Amit az idén se érdemes elolvasni: Orbán-interjú

  • narancs.hu
  • 2023. december 23.

Belpol

Orbán Viktor miniszterelnök interjút adott a KESMA-lapoknak. De minek? Brüsszel, Soros, mindenki hülye.

Szokásához híven Orbán Viktor miniszterelnök interjút adott egyik kobzosának, nevezett Csermely Péternek, az eredmény pedig ma reggel minden megyei portál vezető anyaga lett. Persze, ha mi készítettünk volna interjút Orbán Viktorral, mi is vezető anyagot írnánk belőle, de ez egy lapszemle, nem pedig sci-fi tárca.

Az interjúban nyilván nem hangzott el semmi érdemleges, inkább a mentalitás miatt lehet értelme néhány megjegyzést, hozzáállást elemezni. Azt nem vitatja senki, hogy az unió és nagyjából az európai kontinens is kihívással küzd, legyen szó a gazdasági versenyképességről, katonai vagy pénzügyi, politikai súlyának csökkenéséről. Ezt azonban Orbán simán töketlenkedésnek és impotens viselkedésnek tudja be, szerinte a brüsszeli bürokratáknak nem a tagállamok vagy az európai emberek mondják tollba, hogy mit kell csinálniuk, hanem Washington és a Soros-birodalom. 

Felesleges is feszegetni, hogy a brüsszeli bürokratáknak senki semmit sem mond tollba, hacsak nem gondolja azt a magyar miniszetrelnök, hogy Eruópában is úgy működik a közigazgatás, mint Magyarországon, ahol főispánnak nevezett bábok papagájkodják vissza a központi narratívát, és ahol a kormányhivatal a Fidesz-központ meghosszabbított karja. Azt pedig végképp nem érdemes feszetegni, hogy ha valóban Washington és Soros (a Soros-alapítványok egyébként sorra mondják és számolják fel európai irodájukat) fújnák a passzát-szelet, az hazaárulás lenne. Voltaképp.

Csermely Péter megkérdezte Orbánt a kínos, brüsszeli szavazásról is, amelyről a magyar miniszterelnököt egyszerűen kiküldték – persze a kérdés nem annak kínos voltára vonatkozott. Orbán ismét elmondta, amit korábban, hogy nem tudta meggyőzni az európai vezetőket, ezért neki ki kellett vonulnia. Hiszen az volt a kérdés, hogy a huszonhatok rá tudják-e kényszeríteni az akaratukat az egyetlenre. Ez csak abból a szempontból érdekes, hogy ezzel Orbán ismét megmutatta, mit gondol a demokráciáról. Az ezek szerint akkor jó, és csak akkor fogadható el, ha momentán az ő álláspontja élvezi a többség támogatását. Akkor el kell fogadnia mindenkinek az ő döntését. Ha esetleg ő van kisebbségben, akkor természetesen nem ez a helyzet, akkor Brüsszel beleavatkozik, sérti a szuverenitást, és természetesen mindenki hülye. És elefes.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.