Kollégánkat is díjazták a Fejlesztési Újságírói Díjon

  • narancs.hu
  • 2021. december 9.

Belpol

Bihari Ádámé (HVG) és Földes Andrásé (Telex) az első díj, kollégánké, Fülöp Zsófiáé és Báthory Róberté (Szabad Európa) a megosztott második díj.

Bihari Ádám (HVG) és Földes András (Telex) nyerte 2021-ben megosztva a Minority Rights Group Europe által alapított, harmadszor átadott Fejlesztési Újságírói Díjat, amelynek idei partnere a Mérték Médiaelemző Műhely. Második díjat kapott Fülöp Zsófia (Magyar Narancs) és Báthory Róbert (Szabad Európa Rádió).

A Minority Rights Group Europe a 2018-ban indult Media, Minorities, Migration programja keretében alapította meg a Fejlesztési Újságírói Díjat, hogy jutalmazza a nemzetközi fejlesztés témájában kiemelkedő színvonalú anyagokat készítő újságírókat. Bármely olyan, magyarországi médiumban 2020. június 1. és 2021. november 30. között megjelent alkotással lehetett jelentkezni, amely a nemzetközi fejlesztés témakörével foglalkozik (ideértve többek között a nemzetközi emberi jogokat, különböző országokban a kisebbségek helyzetét, szegénységet, egyenlőtlenséget, társadalmi változásokat, gazdaságfejlesztési projekteket, méltányos kereskedelmet).

A díjra érkezett pályázatokat zsűri bírálta el, amelynek tagjai: Móricz Ilona, a Független Médiaközpont kuratóriumának tagja, Polyák Gábor, a Mérték Médiaelemző Központ vezetője és Réti Pál, a HVG volt főszerkesztője. A csütörtökön tartott online díjkiosztó ceremónián a zsűri kiemelte, hogy érződött a koronavírus-járvány hatása, és az előző évekhez képest az idén kevesebb volt a külföldi helyszíni riport, de mindegyik pályázatnál érezni lehetett azt is, hogy komoly munka áll mögöttük. Polyák Gábor szerint fontos, hogy a díj ráirányítja a figyelmet ezekre a témákra, amelyekről „méltatlanul keveset beszélünk”. Mint mondta, „jó látni, hogy bővül az ilyen témákat felvállaló szerkesztőségek köre, a Szabad Európa is fontosnak érezte, hogy pályázzon, a Mérce is erős cikkekkel érkezett.”

Bihari Ádámot a belorusz-lengyel határon készült tudósításai miatt díjazták, külön kiemelték Reviczky Zsolt fotóit is.  Földes András Afganisztánban készített négyrészes riportsorozata miatt kapta a megosztott első díjat. Fülöp Zsófia (Magyar Narancs) „Nem akarnék még meghalni” című cikkéért, valamint Báthory Róbert (Szabad Európa) „A nagyobb gyerekek a kukában fürdenek” – Így döntött be több száz családot a kötelező kukadíj című írásáért kapta a megosztott második díjat.

Rajtuk kívül a zsűri kiemelte Belicza Bea (Szeretlek Magyarország), Dobsi Viktória (Mérce) és Csengel Karina (Mérce) munkáit.

Ez kolléganőnk, Fülöp Zsófia díjazott riportja:

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.