"A kampányköltségek átláthatóvá tétele, és ezzel az országgyűlési képviselők választásán induló jelöltek és jelölő szervezetek esélyegyenlőségének elősegítése, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás feltételeinek megteremtése és az országgyűlési képviselők választása tisztaságának megóvása érdekében" nyújtott be önálló indítványként törvényjavaslatot május 18-án három kormánypárti képviselő, Cser-Palkovics András, Gulyás Gergely és Vejkey Imre.
A kampányfinanszírozási szabályok újraírásának szükségességére a közpénzmozgások átláthatóságáért küzdő szervezetek évről évre felhívták az Országgyűlés figyelmét, de a kompromisszumos megoldásnak hosszú időn keresztül nem voltak adottak a politikai feltételei. A ma érvényes szabályokat még az 1997-es választási eljárási törvény határozta meg, miszerint a pártok saját számlájukról jelöltenként törvényesen egymillió, összesen tehát 386 millió forintot fordíthattak a kampányukra. A korrupciófigyelő szervezetek tanúsága szerint egyszer sem fordult elő, hogy ezt a limitet a nagy pártok betartották volna; a Transparency International Magyarország (TI) becslései szerint 2010-ben a Fidesz majd' 1,3 milliárd, az MSZP közel 1,2 milliárd forintot költött önmaga népszerűsítésére. Nagy hiányossága volt az eddigi szabályozásnak, hogy a pártok költései az átláthatóság híján követhetetlenek voltak - az Állami Számvevőszék (ÁSZ) kontrollja merő formalitás volt csupán, hiszen a pártok bemondáson alapuló "elszámolását" nem volt felhatalmazása ténylegesen ellenőrizni. Ezért is évek óta a civil szféra fő követelése, hogy a pártok csak az ÁSZ-nál vezetett számlákon keresztül finanszírozhassák kampánykiadásaikat, és e számlaadatokat a számvevőszék tegye nyilvánossá.
2011 őszén Lázár János akkori frakcióvezető néhány hónapon belülre ígérte a kérdést rendező törvényt, sokáig mégsem történt semmi. Pedig a Fidesznek volt mit törlesztenie adósságából: 2007-ben az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet koordinálta párt- és kampányfinanszírozási egyeztetések több hónapnyi ígéretes munka után a Fidesz sunyi taktikázása, majd kihátrálása miatt fulladtak kudarcba. (Lásd: A konstruktív semmi, Magyar Narancs, 2007. augusztus 23.) Most a TI addig verte az asztalt, míg tavaly áprilisra sikerült egy kompromisszumos nyilatkozattervezetet aláíratnia az összes parlamenti párt egy-egy képviselőjével. Ebben a felek - a Fidesz részéről Gulyás Gergely - hat alapelvet fogadtak el, köztük azt is, hogy "a jelölő szervezetek, a jelöltek és a jelölteket támogató szervezetek átláthatóvá teszik bevételeiket és kiadásaikat, valamint a pártok és alapítványaik működésére vonatkozó információk közérdekből nyilvános adatoknak minősülnek". A TI készített egy törvénytervezetet is, de a nagy összeborulásból megint csak nem lett jogszabály, mivel a Fidesz a további egyeztetéseken - 2007-hez hasonlóan - nem akart részt venni. Orbán Viktor ugyanis egy hónappal a tervezet megszületése után egy választmányi ülésen arról beszélt, hogy en bloc meg kellene szüntetni a pártok állami támogatását. A miniszterelnök ezt inkább kommunikációs trükknek, mint komoly javaslatnak szánta, azt azonban világosan jelezte, hogy a kormány a saját szájíze szerint oldaná meg az ügyet. Lázár János szeptemberben végképp egyértelműsítette, hogy a kormánypártok nem kérnek sem a civil, sem a politikai szféra közreműködéséből.
Boldogulj, ahogy tudsz!
A benyújtott javaslatcsomag tükrözi Orbán Viktor egy évvel ezelőtti elképzelését. Eszerint választási évben a pártok csak kampánycélokra költhetnek pénzt, és arra az évre nem kapják meg a mandátumok után járó működési támogatást. A pártok így kénytelenek lesznek az alkalmazottak bérét vagy épp a rezsiköltségeket "alternatív" forrásokból kigazdálkodni. A működési támogatás felfüggesztésének ötletét tavaly a kormányfő takarékossági okokkal magyarázta, de indoklását a számok nemigen támasztják alá. A parlamenti pártok éves működési támogatása ugyanis összesen mintegy 2,6 milliárd költségvetési forintot emészt fel, ami előzetes becslések szerint megegyezik a jövő évi kampányra szánt állami apanázs öszszegével.
