Amikor nincs hol fellebbezni - Belvárosi vaddisznók

Belpol

Negyven vadfarm működik Magyarországon belterületi ingatlanokon. Az ügyben illetékes hivatal szerint nincs ezzel semmi baj - egy gyulai példa viszont azt mutatja, hogy azért akadnak problémák.
Negyven vadfarm működik Magyarországon belterületi ingatlanokon. Az ügyben illetékes hivatal szerint nincs ezzel semmi baj - egy gyulai példa viszont azt mutatja, hogy azért akadnak problémák.

"Vadfarm vadászterületen vagy vadászterületnek nem minősülő földterületen vad élelmiszer előállítása céljából történő tartására szolgáló létesítmény. A vadfarm létesítését a vadászati hatóság engedélyezi. Nem létesíthető vadfarm természetvédelmi területen" - olvasható az 1996-ban megalkotott, azóta többször módosított, a "vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról" szóló törvény idevágó, némiképp konfúz passzusában.

A törvény mindössze azt rögzíti tehát, hogy vadfarm természetvédelmi területen nem létesíthető. Ebből Legeza Tibor gyulai ügyvéd szerint levonható az a következtetés, hogy mindenütt másutt igen. Mint az alábbi példa mutatja, akár egy város belterületén is.

Ötven

Először Legeza sem hitte, hogy a békési fürdőváros Gyulavári városrészének főutcáján vaddisznófarm működhet - miközben a turisztikailag is kiemelt fontosságú városban érvényes, szigorú állattartási rendeletben szó nincs vadállatokról. A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ (MSZHK) Földművelésügyi és Agrár-környezetvédelmi Igazgatósága 2009. október 30-i keltezésű határozatában engedélyezte a gyulai SAVAD Kft.-nek, hogy a Széchenyi utca 4. szám alatti ingatlanon (ez a Gyulavári városrész főutcája) vadfarmot létesítsen, ahol a "telepíthető és fenntartható vadfaj a vaddisznó". Az állomány nagyságát négy kanban, tíz kocában, valamint ezek egy évnél nem idősebb szaporulatában határozta meg, maximum ötven darabig. A határozat indoklása tartalmazza, hogy a kérelmező - egyebek mellett - csatolta a "vadfarm létesítésével érintett ingatlan tulajdonosainak előzetes hozzájárulását igazoló dokumentumot".

Csakhogy mások mellett a közvetlen szomszéd, Nyegrucz János és családja előzetesen semmit nem tudott a vadfarm tervéről. A Narancsnak azt mondták, hogy az engedélyező határozat 2009-es dátumával szemben a szomszédjukban már 2006-tól folyt vaddisznótartás. E felvetésre a szakhatóság írásban adott válaszában leszögezte: a vadgazdálkodásról és vadászatról szóló 1996-os törvény többször módosult, de arról nincs tudomásuk, hogy korábban a Széchenyi utca 4. szám alatti ingatlanon engedélyezték volna a vaddisznótartást. Azt a hivatal elismerte, hogy a SAVAD Kft.-nek korábbról egy másik ingatlanra volt engedélye.

Nyegrucz János 2009 júniusában írásban tett panaszt az önkormányzatnál a szomszédja ellen, hogy vaddisznókat és házi sertéseket tart, amik miatt elviselhetetlen a szag. A nyitott helyen tárolt, hosszabb ideje halmozódó trágya és az ólak alig öt méterre vannak a telekhatártól, emiatt rengeteg a légy és a patkány. Életkörülményeiket Nyegrucz elviselhetetlennek nevezte: nem tudnak ablakot nyitni, a babakocsit sem tudják kihozni az udvarra, mert a legyek ellepik a kisbabát. Éppígy kibírhatatlan a vaddisznók visítása, ami miatt lehetetlen éjjel nyitott ablak mellett aludni. A panaszra reagáló városháza először is hiánypótlásra szólította fel Nyegruczot (nem rótta le a 2200 forintos illetéket), majd a mérnöki osztály - egyebek mellett - zárt trágyatároló kialakítására kötelezte a vadfarm üzemeltetőjét, s ennek határidejét 2009. december 31-ben határozta meg.

