„Amit csinálnak, az már a hülyeség, a szédítés legalja”

  • narancs.hu
  • 2018. február 11.

Belpol

Varga Zoltán, a DK debreceni önkormányzati képviselője szerint amikor már nem volt értelme az észérveknek, alusisakot húzott a fejére, hogy megvédje magát a „kormányzati őrültségektől”.

Akkor szólalt fel egy alusisakban a január végi debreceni közgyűlésen Varga Zoltán ellenzéki politikus, amikor a „bevándorlásszervező Soros-szervezetek elutasításáról szóló határozati javaslatról” tárgyalt a képviselő-testület. A csütörtök óta újságárusoknál lévő Magyar Narancsban olvashatnak interjút a DK-s Varga Zoltánnal, akivel Magyar Krisztián beszélgetett az akció körülményeiről, továbbá azokról a közpénzből meggazdagodott fideszesekről, akiket frusztrál, hogy nem tudják megmutatni, mennyi pénzük van, és arról, hogy Kósa Lajost miért hívják Debrecenben Mr. 20 Százaléknak. Íme, egy kis ízelítő:

Magyar Narancs: A januári debreceni közgyűlésen „ufók és kormányzati őrültségek” ellen védő alusisakot tett a fejére, amikor az „illegális bevándorlás és az azt támogató szervezetek elutasításáról” szóló nyilatkozattervezetről vitatkoztak.

Varga Zoltán: Az ufók úgy kerültek képbe, hogy a Fidesz egyik kedvenc biztonságpolitikai szakértőjének, a Németországból ideköltözött Georg Spöttlének – saját elmondása szerint – számos földöntúli élménye volt. Bárcsak ez lenne a legnagyobb hülyeség! Imádom a sci-fit, de ez a kormányzati őrültség ehhez képest is megdöbbentő. Debrecenben már akkor is ellenzékiként dolgoztam, amikor a baloldal volt kormányon: 2006-tól ülök a közgyűlésben, elég sok mindent láttam, de rémálmaimban sem gondoltam néhány éve, hogy ekkora blődségekkel szédítik majd az em­be­reket, és a propaganda a helyi testületeket is ily módon be fogja szippantani.

Varga Zoltán

Varga Zoltán

Fotó: Draskovics Ádám

MN: Az előterjesztés melyik részén borult ki?

VZ: Amikor olyan kormányzati emberek, mint Lázár János, Navracsics Tibor vagy Pintér Sándor belügyminiszter azt mondják, hogy legjobb tudomásuk szerint nincs Soros-terv, akkor nekünk itt, Debrecenben arról kell vitáznunk, hogy ezt a nem is létező tervet elutasítjuk. Az előterjesztés nagy része egyébként hasonló volt a többi megyei városban elfogadott szöveghez, egy gyenge minőségű anyag, de egészen felháborító, ahogyan nálunk a több mint két éve bezárt menekülttábor kérdését is beleszőtték. Több évtizede működött itt a tábor, amikor a Fidesz kitalálta, hogy ezeket a szerencsétlen embereket felhasználja arra, hogy a helyiekben félelmet keltsen és gyűlöletet szítson. A menekülthullám során teletömték a tábort, így kétszer annyian éltek itt összezsúfolva, mint ahányan normálisan elférnének. Vallási és kulturális különbségeket nem nézve duzzasztották a létszámot, és ez persze, hogy konfliktusokat okozott az ott élők között. Ekkor Kósa Lajosék elkezdték sulykolni, hogy a debrecenieknek félniük kell, nincsenek biztonságban, és ennek lett az a vége, hogy bezárták a tábort. Ezek után még képesek voltak arról szavaztatni a városi közgyűlést, illetve azzal mosni az emberek agyát, hogy Debrecenben Soros György vagy az emberei újra akarják nyitni a menekülttábort. Álljak fel, kezdjem magyarázni a totális fideszes többségnek és a jobbikosoknak, hogy nincs Soros-terv, nem kell félni tömeges betelepítéstől, Orbán Viktorék, Kósa Lajosék hazudnak, majd köszönjem meg, hogy meghallgattak? Magyarázzam el nekik néhány percben, hogy Soros démonizálásánál sokkal fontosabb dolgunk is lenne a közgyűlésben? Például az, hogy rendezzük a hajléktalanok helyzetét, akiket kitiltottak a belvárosból, nehogy azt lássák, ahogy a polgármester épp rákot ebédel az egyik étterem teraszán? A józan érvek sajnos már elszállnak a széllel, ilyenekkel nem lehet eredményt elérni a debreceni önkormányzat – és szerintem más, fideszes többségű város – testületében sem. Közben látom, az én felelősségem is, hogy ne hagyjam a közéletben csak úgy csapongani ezt a témát, amely egyre kezelhetetlenebbé válik. Ilyen őrült helyzetben és őrült emberek között mit tehetek? Kivonulhatok a testületi ülésről, de azzal sem érek el semmit. Ezért találtam ki az alusisakot, miközben én lennék a legboldogabb, ha tudnék a fideszes képviselőtársaimmal normálisan beszélgetni. Titkon azért remélem, hogy több jobboldali helyi politikus is elgondolkodott: amit csinálnak, az már a hülyeség, a szédítés legalja, és ideje lenne a normális dolgokra koncentrálniuk.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.