Orbán: "Nem a nemzetállamoknak kell alkalmazkodni a brüsszeli szabályokhoz"

Belpol

Orbán reggeli rádióinterjújában kilátásba helyezte, hogy az Alkotmánybíróság felül fogja írni az Európai Bíróság döntését bevándorlási kérdésben. Szó esett a gyerekek oltásáról, béremelésről és az új európai frakciójáról is. 

Ismét Orbán Viktor miniszterelnök volt a vendége a Kossuth Rádiónak péntek reggel, ahol a mondandóját a nyugdíjemelés kérdésével kezdte. Azt mondta, módosítani kellett a költségvetést, mert az MNB előrehozta a jövő évi inflációs előrejelzését, és a nyugdíjemelést ehhez kellett igazítani. 

Mint fogalmazott, a nyugdíjasok mindent pontosan számon tartanak, ezért velük pontosan kell elszámolni, és ha magas az infláció, akkor novemberben ki kell pótolni az azévi nyugdíjakat (ez a nyugdíjkompenzáció), és ha a jövő évre számított inflációról kiderül, hogy több lesz, akkor emelni kell, ez történt most, és mivel veszélyhelyzet van, lehetett kormányrendelettel is módosítani a költségvetést. 

Béremelésekről is szó lehet, Orbán arról beszélt, hogy ha a gazdaság jól működik, mert megtermelik az emberek, akkor van ezekre pénz, de persze sosem elég, mert mindig több az igény. Szerinte ez azért van, mert a kommunizmus öröksége miatt sokan élnek nehezen, a középosztályban is számolni kell a kiadásokat, msárészt viszont az emberi természet is ilyen, mindenki előre akar lépni. "Ha olyan pénzt osztasz szét, amit nem termeltél meg, előbb utóbb csődbe mész, ez a pénzügyminiszter felelőssége, hogy ne történjen meg" – tette hozzá. 

December 15-én kezdődhet az 5-11 évesek oltása, 69-70 ezer vakcina érkezik először, szerdától lehet regisztrálni, oltópontokon és gyermek háziorvosoknál lehet majd oltatni

– derült ki Orbán szavaiból. Arról beszélt, hogy most a tudomány álláspontja szerint ettől nem lesz baja a gyerekeknek, viszont akik nincsenek beoltva, azok akarva-akaratlanul ártanak másoknak. A gyerekek nem tehetnek arról, hogy nincsenek beoltva, mert a szülők döntenek helyettük, és mert eddig nem volt elérhető vakcina, de most már van. 

"Nem nagyon akar befejeződni a negyedik hullám" – állapította meg a műsorvezető Nagy Katalin, de Orbán arra a felvetésre, hogy nem kellene-e óvatosabbnak lenni, az új járványadatokat ismertetve arról beszélt, hogy bár még mindig magas, csökkent a napi új fertőzöttek, a kórházban ápoltak és a lélegeztetőgépen lévők száma, igaz, 166 ember meghalt, tehát veszteség minden nap van, de a helyzet inkább javul, a szakemberek szerint a hullám csúcsán vagyunk, vagy talán utána. De csak az oltás segíthet – hangsúlyozta. 

Orbán most megint azt mondta, hogy

"ha nem vagyunk beoltva, akkor kis karácsony lesz, ha be vagyunk oltva, akkor nagy",

mondván ha nem akarunk félni a megbetegedéstől a karácsonyi asztalnál, akkor mindenkinek be kell oltatnia magát. 

"Nehéz hétvégénk volt" – kommentálta a bevándorlásellenes pártok hétvégi varsói találkozóját. Mint mondta, régóta szervezkednek már egy új európai frakció létrehozásán, ezek azok a pártok, akik nem támogatják a bevándorlást, de támogatják a családokat, és akik úgy látják, hogy Brüsszel pont ezzel ellentétesen intézkedik. Arról beszélt, hogy rengeteg szervezkedés van ilyenkor, hogy hány frakció legyen, vannak személyes ambíciók is, de "megyünk előre lépésről lépésre", a következő ilyen találkozójukat pedig Spanyolországban tartják jövő év elején. 