A gyulai önkormányzat illetékesei 2010. január 12-én előzetes bejelentés nélküli helyszíni ellenőrzést tartottak a vadfarmon. Megállapították, hogy a zárt trágyatároló a megadott határidőre nem készült el. Az üzemeltető ifj. Sarkadi Gábor azonban felmutatta az MSZHK fentebb már említett engedélyező határozatát, amely viszont a zárt trágyatároló kialakítására 2010. május 31-ig adott időt. Később kiderült, hogy a szakigazgatási hivatal engedélye nem mentesíti az üzemeltetőt a gyulai önkormányzat előírásának betartása alól. Utóbb a hivatal 2010. április végére módosította a zárt trágyatároló elkészültét, amely meg is épült, valamelyest normalizálva az addigi állapotokat.

Nem ügyfél

A panaszos szomszédok által felkért ügyvéd, Legeza Tibor levelek sokaságát írta a MSZKH-nak és az agrártárca jogi főosztályának. Jelezte, hogy az ügyben az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) saját hatáskörének hiányát állapította meg. Kérte, mutassák be azokat a dokumentumokat, amelyek szerint a vadfarm létesítéséhez előzetesen a szomszédok valóban hozzájárultak, továbbá hivatkozott a gyulai állattartási rendeletre.

Az ügyvéd iratbetekintési kérelmét elutasította a hivatal. 2010 márciusában a Zsigmond Richárd igazgató aláírta levél idézte a vadászatról szóló törvény idevágó részét, miszerint a "vadfarm létesítését az érintett földterület tulajdonosának, jogszerű használójának előzetes hozzájárulásával lehet engedélyezni" (az engedélyező határozat indoklásában nem ez szerepelt), valamint hogy a "belterületi vadfarm létesítésének engedélyezésénél a helyi (ez esetben gyulai) állattartási rendeletben megadott létszámokat veszik figyelembe". Eszerint a szomszédok hozzájárulása tehát nem szükséges, viszont az adott gyulai belterületi ingatlanon a vaddisznók száma lehet akár 50-60 is.

A panaszosok érdekeit képviselő gyulai ügyvéd furcsállja, hogy a törvény nem tekinti ügyfélnek a belterületi vadfarm szomszédos ingatlanainak tulajdonosait, s nemhogy előzetes hozzájárulásuk, de még utólagos értesítésük sem lényeges. (Ami ennél kisebb súlyú építéshatósági ügyekben sincs így.) Legeza Tibor úgy véli, a vadfarm létesítésének megengedő rendelkezése szerint ilyen műintézményt a városok belterületein szinte mindenütt lehetne elvileg létesíteni. "Vajon mit szólnának ehhez a Rózsadombon, Hűvösvölgyben, Pasaréten vagy Budapest belvárosában?" - kérdezte az ügyvéd. (Egyébként volt példa ugyancsak pereskedésbe torkollt II. kerületi disznótartásra, lásd: Magánlaksertés, Magyar Narancs, 2000. július 20.)

A legsúlyosabb kifogás, hogy a vadászatról és vadgazdálkodásról szóló 1996-os törvény a vadfarm létesítésénél nem tisztázza a "földterület" fogalmát. A jog szerint Magyarországon bel- és külterület van, amelyeket egységesen ingatlanként vagy ingatlantulajdonként határoznak meg. "Földterület" szigorúan jogi értelemben nincs. Legeza szerint "ha a vadászati törvény földterületről szól, akkor értelemszerű, hogy az csak külterületre vonatkozhat".

Hárítás

Ezzel sem a mezőgazdasági szakigazgatási hivatal, sem az agrártárca jogi főosztálya nem értett egyet, igaz, a földterület és földtulajdon kérdését sem tisztázták. Ezért a panaszos, Nyegrucz János az Alkotmánybírósághoz (AB) fordult, de Pálffy Ilona, az AB főtitkára hatáskör hiányában elutasította a megkeresést. Következett a törvényalkotó: a gyulai polgár az Országgyűlés elnökéhez, Kövér Lászlóhoz fordult. Veress Endre elnöki kabinetfőnök rövid válaszában jelezte, törvénymódosítás kezdeményezésére az országgyűlési képviselők jogosultak, így a panaszos a térségi parlamenti képviselőt keresse meg.

Legeza Tibor a területileg illetékes Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség gyulai kirendeltségéhez már azzal a kiegészítéssel fordult, hogy egy tavaly novemberi Népszabadság-közleményre is hivatkozott, amelyben a területi környezetvédelmi hatóság egy külterületen létesítendő sertéstelep ügyében hirdetett közmeghallgatást.

