Amikor nincs hol fellebbezni - Belvárosi vaddisznók

Belpol

Negyven vadfarm működik Magyarországon belterületi ingatlanokon. Az ügyben illetékes hivatal szerint nincs ezzel semmi baj - egy gyulai példa viszont azt mutatja, hogy azért akadnak problémák.
Negyven vadfarm működik Magyarországon belterületi ingatlanokon. Az ügyben illetékes hivatal szerint nincs ezzel semmi baj - egy gyulai példa viszont azt mutatja, hogy azért akadnak problémák.

"Vadfarm vadászterületen vagy vadászterületnek nem minősülő földterületen vad élelmiszer előállítása céljából történő tartására szolgáló létesítmény. A vadfarm létesítését a vadászati hatóság engedélyezi. Nem létesíthető vadfarm természetvédelmi területen" - olvasható az 1996-ban megalkotott, azóta többször módosított, a "vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról" szóló törvény idevágó, némiképp konfúz passzusában.

A törvény mindössze azt rögzíti tehát, hogy vadfarm természetvédelmi területen nem létesíthető. Ebből Legeza Tibor gyulai ügyvéd szerint levonható az a következtetés, hogy mindenütt másutt igen. Mint az alábbi példa mutatja, akár egy város belterületén is.

Ötven

Először Legeza sem hitte, hogy a békési fürdőváros Gyulavári városrészének főutcáján vaddisznófarm működhet - miközben a turisztikailag is kiemelt fontosságú városban érvényes, szigorú állattartási rendeletben szó nincs vadállatokról. A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ (MSZHK) Földművelésügyi és Agrár-környezetvédelmi Igazgatósága 2009. október 30-i keltezésű határozatában engedélyezte a gyulai SAVAD Kft.-nek, hogy a Széchenyi utca 4. szám alatti ingatlanon (ez a Gyulavári városrész főutcája) vadfarmot létesítsen, ahol a "telepíthető és fenntartható vadfaj a vaddisznó". Az állomány nagyságát négy kanban, tíz kocában, valamint ezek egy évnél nem idősebb szaporulatában határozta meg, maximum ötven darabig. A határozat indoklása tartalmazza, hogy a kérelmező - egyebek mellett - csatolta a "vadfarm létesítésével érintett ingatlan tulajdonosainak előzetes hozzájárulását igazoló dokumentumot".

Csakhogy mások mellett a közvetlen szomszéd, Nyegrucz János és családja előzetesen semmit nem tudott a vadfarm tervéről. A Narancsnak azt mondták, hogy az engedélyező határozat 2009-es dátumával szemben a szomszédjukban már 2006-tól folyt vaddisznótartás. E felvetésre a szakhatóság írásban adott válaszában leszögezte: a vadgazdálkodásról és vadászatról szóló 1996-os törvény többször módosult, de arról nincs tudomásuk, hogy korábban a Széchenyi utca 4. szám alatti ingatlanon engedélyezték volna a vaddisznótartást. Azt a hivatal elismerte, hogy a SAVAD Kft.-nek korábbról egy másik ingatlanra volt engedélye.

Nyegrucz János 2009 júniusában írásban tett panaszt az önkormányzatnál a szomszédja ellen, hogy vaddisznókat és házi sertéseket tart, amik miatt elviselhetetlen a szag. A nyitott helyen tárolt, hosszabb ideje halmozódó trágya és az ólak alig öt méterre vannak a telekhatártól, emiatt rengeteg a légy és a patkány. Életkörülményeiket Nyegrucz elviselhetetlennek nevezte: nem tudnak ablakot nyitni, a babakocsit sem tudják kihozni az udvarra, mert a legyek ellepik a kisbabát. Éppígy kibírhatatlan a vaddisznók visítása, ami miatt lehetetlen éjjel nyitott ablak mellett aludni. A panaszra reagáló városháza először is hiánypótlásra szólította fel Nyegruczot (nem rótta le a 2200 forintos illetéket), majd a mérnöki osztály - egyebek mellett - zárt trágyatároló kialakítására kötelezte a vadfarm üzemeltetőjét, s ennek határidejét 2009. december 31-ben határozta meg.

A gyulai önkormányzat illetékesei 2010. január 12-én előzetes bejelentés nélküli helyszíni ellenőrzést tartottak a vadfarmon. Megállapították, hogy a zárt trágyatároló a megadott határidőre nem készült el. Az üzemeltető ifj. Sarkadi Gábor azonban felmutatta az MSZHK fentebb már említett engedélyező határozatát, amely viszont a zárt trágyatároló kialakítására 2010. május 31-ig adott időt. Később kiderült, hogy a szakigazgatási hivatal engedélye nem mentesíti az üzemeltetőt a gyulai önkormányzat előírásának betartása alól. Utóbb a hivatal 2010. április végére módosította a zárt trágyatároló elkészültét, amely meg is épült, valamelyest normalizálva az addigi állapotokat.

