Orbán: "Nem a nemzetállamoknak kell alkalmazkodni a brüsszeli szabályokhoz"

Orbán reggeli rádióinterjújában kilátásba helyezte, hogy az Alkotmánybíróság felül fogja írni az Európai Bíróság döntését bevándorlási kérdésben. Szó esett a gyerekek oltásáról, béremelésről és az új európai frakciójáról is. 

Ismét Orbán Viktor miniszterelnök volt a vendége a Kossuth Rádiónak péntek reggel, ahol a mondandóját a nyugdíjemelés kérdésével kezdte. Azt mondta, módosítani kellett a költségvetést, mert az MNB előrehozta a jövő évi inflációs előrejelzését, és a nyugdíjemelést ehhez kellett igazítani. 

Mint fogalmazott, a nyugdíjasok mindent pontosan számon tartanak, ezért velük pontosan kell elszámolni, és ha magas az infláció, akkor novemberben ki kell pótolni az azévi nyugdíjakat (ez a nyugdíjkompenzáció), és ha a jövő évre számított inflációról kiderül, hogy több lesz, akkor emelni kell, ez történt most, és mivel veszélyhelyzet van, lehetett kormányrendelettel is módosítani a költségvetést. 

Béremelésekről is szó lehet, Orbán arról beszélt, hogy ha a gazdaság jól működik, mert megtermelik az emberek, akkor van ezekre pénz, de persze sosem elég, mert mindig több az igény. Szerinte ez azért van, mert a kommunizmus öröksége miatt sokan élnek nehezen, a középosztályban is számolni kell a kiadásokat, msárészt viszont az emberi természet is ilyen, mindenki előre akar lépni. "Ha olyan pénzt osztasz szét, amit nem termeltél meg, előbb utóbb csődbe mész, ez a pénzügyminiszter felelőssége, hogy ne történjen meg" – tette hozzá. 

December 15-én kezdődhet az 5-11 évesek oltása, 69-70 ezer vakcina érkezik először, szerdától lehet regisztrálni, oltópontokon és gyermek háziorvosoknál lehet majd oltatni

– derült ki Orbán szavaiból. Arról beszélt, hogy most a tudomány álláspontja szerint ettől nem lesz baja a gyerekeknek, viszont akik nincsenek beoltva, azok akarva-akaratlanul ártanak másoknak. A gyerekek nem tehetnek arról, hogy nincsenek beoltva, mert a szülők döntenek helyettük, és mert eddig nem volt elérhető vakcina, de most már van. 

"Nem nagyon akar befejeződni a negyedik hullám" – állapította meg a műsorvezető Nagy Katalin, de Orbán arra a felvetésre, hogy nem kellene-e óvatosabbnak lenni, az új járványadatokat ismertetve arról beszélt, hogy bár még mindig magas, csökkent a napi új fertőzöttek, a kórházban ápoltak és a lélegeztetőgépen lévők száma, igaz, 166 ember meghalt, tehát veszteség minden nap van, de a helyzet inkább javul, a szakemberek szerint a hullám csúcsán vagyunk, vagy talán utána. De csak az oltás segíthet – hangsúlyozta. 

Orbán most megint azt mondta, hogy

"ha nem vagyunk beoltva, akkor kis karácsony lesz, ha be vagyunk oltva, akkor nagy",

mondván ha nem akarunk félni a megbetegedéstől a karácsonyi asztalnál, akkor mindenkinek be kell oltatnia magát. 

"Nehéz hétvégénk volt" – kommentálta a bevándorlásellenes pártok hétvégi varsói találkozóját. Mint mondta, régóta szervezkednek már egy új európai frakció létrehozásán, ezek azok a pártok, akik nem támogatják a bevándorlást, de támogatják a családokat, és akik úgy látják, hogy Brüsszel pont ezzel ellentétesen intézkedik. Arról beszélt, hogy rengeteg szervezkedés van ilyenkor, hogy hány frakció legyen, vannak személyes ambíciók is, de "megyünk előre lépésről lépésre", a következő ilyen találkozójukat pedig Spanyolországban tartják jövő év elején. 