Megkérdeztük a törvényjavaslatot jegyző Gulyás Gergelyt, hogy szerinte miből kellene fedezni az ellenzéki pártoknak szervezetük napi működését. A fideszes politikus azzal érvelt, hogy az ÁSZ jelentése alapján tavaly a parlamenti pártok mind nyereségesek voltak, és háromévnyi állami támogatás elegendő kell legyen tartalékok felhalmozásához. A kormánypárti képviselőnek abban igaza van, hogy tavaly az MSZP közel 100 milliós, az LMP 90 milliós pluszban zárt, a Jobbik pedig a 2011-es 160 millió után tavaly is 75 millió forint nyereséget realizált. Ugyanakkor a működési támogatás az összes párt költségvetésében messze a legnagyobb bevételi tétel, vagyis ennek megvonásával az Országgyűlés gyakorlatilag törvénytelen gazdálkodásra kényszerítheti az összes pártot. Gulyás elismerte, nem szerencsés, hogy épp a választás előtti évben rendezik a jogi kereteket, ugyanakkor szerinte a miniszterelnök ominózus kijelentése után "lehetett számítani arra, hogy ebben a rendszerben jelentős változások fognak bekövetkezni". A fideszes képviselő nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy egy módosítással a kampányfinanszírozásra kapott állami támogatás bizonyos hányadát a pártok működtetésére fordíthatják. Ami viszont biztos: 2014 első hónapjaiban senki nem kapja meg a szokásos első negyedévi utalást. A jelöltek, illetve a jelölő szervezetek a kampánypénzekhez a pártlista nyilvántartásba vételének jogerőre emelkedését követően, tehát valamikor kora tavasszal juthatnak hozzá - addig kénytelenek lesznek a tartalékaikból gazdálkodni. Ez főleg a két nagyobb ellenzéki párt számára okozhat gondot. A megvonás az eddig évi 448 millió forint működési támogatásra jogosult Jobbiknál nagyjából havi 40 millió, míg az 521 millió forint állami hozzájárulásra jogosult MSZP-nél havi 45 millió forint előfinanszírozását teszi szükségessé. Kérdésünkre Szabó Gábor, a Jobbik pártigazgatója azt válaszolta, hogy még nem dolgozták ki a válságstratégiát, megvárják vele a zárószavazás végét. A szocialistáknál a kampánykérdésekben illetékes budapesti elnök, Molnár Zsolt nem zárta ki, hogy ha vészforgatókönyv lép életbe, akkor emelni kell a tagsági díjakat, és akár ingatlanokat is kénytelen lesz hasznosítani a párt, de úgy vélte, egyelőre korai erről beszélni.
Ha a javaslatból törvény lesz, a választási évben támogatás "helyett" az állam két csatornán keresztül finanszírozza a jelölteket és az őket jelölő szervezeteket. Egyrészt minden egyéniben induló jelölt egymillió forint értékű kártyát kap a Magyar Államkincstártól (MÁK). Az összeg készpénzként nem hozzáférhető, és a költéseket egy kincstárfedezeti számla regisztrálja. (A "kalandorjelölteket" azzal szűrik ki, hogy amennyiben a jelölt nem ér el legalább 2 százalékos támogatást a választáson, kamatostul köteles visszafizetni az államnak a támogatást.) Ezáltal jobban kontrollálhatók a költések, bár a Narancsnak nyilatkozó ellenzéki politikusok szerint aggasztó, hogy nem a legalább törvény szerint független ÁSZ, hanem a kormányzat irányítása alatt álló MÁK regisztrálja a költéseket, s döntései ellen nincs helye jogorvoslatnak. Ez utóbbi - csakúgy, mint a párttámogatás önkényes felfüggesztése - megkérdőjelezheti a jogszabály alkotmányosságát.
Sarokpontok
A jelölő szervezetek támogatásának rendszere ennél több kérdést is felvet. A tervek szerint a pártok egy - akár listás, akár egyéni - jelöltre összesen 5 millió forintot költhetnek. Jövőre 106 egyéni körzet és 93 listás, összesen tehát 199 mandátumért zajlik a küzdelem. Ez alapján a választásra egy párt által maximálisan felhasználható összeg 995 millió forint; törvényesen egy párt sem költhet ennél többet a kampányra.
