Kollégánkat is díjazták a Fejlesztési Újságírói Díjon

  • narancs.hu
  • 2021. december 9.

Belpol

Bihari Ádámé (HVG) és Földes Andrásé (Telex) az első díj, kollégánké, Fülöp Zsófiáé és Báthory Róberté (Szabad Európa) a megosztott második díj.

Bihari Ádám (HVG) és Földes András (Telex) nyerte 2021-ben megosztva a Minority Rights Group Europe által alapított, harmadszor átadott Fejlesztési Újságírói Díjat, amelynek idei partnere a Mérték Médiaelemző Műhely. Második díjat kapott Fülöp Zsófia (Magyar Narancs) és Báthory Róbert (Szabad Európa Rádió).

A Minority Rights Group Europe a 2018-ban indult Media, Minorities, Migration programja keretében alapította meg a Fejlesztési Újságírói Díjat, hogy jutalmazza a nemzetközi fejlesztés témájában kiemelkedő színvonalú anyagokat készítő újságírókat. Bármely olyan, magyarországi médiumban 2020. június 1. és 2021. november 30. között megjelent alkotással lehetett jelentkezni, amely a nemzetközi fejlesztés témakörével foglalkozik (ideértve többek között a nemzetközi emberi jogokat, különböző országokban a kisebbségek helyzetét, szegénységet, egyenlőtlenséget, társadalmi változásokat, gazdaságfejlesztési projekteket, méltányos kereskedelmet).

A díjra érkezett pályázatokat zsűri bírálta el, amelynek tagjai: Móricz Ilona, a Független Médiaközpont kuratóriumának tagja, Polyák Gábor, a Mérték Médiaelemző Központ vezetője és Réti Pál, a HVG volt főszerkesztője. A csütörtökön tartott online díjkiosztó ceremónián a zsűri kiemelte, hogy érződött a koronavírus-járvány hatása, és az előző évekhez képest az idén kevesebb volt a külföldi helyszíni riport, de mindegyik pályázatnál érezni lehetett azt is, hogy komoly munka áll mögöttük. Polyák Gábor szerint fontos, hogy a díj ráirányítja a figyelmet ezekre a témákra, amelyekről „méltatlanul keveset beszélünk”. Mint mondta, „jó látni, hogy bővül az ilyen témákat felvállaló szerkesztőségek köre, a Szabad Európa is fontosnak érezte, hogy pályázzon, a Mérce is erős cikkekkel érkezett.”

Bihari Ádámot a belorusz-lengyel határon készült tudósításai miatt díjazták, külön kiemelték Reviczky Zsolt fotóit is.  Földes András Afganisztánban készített négyrészes riportsorozata miatt kapta a megosztott első díjat. Fülöp Zsófia (Magyar Narancs) „Nem akarnék még meghalni” című cikkéért, valamint Báthory Róbert (Szabad Európa) „A nagyobb gyerekek a kukában fürdenek” – Így döntött be több száz családot a kötelező kukadíj című írásáért kapta a megosztott második díjat.

Rajtuk kívül a zsűri kiemelte Belicza Bea (Szeretlek Magyarország), Dobsi Viktória (Mérce) és Csengel Karina (Mérce) munkáit.

Ez kolléganőnk, Fülöp Zsófia díjazott riportja:

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Csak a nácikat ne!

Egy Magyarországon alig létező mozgalommal harcol újabban Orbán Viktor, miközben a rasszista erőszak nem éri el az ingerküszöbét. A nemzeti terrorlista csak első ránézésre vicces: igen könnyű rákerülni.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.