag); a szabad szoftvervilág pedig vagy megnyílik előttük, vagy nem. Utóbbi esetben nehezebben rúgnak labdába egy olyan nemzetközi piacon, ahol nem csak az MS játszik.
A felsőoktatás - éppen a rendelkezésre álló innovatív és ingyenes munkaerő miatt - a szabad szoftverfejlesztésben intézményekre szabott alternatívákkal állhatna elő. Olyanokkal, amelyeket nem korlátoz az MS-szoftverek legnagyobb deficitje, a más rendszerekkel való kompatibilitás hiánya. Az úgynevezett ODF-szabványú szoftverek (Open Document Format - nyílt dokumentum formátum) platformfüggetlenek, vagyis kompatibilisek egymással - csak éppen az MS-licencek nem kompatibilisek velük (az Open Office megnyit egy Word dokumentumot, de ez visszafelé nem feltétlenül működik). Az MS néhány forráskódot az utóbbi időben rekordösszegű bírsággal járó perek (monopolhelyzettel való visszaélés) nyomására kényszerült megosztani. Sőt, a FLOSS piaci térnyerése miatt a Novellel sokat vitatott új üzletbe is kezdett 2006 végén, immár az "interoperabilitás jegyében".
Noha az intézmények akár legyinthetnének is az ajándékba kapott technológiákra, valójában nincsenek ebben a helyzetben - ez a véleménye egy másik nagy egyetem rendszergazdájának. Ugyanis még mindig kényelmesebb befogadniuk az új szoftvereket, amelyekért egy nagy multi felelősséget vállal, mint kikísérletezni egy nyílt forráskódú rendszert, áttérni rá, vállalva a máshoz szokott felhasználók mizériáját, majd fenntartani, aminek a költségei mindaddig őket terhelik, amíg nem maguk rendelkeznek a beszerzési keret fölött.
Egy ilyen azonnali, radikális lépéstől egyébként mindenki óvna. De a szakemberek határozottan támogatnának egy olyan megoldást, amely a Vistára való kényszerátállás nélkül, egy-két év alatt
átkalauzolná az oktatást
a valódi igényeknek megfelelő, nyílt szabványoknak eleget tevő, rugalmas rendszerre, amelyhez a hozzáférést semmilyen multi nem korlátozza. A Microsoft viszont többek között az IDC piackutató cég tanulmányára hivatkozva érvelt azzal, hogy az ő megoldásaik teljes tulajdonlási költsége alacsonyabb más konstrukciókénál. A Narancs ugyanakkor arról is értesült, hogy a kormány előtt hevert már olyan ajánlat, amely minden, a közigazgatási és az oktatási szféra által igényelt elvárást mindössze másfél milliárd forintból teljesített volna. (A hírbe hozott cég sem igazolni, sem cáfolni nem kívánta ezt az értesülést.) Egy alternatív rendszerrel az is elkerülhető lenne, hogy a magyar állam pusztán a szabvány használata érdekében kényszerüljön kiadásokra. Persze erről csak világos igényfelmérés és számítások tükrében, valós kormányzati szándék mellett lenne értelme beszélni - de eddig nem volt erre késztetés. Így aztán az a helyzet, hogy miközben az unió egy 2006-os tanulmánya szerint üzleti szempontból is a szabad szoftveré a jövő, a magyar oktatásban uniós forrásokból finanszírozzák a Microsoft Vista-dealjét. Hogy a jelenlegi "nyitás" mit jelent ennek tükrében, hamarosan kiderül.
FLOSS
Free/Libre/Open Source Software: szabad/nyílt forráskódú program. Nem fűződik hozzá szerzői jog, felhasználóra szabott és technológia-független - viszont több munkaórát igényel a rendszergazdák részéről. (A zárt vagy tulajdonosi forráskódnak belépési és licencköltsége van, de alacsony a felhasználói kiadás.) A FLOSS forráskódja szabadon terjeszthető és módosítható; együttműködik minden más, ISO-szabványú nyílt dokumentumformátummal. Hátránya lehet a komplex hálózati használatban, hogy nincs mögötte feltétlenül garanciát vállaló szereplő. Lásd még: www.opensource.org, magyarul: www.fsf.hu (Alapítvány a Szabad Szoftverek Magyarországi Népszerűsítéséért és Honosításáért), www.szszi.hu (Szabad Szoftver Intézet).