Az, hogy egy párt mekkora állami támogatást kap jelöltenként, annak a függvénye, hogy hány jelöltet állít - vagyis a szabályozás a nagy szervezeteknek kedvez. Ha egy párt minden helyen indít egyéni jelöltet, akkor ennek a 995 milliós összegnek a 60 százalékához, 597 millió forinthoz jut az államtól. (És ezt az összeget más forrásból feltornázhatja az említett 995 milliós maximumig.) Ám ha mondjuk a 106 egyéni választókerületből csak 80-ban tud jelöltet állítani, akkor az arányosan járó összegnek - 173°5=865 millió forintnak - nem a 60, hanem csupán a 45 százalékát kapja meg az államtól, ami 390 millió forint. Ha csak 54 egyéni jelöltet állít, akkor a 30 százalékát kapja, azaz alig 220 millió forintot. Az országos listaállításhoz minimálisan szükséges 27 egyéni jelölt kiállítása esetén mindössze 90 millió forint támogatást kap az illető párt.
Jól járhat a változtatásokkal a Jobbik, amely 2010-hez hasonlóan várhatóan minden körzetben képes lesz egyéni jelöltet indítani. Ez alapján a maximális 703 millió forintot kapják a költségvetésből, ami majd' 250 millióval több, mint az eddigi működési támogatása. Az új szabályok érzékenyen érinthetik viszont a megcsappant LMP-t, amely már azzal komoly eredményt érne el, ha 54 egyéni jelöltet indítana - márpedig ennyi kellene nekik ahhoz, hogy az állami kampánytámogatás fedezze a párt éves, 250 milliós működési támogatását.
De miként befolyásolja az új rendszer a Fidesz baloldali ellenzékének stratégiáját? A jelenlegi tervezet - az egyfordulós választás logikájához hasonlóan - egyértelműen abba az irányba tolja az MSZP-t és az Együtt 2014-Párbeszéd Magyarországért választási szövetséget (E14-PM), hogy közösen állítsanak országos listát, és közösen induljanak egyéniben is. Az MSZP-E14-PM szövetség így megkapná a maximális 597 millió forintos állami támogatást, plusz a 106 egyéni jelölt után MÁK-kártyán járó 106 millió forintot. A másik lehetőség, hogy a két párt külön országos listát állít és előzetesen megállapodnak abban, hogy mely körzetben melyikük indít egyéni jelöltet.
Eddig utóbbi tűnt a valószínűbb forgatókönyvnek, de az új kampányfinanszírozási rendszer nem kedvez e megoldásnak. Ebben az esetben az E14-PM valószínűsíthetően 27 és 54 közötti egyéni jelöltet állítana, azaz a teljes kampányköltésük legfeljebb 15 százalékát fedezné az állam; az MSZP maximum 79 egyéni jelölttel és 30 százalékos állami támogatással számolhatna. Összegszerűen ez azt jelentené, hogy az egyéni jelölteknek járó támogatással együtt az E14-PM durván szűk 130 millió, az MSZP pedig 315 millió forintot kapna a büdzséből kampánycélokra. Az 521 milliós működési támogatás megvonását figyelembe véve ez igen jelentős, 200 milliós nagyságrendű veszteség az MSZP-nek. Molnár Zsolt budapesti elnök szerint ezzel lehetetlen helyzetbe kényszeríti a parlament a szocialistákat, de amíg nincs végleges törvényszöveg, nem lesz döntés az esetleges közös listaállítás kérdésében. "Egyházak és egyesületek is kapnak törvényesen állami támogatást, pedig őket még csak meg sem választották az állampolgárok. A működési támogatást nem lehet a kampányfinanszírozásra mutatva felfüggeszteni. Ez olyan, mintha a kormánypártok azt mondanák, hogy valaki azért nem kaphat lakhatási támogatást, mert a gyerek ingyen ebédel a suliban" - szemléltette a szocialista politikus a tervezet abszurditását. Az E14-PM részéről Szigetvári Viktor társelnök szintén azt hangsúlyozta, hogy önmagában a szabályozás még nem determinálja, miként alakul az ellenzéki összefogás menetrendje. Szerinte "mindegyik irány mellett szólnak pró és kontra érvek. A közös lista mellett elsősorban választásmatematikai és kampányfinanszírozási érvek, a külön listás, de koordinált indulásos megoldások mellett pedig elsősorban politikai érvek. A lényeg a közösen kialakított stratégia az Orbán-Simicska-rezsim leváltására és a győzelem érdekében. Minden más ebből következik."
Hiányosságok
Gulyás Gergely azt hangsúlyozta a Narancsnak, hogy az új finanszírozási rendszer igazi vesztesei a kormánypártok, és papíron valóban messze a Fidesz-KDNP-szövetség esik el a legtöbb költségvetési pénztől: a kormánypártok szövetsége 1,28 milliárd forint működési támogatásról kénytelen lemondani. Mivel együttesen minden bizonnyal a maximális, 703 millió kampánytámogatásban részesülnek, összesen 575 millió forinttal kevesebb állami pénzből gazdálkodhatnak jövőre. A törvénytervezet hiányosságai miatt ugyanakkor még ez a jókora lyuk is könnyen betömhetőnek tűnik.