Azt nem pontosította, hogy mikorra lesz új pártcsalád, de arról beszélt, hogy a politikát pártok intézik, ami stabilitást is jelent, és európai szinten is fontos, hogy milyen pártok vannak az Európai Parlamentben. "Ma kisebbségben vagyunk, az EP-ben ülő pártok többsége támogatja a bevándorlást és nem támogatja a családokat" – fejtegettte. Hozzátette, "a cél nem a jövő év, hanem hosszútávon egy nagy, erőteljes családbarát európai pártcsalád felépítése". Műsorvezetői felvetésre pedig hangsúlyozta: 

"nem alternatíva akarunk lenni, hanem győztesek, mi akarjuk meghatározni, hogy mi legyen Brüsszelben, azt akarjuk, hogy mi legyünk a legmeghatározóbb politikai erő". 

Azt mondta, mindenhol szembenállnak egymással a bevándorláspártiak és az -ellenzők, de szerinte Magyarországon kivételesen az emberek döntöttek erről egy népszavazással (ami amúgy érvénytelen lett). A népszavazáson Orbán szerint az derült ki, hogy a magyarok olyan dolgot akarnak, ami szembenáll Európa jelenlegi bevándorlási szabályaival, mert azokat még békeidőben alkották meg. A nyugat-európai elitek ugyanis belevágtak egy nagy kísérletbe, mert szerintük ha a muszlim bevándorlókat összekeverik a bennszülött keresztényekkel, akkor abból jó dolog fog kisülni. Orbán viszont arról beszélt, hogy ő sose hitt ebben, és a népszavazás szerint a magyarok is úgy gondolkodnak, hogy nem akarnak ebbe a kísérletbe belevágni. 

A kérdés szerinte az, hogy ha ez, a bevándorlásellenes álláspont szembenáll "a brüsszeli szabályozással, a bürokraták, a bíróság döntésével", akor mi van. (Az Európai Unió Bírósága ugyanis elmarasztalta Magyarországot a tranzitzónák felállítása miatt, de a magyar kormány az Alkotmánybírósághoz fordult, mondván annak ítéletéig nem tud eleget tenni az uniós bíróság rendelkezéseinek.) Orbán most ezzel kapcsolatban arról beszélt, a magyar alkotmányra tettek esküt, és nem Brüsszelre,

ezért végső soron az Ab jogosult eldönteni, hogy mit hogyan kell elemezni.

"Nekünk az Ab döntését kell követnünk" – mondta. (Az Ab döntése egyben arról is szólna, hogy a magyar felülírja az uniót jogot, erről itt írtunk korábban.)

Orbán szerint van 7-8 ország, amely már szembesült ilyen problémákkal, például amikor a németeknél ilyen konfliktus volt, akkor végül "lekerekítették az álláspontjukat", de a magyar nem ilyen, mert a magyar, ha konfliktus van, akkor szerinte nem lehalkítja magát, hanem feltekeri a hangerőt, a lengyel is ilyen (korábban a lengyel alkotmánybíróság is hasonló értelmű döntést fogadott el). Most a magyar kormánynak azt kell mondania Brüsszelben, hogy meg kell változtatni a brüsszeli bevándorlási szabályokat.

"Fontos, hogy nőjön az a hang, hogy nem a nemzetállamoknak kell alkalmazkodni a mára már életidegenné vált brüsszeli szabályokhoz, hanem a brüsszeli szabályokat hozzáigazítani a valósához".

Az Ab döntése – ha ma a népszavazás irányát követi –, Orbán szerint azt jelenti, hogy egy nagyon erős jogi határzárat is felépít a népszavazás mellé. 

Orbán szerint van lehetőség az uniós szabályok megváltoztatására, bár a helyzet nehezebb, mint volt, mert bár sok vitájuk volt a német kereszténydemokratákkal, most baloldali kormány jött Németországban, amely támogatja a bevándorlást. Ezért nehezebb lesz a magyar érdekeket képviselni Brüsszelben, "de ez a munka, csinálni kell". 

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.