Azt nem pontosította, hogy mikorra lesz új pártcsalád, de arról beszélt, hogy a politikát pártok intézik, ami stabilitást is jelent, és európai szinten is fontos, hogy milyen pártok vannak az Európai Parlamentben. "Ma kisebbségben vagyunk, az EP-ben ülő pártok többsége támogatja a bevándorlást és nem támogatja a családokat" – fejtegettte. Hozzátette, "a cél nem a jövő év, hanem hosszútávon egy nagy, erőteljes családbarát európai pártcsalád felépítése". Műsorvezetői felvetésre pedig hangsúlyozta: 

"nem alternatíva akarunk lenni, hanem győztesek, mi akarjuk meghatározni, hogy mi legyen Brüsszelben, azt akarjuk, hogy mi legyünk a legmeghatározóbb politikai erő". 

Azt mondta, mindenhol szembenállnak egymással a bevándorláspártiak és az -ellenzők, de szerinte Magyarországon kivételesen az emberek döntöttek erről egy népszavazással (ami amúgy érvénytelen lett). A népszavazáson Orbán szerint az derült ki, hogy a magyarok olyan dolgot akarnak, ami szembenáll Európa jelenlegi bevándorlási szabályaival, mert azokat még békeidőben alkották meg. A nyugat-európai elitek ugyanis belevágtak egy nagy kísérletbe, mert szerintük ha a muszlim bevándorlókat összekeverik a bennszülött keresztényekkel, akkor abból jó dolog fog kisülni. Orbán viszont arról beszélt, hogy ő sose hitt ebben, és a népszavazás szerint a magyarok is úgy gondolkodnak, hogy nem akarnak ebbe a kísérletbe belevágni. 

A kérdés szerinte az, hogy ha ez, a bevándorlásellenes álláspont szembenáll "a brüsszeli szabályozással, a bürokraták, a bíróság döntésével", akor mi van. (Az Európai Unió Bírósága ugyanis elmarasztalta Magyarországot a tranzitzónák felállítása miatt, de a magyar kormány az Alkotmánybírósághoz fordult, mondván annak ítéletéig nem tud eleget tenni az uniós bíróság rendelkezéseinek.) Orbán most ezzel kapcsolatban arról beszélt, a magyar alkotmányra tettek esküt, és nem Brüsszelre,

ezért végső soron az Ab jogosult eldönteni, hogy mit hogyan kell elemezni.

"Nekünk az Ab döntését kell követnünk" – mondta. (Az Ab döntése egyben arról is szólna, hogy a magyar felülírja az uniót jogot, erről itt írtunk korábban.)

Orbán szerint van 7-8 ország, amely már szembesült ilyen problémákkal, például amikor a németeknél ilyen konfliktus volt, akkor végül "lekerekítették az álláspontjukat", de a magyar nem ilyen, mert a magyar, ha konfliktus van, akkor szerinte nem lehalkítja magát, hanem feltekeri a hangerőt, a lengyel is ilyen (korábban a lengyel alkotmánybíróság is hasonló értelmű döntést fogadott el). Most a magyar kormánynak azt kell mondania Brüsszelben, hogy meg kell változtatni a brüsszeli bevándorlási szabályokat.

"Fontos, hogy nőjön az a hang, hogy nem a nemzetállamoknak kell alkalmazkodni a mára már életidegenné vált brüsszeli szabályokhoz, hanem a brüsszeli szabályokat hozzáigazítani a valósához".

Az Ab döntése – ha ma a népszavazás irányát követi –, Orbán szerint azt jelenti, hogy egy nagyon erős jogi határzárat is felépít a népszavazás mellé. 

Orbán szerint van lehetőség az uniós szabályok megváltoztatására, bár a helyzet nehezebb, mint volt, mert bár sok vitájuk volt a német kereszténydemokratákkal, most baloldali kormány jött Németországban, amely támogatja a bevándorlást. Ezért nehezebb lesz a magyar érdekeket képviselni Brüsszelben, "de ez a munka, csinálni kell".