Amit az idén se érdemes elolvasni: Orbán-interjú

  • narancs.hu
  • 2023. december 23.

Belpol

Orbán Viktor miniszterelnök interjút adott a KESMA-lapoknak. De minek? Brüsszel, Soros, mindenki hülye.

Szokásához híven Orbán Viktor miniszterelnök interjút adott egyik kobzosának, nevezett Csermely Péternek, az eredmény pedig ma reggel minden megyei portál vezető anyaga lett. Persze, ha mi készítettünk volna interjút Orbán Viktorral, mi is vezető anyagot írnánk belőle, de ez egy lapszemle, nem pedig sci-fi tárca.

Az interjúban nyilván nem hangzott el semmi érdemleges, inkább a mentalitás miatt lehet értelme néhány megjegyzést, hozzáállást elemezni. Azt nem vitatja senki, hogy az unió és nagyjából az európai kontinens is kihívással küzd, legyen szó a gazdasági versenyképességről, katonai vagy pénzügyi, politikai súlyának csökkenéséről. Ezt azonban Orbán simán töketlenkedésnek és impotens viselkedésnek tudja be, szerinte a brüsszeli bürokratáknak nem a tagállamok vagy az európai emberek mondják tollba, hogy mit kell csinálniuk, hanem Washington és a Soros-birodalom. 

Felesleges is feszegetni, hogy a brüsszeli bürokratáknak senki semmit sem mond tollba, hacsak nem gondolja azt a magyar miniszetrelnök, hogy Eruópában is úgy működik a közigazgatás, mint Magyarországon, ahol főispánnak nevezett bábok papagájkodják vissza a központi narratívát, és ahol a kormányhivatal a Fidesz-központ meghosszabbított karja. Azt pedig végképp nem érdemes feszetegni, hogy ha valóban Washington és Soros (a Soros-alapítványok egyébként sorra mondják és számolják fel európai irodájukat) fújnák a passzát-szelet, az hazaárulás lenne. Voltaképp.

Csermely Péter megkérdezte Orbánt a kínos, brüsszeli szavazásról is, amelyről a magyar miniszterelnököt egyszerűen kiküldték – persze a kérdés nem annak kínos voltára vonatkozott. Orbán ismét elmondta, amit korábban, hogy nem tudta meggyőzni az európai vezetőket, ezért neki ki kellett vonulnia. Hiszen az volt a kérdés, hogy a huszonhatok rá tudják-e kényszeríteni az akaratukat az egyetlenre. Ez csak abból a szempontból érdekes, hogy ezzel Orbán ismét megmutatta, mit gondol a demokráciáról. Az ezek szerint akkor jó, és csak akkor fogadható el, ha momentán az ő álláspontja élvezi a többség támogatását. Akkor el kell fogadnia mindenkinek az ő döntését. Ha esetleg ő van kisebbségben, akkor természetesen nem ez a helyzet, akkor Brüsszel beleavatkozik, sérti a szuverenitást, és természetesen mindenki hülye. És elefes.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.