Nem ügyfél

A panaszos szomszédok által felkért ügyvéd, Legeza Tibor levelek sokaságát írta a MSZKH-nak és az agrártárca jogi főosztályának. Jelezte, hogy az ügyben az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) saját hatáskörének hiányát állapította meg. Kérte, mutassák be azokat a dokumentumokat, amelyek szerint a vadfarm létesítéséhez előzetesen a szomszédok valóban hozzájárultak, továbbá hivatkozott a gyulai állattartási rendeletre.

Az ügyvéd iratbetekintési kérelmét elutasította a hivatal. 2010 márciusában a Zsigmond Richárd igazgató aláírta levél idézte a vadászatról szóló törvény idevágó részét, miszerint a "vadfarm létesítését az érintett földterület tulajdonosának, jogszerű használójának előzetes hozzájárulásával lehet engedélyezni" (az engedélyező határozat indoklásában nem ez szerepelt), valamint hogy a "belterületi vadfarm létesítésének engedélyezésénél a helyi (ez esetben gyulai) állattartási rendeletben megadott létszámokat veszik figyelembe". Eszerint a szomszédok hozzájárulása tehát nem szükséges, viszont az adott gyulai belterületi ingatlanon a vaddisznók száma lehet akár 50-60 is.

A panaszosok érdekeit képviselő gyulai ügyvéd furcsállja, hogy a törvény nem tekinti ügyfélnek a belterületi vadfarm szomszédos ingatlanainak tulajdonosait, s nemhogy előzetes hozzájárulásuk, de még utólagos értesítésük sem lényeges. (Ami ennél kisebb súlyú építéshatósági ügyekben sincs így.) Legeza Tibor úgy véli, a vadfarm létesítésének megengedő rendelkezése szerint ilyen műintézményt a városok belterületein szinte mindenütt lehetne elvileg létesíteni. "Vajon mit szólnának ehhez a Rózsadombon, Hűvösvölgyben, Pasaréten vagy Budapest belvárosában?" - kérdezte az ügyvéd. (Egyébként volt példa ugyancsak pereskedésbe torkollt II. kerületi disznótartásra, lásd: Magánlaksertés, Magyar Narancs, 2000. július 20.)

A legsúlyosabb kifogás, hogy a vadászatról és vadgazdálkodásról szóló 1996-os törvény a vadfarm létesítésénél nem tisztázza a "földterület" fogalmát. A jog szerint Magyarországon bel- és külterület van, amelyeket egységesen ingatlanként vagy ingatlantulajdonként határoznak meg. "Földterület" szigorúan jogi értelemben nincs. Legeza szerint "ha a vadászati törvény földterületről szól, akkor értelemszerű, hogy az csak külterületre vonatkozhat".

Hárítás

Ezzel sem a mezőgazdasági szakigazgatási hivatal, sem az agrártárca jogi főosztálya nem értett egyet, igaz, a földterület és földtulajdon kérdését sem tisztázták. Ezért a panaszos, Nyegrucz János az Alkotmánybírósághoz (AB) fordult, de Pálffy Ilona, az AB főtitkára hatáskör hiányában elutasította a megkeresést. Következett a törvényalkotó: a gyulai polgár az Országgyűlés elnökéhez, Kövér Lászlóhoz fordult. Veress Endre elnöki kabinetfőnök rövid válaszában jelezte, törvénymódosítás kezdeményezésére az országgyűlési képviselők jogosultak, így a panaszos a térségi parlamenti képviselőt keresse meg.

Legeza Tibor a területileg illetékes Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség gyulai kirendeltségéhez már azzal a kiegészítéssel fordult, hogy egy tavaly novemberi Népszabadság-közleményre is hivatkozott, amelyben a területi környezetvédelmi hatóság egy külterületen létesítendő sertéstelep ügyében hirdetett közmeghallgatást.

"Ha Jász-Nagykun-Szolnok megyében egy külterületi sertéstelep létesítésénél szükséges ilyen előzetes meghallgatás, akkor a gyulai eset nehezen magyarázható, másrészt pedig indokolná a helyileg illetékes környezetvédelmi hatóság helyszíni szemléjét" - mondta a Narancsnak az ügyvéd. A zöldhatóság azonban 2010. november közepi válaszában hatáskör hiányában áttette az ügyet a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központhoz. A kör ezzel bezárult, hiszen fellebbezés lehetősége nélkül visszaküldték az ügyet annak a szervnek, amely Legeza szerint a törvényellenes hatósági engedélyt megadta, s egyben saját határozatát rendben lévőnek és támadhatatlannak tekinti.

"Egy kártérítési peren még el lehet gondolkodni, mert a panaszosok ingatlanja ma jóval kevesebbet ér, mint ért a vadfarm létesítése előtt - mondta az ügyvéd. - De ki lesz az, aki meg tudja mondani, mekkora kár érte és éri a szomszédokat?"

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.