"Ha Jász-Nagykun-Szolnok megyében egy külterületi sertéstelep létesítésénél szükséges ilyen előzetes meghallgatás, akkor a gyulai eset nehezen magyarázható, másrészt pedig indokolná a helyileg illetékes környezetvédelmi hatóság helyszíni szemléjét" - mondta a Narancsnak az ügyvéd. A zöldhatóság azonban 2010. november közepi válaszában hatáskör hiányában áttette az ügyet a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központhoz. A kör ezzel bezárult, hiszen fellebbezés lehetősége nélkül visszaküldték az ügyet annak a szervnek, amely Legeza szerint a törvényellenes hatósági engedélyt megadta, s egyben saját határozatát rendben lévőnek és támadhatatlannak tekinti.

"Egy kártérítési peren még el lehet gondolkodni, mert a panaszosok ingatlanja ma jóval kevesebbet ér, mint ért a vadfarm létesítése előtt - mondta az ügyvéd. - De ki lesz az, aki meg tudja mondani, mekkora kár érte és éri a szomszédokat?"

Neked ajánljuk

Kártyaszámolás

A film felér egy szerencsejáték-mesterkurzussal, amennyiben nemcsak egy black jack- vagy egy pókerparti lefolyásának logikáját mutatja be és érteti meg már-már tudományos alapossággal, de a nagy tétekben folyó és nagy közönséget vonzó bajnokságok álságos világába is hasonlóan leleplező attitűddel avat be. Viszont a film nem erről szól.

Prága romokban

Lehet szó bármilyen titokban kiszivárgó kódról, nemzetközi összeesküvésről vagy világot fenyegető veszélyről, ha a főhőst nem James Bondnak hívják, a büdzsé aligha érheti el a több száz millió dollárt. 

Halandó érzékiség

A galériák nyári kiállításai sokszor az úgynevezett „könnyed” témákra fókuszálnak – a fő sláger a növényvilág. Az idén három ilyen kiállítással is találkozhattunk, de mind különböző módon közelítette meg a tárgyát.

Bartóki billentés

  • Csabai Máté

Ha volna időgépem, biztos visszamennék, hogy halljam Bach orgonajátékát, Beethovent és Lisztet a zongoránál, na meg Bartók Bélát. Utóbbi – ha nem is élőben való – meghallgatásához elég egy egyszerűbb masina is: a nevezetes „barna lemezeken” ugyanis bárki megismerkedhet azzal, hogyan billentett a mester: az 1982-ben megjelent tizenhárom korongon Scarlattitól Beethovenen át Kodályig és persze a saját műveiig végigzongorázza a zenetörténet tetemes részét.

Hajókórház a járványszigetnél

Szőcs Petra csaknem tíz éve megjelent első verseskötetét annak szürreális, groteszk, fantasztikumba hajló stílusa tette emlékezetessé. A Kétvízközben bármi megtörténhetett, különösebbnél különösebb családtagok bukkantak föl, és a beszélő, ha úgy tartotta kedve, kiugrott a harmadik emeletről a szemetes­zsákkal. 

Kint is, bent is

Hogyan egyeztethető össze a szépség- és divatipar túlszexualizált világa a feminista, kapitalizmuskritikus megnyilvánulásokkal? Mennyiben mutathat fel hiteles elbeszélői pozíciókat annak a szerzőnek az első kötete, akinek írói tevékenysége eddig legfeljebb Instagram-posztokban nyilvánult meg? 

Palackposta a porból

Izgalmasan telt a múlt hét: a magyar közélet jobbára az ország miniszterelnökének nagy pillanatával volt elfoglalva. E nagy pillanat pedig Dallas egén ragyogott fel, amikor is Orbán beszédet mondhatott a republikánosok idei nagy összeröffenésén. Fél Amerika hegyezte a fülét, hogy mit akarhat ez a furcsa idegen! A Hungarian cowboy! Vagy nem hegyezte, mármint nem a fél Amerika hegyezte, csak néhány ebédidőben arra lófráló bámész alak, akinek tényleg nem volt dolga.

Caligula lova

Lázár János miniszter korábbi sofőrje, a vasárnap megválasztott mártélyi polgármester, Ambrus István dolgozni is akar. „El kell kezdeni dolgozni. Van mit csinálni Mártélyon” – idézte az időközi választás győztesét a Promenad24 nevű kormánypárti híroldal.

A didergő király

A létező orbánizmusban embernek, állatnak sem egyszerű az élete, de most a fák is rá fognak baszni. Meg mindenki más. Mondjuk fának sosem volt jó lenni a hazában, de most, hogy Orbán Viktor pánikba esett a fenyegető energiakrízis miatt, vagy legalábbis úgy tett, mintha abba esett volna, tényleg elkezdhetnek rettegni.