Szijjártó Péter külügyminiszter az Információs Hivatal, Pintér Sándor belügyminiszter pedig a nemzetbiztonsági szolgálatok működéséről tájékoztatta csütörtökön az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságát, de a képviselőket a megfigyelési ügyben felmerült kérdések is érdekelték volna –
tudósít a
Telex.
A külügyminiszter arról beszélt, hogy a koronavírus-járvány hatására megbomlott a hatalmi egyensúly a világban, az országok helyezkednek, és ez a jelenség megmutatkozik a hírszerző szolgálatok aktivitásán is. A politikus azt mondta, mivel Magyarország ebben a tülekedésben a nyertesek közé szeretne tartozni, fontos, hogy „európai mércével erős, közép-európai mércével a legerősebb hírszerzéssel rendelkezzünk”, és ezért tett is a kormány. Az Információs Hivatalban az utóbbi években 60 százalékkal több információ „keletkezett”, és ez a hírszerző szolgálat nem csak kelet felé, hanem minden irányban dolgozik és épít ki kapcsolatokat, aminek megvan a hozadéka.
Szijjártó Péter a képviselői kérdésekre válaszolva azt mondta, az Információs Hivatal nem vett, nem használt és nem is használ Pegasus szoftvert, és nem is működik együtt olyan országokkal, amelyekben használták. Amikor júliusban először megkérdezték erről, az izrali gyártó cég neve hallatán – NSO – először azt hitte, hogy a Nemzeti Sport Online-ról van szól. Ezért megkérdezte a kollégáit, hogy talán a sportnapilap előfizetésével van probléma, de nem, mert az újságnak a nyomtatott változatát olvassák a minisztériumban.
A külügyminiszter furcsának tartja, hogy bizonyos magyarországi nagykövetségek „kormányellenes cikkek” megjelenését támogatják anyagilag, illetve pályázati formában segítenek „a kormány ellen dolgozó” sajtónak, és vannak olyan, nagykövetségek által fenntartott Facebook-oldalak, amelyek szintén a magyar kormányt bírálják. Szijjártó Magyarország egyetlen nagykövetét sem bízná meg ilyen feladattal az állomáshelyén, azt is megtiltotta, hogy a magyar diplomaták tüntetéseken vegyenek részt.
Pintér Sándor belügyminiszter a nemzetbiztonsági szolgálatok munkáját hibátlannak, szakszerűnek és eredményesnek minősítette. Azt mondta, a kémelhárításnak többek között az is feladatot adott, hogy sokan voltak kíváncsiak arra, Magyarország hogyan védekezik a járvány ellen, és mihez kezd ebben a helyzetben a gazdasággal. A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat fejleszti a kibervédelmet,
a Terrorelhárítási Központ 2020-ban hét terrortámadást akadályozott meg.
Pintér kiemelte, a titkosszolgálatok iránti közbizalommal nincs probléma, és a Belügyminisztérium bizalmi indexe is magasabb, mint az Országgyűlésé. A politikus beszélt arról, Magyarország országgyűlési választása ellen külső informatikai támadást azért nehéz indítani, mert nálunk papíralapú a választás, és a szavazatok számlálásában a delegáltak is részt vesznek.
Eddig nem merült fel olyan információ a magyarországi ellenzékről vagy bármelyik ellenzéki képviselőről, hogy nemzetbiztonsági kockázat lenne a munkájában – reagált a belügyminiszter a Kövér László házelnök kiszivárgott beszédével kapcsolatos kérdésre.
Vadai Ágnes (DK) kérdéseire, amelyek a Pegasus kémszoftverrel és Völner Pál államtitkár szerepével kapcsolatosak, csak a bizottság zárt ülésén akart válaszolni a belügyminiszter. Mivel Vadai nem tagja a bizottságnak, szavazni kellett arról, részt vehet-e annak zárt ülésén. Mivel a kormánypárti képviselők úgy döntöttek, hogy nem, az ellenzéki tagok úgy látták, ezek után nincs értelme zárt ülést tartani, így berekesztették a két miniszter meghallgatását.
A bizottság ellenzéki tagjai az ülés után úgy értékelték a történteket, hogy a Fidesz továbbra is szabotálja az igazság kiderítését, a kormánypártiak megakadályozzák, hogy szakszerű és teljes tájékoztatást kapjanak a bizottság tagjai legalább arról, hogy a magyar állam kikkel szemben, és milyen felhatalmazással használta a Pegasust.
Vadai Ágnes gyanítja, azért nem hallhatta Pintér válaszát, mert Völner Pál szerepe a Pegasus-ügyben is problémás lehet, ahogyan az is szerinte, hogy Varga Judit igazságügyi miniszter a titkos megfigyelés engedélyezését a helyettesére bízta.
