A szerk.

Kiküldetésben

A szerk.

Tudják-e önök, hogy kit tisztelhetünk Alexander De Croo-ban?

Ne jöjjenek zavarba, mi sem tudtuk, amíg fel nem bukkant a december 14-i európai tanácsi ülést követően, 15-én hajnalban a magyar világ horizontján. Ő Belgium miniszterelnöke. (Őszintén szólva arra se tudtunk volna teljes bizonyossággal válaszolni, hogy per pillanat van-e Belgiumnak kormánya, irigylésre méltóan jól el tudnak lenni nélküle is.) Alexander De Croo az ülés után újságíróknak bevallotta, hogy az ülésen azt mondta hirtelen felindulásból Orbán Viktornak, hogy ha a döntés részese vagy – értve ez alatt, hogy nem vétózod meg –, „utána egyszerűen be kell fognod a szád”. („Afterwards you just will have to keep your mouth shut”, a Politico tudósítása szerint.) De De Croo azonnal hozzátette, hogy amint ezt mondta, rögtön meg is bánta.

De hát Alexander, merül föl az emberben pillanatnyi gondolkodás után, ha megbántad, hogy ezt mondtad, akkor miért verted rögtön nagydobra? Hisz’ ha nem mondod el, hogy ezt mondtad, senki meg nem tudja!

Alexander! Sándor! Hát szórakozol te? Hát kivel szórakozol te, Chagny?

Válaszunk a kérdésre: igen, alighanem szórakozik.

De nem tudta megtartóztatni magát Robert Golob sem. (Ne mondják, hogy nem tudják, kicsoda Robert Golob, mert nagyon rosszban leszünk.) Ő ugyancsak újságíróknak arról számolt be a tanácsülés első napja után, hogy „Orbán semmit nem kapott”, már tudniillik azért cserébe, hogy nem vétózta meg Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalási folyamatának megindítását. Pedig Golob is befoghatta volna a száját. De nem fogta, és ebből is látszik, hogy milyen jó ötlet és befektetés volt Janez Janšára és az ő politikai érdekeit kiszolgáló, a KESMA-lapokhoz hasonló szlovéniai szennysajtóra magyar adófizetők milliárdjait áldozni. (Boszniai bűnözők közvetítésével, de ez most mellékes.) Robert Golob (magyarul a. m. Galamb Róbert) ugyanis az az ember, aki tavaly áprilisban a szlovéniai választáson – nem csekély mértékben a Janša–Orbán szennysajtóban ellene folytatott lejárató kampány keltette közfelháborodásnak köszönhetően – eléggé elverte Orbán kis barátját, miből eredően jelenleg ő a szlovén miniszterelnök, s mint ilyen, a tanácsülés egyik résztvevője volt.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.