Kipécézte a kormány Hódmezővásárhely földadóját

Amit szabad Jupiternek

Belpol

Törvénnyel akadályozná meg a kormány, hogy az önkormányzatok helyi adót szedhessenek be a termőföld után. Márki-Zay Péterre mutogat a Fidesz és az agrárkamara, ám 135 másik településen létezik ugyanez a helyi adó. Hajdúnánáson is, amelynek fideszes polgármestere egyben az agrárkamara országos alelnöke.

Valamivel több, mint ötszázan küldtek bevallást az újonnan bevezetett települési adó – elhíresült nevén földadó – ügyében Hódmezővásárhelyen az önkormányzathoz. Ők az új adónem alanyai. A polgármesteri hivatalban úgy számolnak, az érintettek kilencven százaléka jelentkezett. Később ellenőrzésbe fognak majd, és aki elmulasztotta a bevallást, azt felszólítják.

Ehhez képest Csongrád-Csanád megyében eddig tízezren, országosan pedig már mintegy 120 ezren írták alá az El a kezekkel a gazdák földjétől! Soha többé földadót! című petíciót. A tiltakozással mindenki találkozhat, aki megnyitja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) honlapját. A felhívás szerint „Márki-Zay Péter földadóval sújtja a gazdákat, és más baloldali települések ugyanezt tervezik”, ráadásul az évszázad legsúlyosabb aszályát követően sarcolják meg a magyar gazdákat. A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) és a NAK kezdeményezi a kormánynál, „hogy földadóval soha többé ne sújthassák a magyar gazdákat”. Az aláírásgyűjtésről az Országgyűlésben a minap napirend előtt számolt be Győrffy Balázs fideszes országgyűlési képviselő, egyben a NAK elnöke. Farkas Sándor agrárminiszter-helyettes válaszul bejelentette, „készek vagyunk arra, hogy jogszabályban is rögzítsük, nem lehet ilyen adót kivetni”.

Ezt a hírt a Csongrád-Csanád megyei kamarai elnök, Szél István azzal a felütéssel osztotta meg, hogy „a kormány gátolhatja meg Márki-Zay Péter földadóját”.

A kormánypárti politikusok és a kamarai tisztségviselők is úgy beszélnek erről, mintha Hódmezővásárhely lenne az első település, amely „földadót” vezetett be. Ám a Magyar Államkincstár adatbázisa szerint Hódmezővásárhellyel együtt jelenleg 136 települési önkormányzat szed be települési adót (földadót) Acsádtól Karakószörcsökön keresztül Zámolyig, és a többség nem tavaly óta. Budapesten a XVIII. kerületben (a DK-s Szaniszló Sándor a polgármester) és a IV. kerületben (a polgármester Déri Tibor [Momentum–DK–MSZP–Párbeszéd–LMP]) van ilyen adó. Lélekszámban e kerületeket követi a 42 ezres Hódmezővásárhely (polgármester: Márki-Zay Péter, Mindenki Magyarországa Mozgalom). Szerepel a listán a 13 ezres Balatonfüred (polgármestere a fideszes Bóka István) és a 16 ezres Hajdúnánás (polgármester a fideszes Szólláth Tibor) is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.