A benyújtott javaslat egyik legnagyobb elmaradása, hogy csak az egyéni jelölteknek szánt egymilliós keretek esetében vezeti be a kampányszámlát, így a pártoknak szánt kampánytámogatások ugyanúgy követhetetlenek lesznek, ahogyan eddig is. Az egyéni jelölteknek biztosított összeg bagatell a pártoknak szánt támogatások teljes összegéhez képest. Míg előbbiek várhatóan 500-600 millió forintra rúgnak, utóbbiak összege elérheti a 2 milliárd forintot. Márpedig erre a 2 milliárdra nem lesz közvetlen rálátása se az ÁSZ-nak, se a nyilvánosságnak, ezeket a pénzeket ugyanis a tervezet 5. §-a szerint "az államháztartásért felelős miniszter által vezetett minisztériumnak vagy az általa kijelölt pénzintézetnek kell egy ösz-szegben kiutalnia a párt részére".
Nem esik szó a tervezetben a pártközeli civil szervezetek kampánytevékenységéről és pénzeléséről sem, így nyugodtan kampányolhatnak olyan civil szervezetek is, amelyeket egyébként a politikai pártok alapítványai tartanak fenn. Mondjuk az idén a Fidesz pártalapítványának 40 milliós adományából gazdálkodó Civil Összefogás Fórum zavartalanul agitálhat már a kampányidőszak kezdete előtt is. A javaslatcsomag nem tiltja, hogy állami, illetve önkormányzati cégek kormánypárti hirdetéseket közöljenek, és nem esik szó a lobbicégek tevékenységéről sem.
Ellenzéki politikusok szerint a választási eljárási törvény egyes módosításai is okot adnak az aggodalomra. A jogszabály csak a nyomtatott és az internetes sajtóban biztosít egyenlő feltételek szerinti piaci árazást. Azon orgánumoknak, amelyek vállalják politikai hirdetések közlését, jelezni kell az ÁSZ felé tarifáikat, és minden politikai megrendelőnek kötelesek egységáron rendelkezésre bocsátani hirdetési felületeiket. Nincs viszont ilyen megkötés az utcai hirdetések - hirdetőoszlopok, óriásplakátok, szórólapok - áraira, így az ellenzéki félelmek szerint a köztéri hirdetések piacán csúcsragadozónak számító, a Simicska Lajos és Fonyó Károly médiavállalkozó közös birtokában lévő Publimont, vagy a hirdetési hengerek többségét tulajdonló, szintén Simicska-tulajdonban lévő Mahir Cityposter önkényesen állapíthatják meg tarifáikat. A bizonytalanságot növeli, hogy mivel az eljárási törvény értelmében se a kereskedelmi televíziókban, se a rádiókban nem lesznek politikai hirdetések, megnő a köztéri hirdetési felületek jelentősége.
A tervezet részletes vitájára ezen, a módosító indítványok tárgyalására a jövő héten kerül sor, a végleges törvényszövegről pedig várhatóan június első felében szavaz az Országgyűlés.
Párt, alapítványAz eddigi szabályozás értelmében politikai párt külföldi államtól nem, de szervezettől fogadhat el támogatásokat. Ennek azonban vége: mint az origo.hu-nak nyilatkozó fideszes képviselő elismerte, az E14-PM-et sújtaná a tervezet azon kitétele, amely megtiltja a pártok külföldről történő támogatását, finanszírozását. Valójában e passzusnak kevés ráhatása lesz a jövő évi kampányfinanszírozásra. Igaz, külföldi - elsősorban német - politikai alapítványok gyakran feltűntek a magyar politika horizontján: a Fideszt jellemzően a kereszténydemokrata Konrad Adenauer Alapítvány, az MSZP-t a Friedrich Ebert Alapítvány, az SZDSZ-t egy időben a Friedrich Naumann Alapítvány segítette. Ezek a pénzek azonban sosem közvetlenül a pártszámlákon landoltak, a közvetlen párttámogatásokat ugyanis a német alapítványokra vonatkozó törvény nem engedi meg. Mivel a mostani tervezet csak a pártok közvetlen támogatását tiltja, jogi akadálya nem lenne annak, hogy a pártközeli alapítványok akár külföldről is támogatáshoz jussanak. Tény, hogy a Bajnai Gordon-féle Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány jelentős támogatásokat kapott a határon túlról. A berlini független kutatóintézet, a Das Progressive Zentrum, a szintén német Bertelsmann Alapítvány vagy épp a demokrata fekvésű amerikai Center for American Progress think-tank azonban nem a később politikai aktorrá vált egyesületet, hanem a közpolitikai alapítvány egyes kutatásait finanszírozta. (Szintén célzottan támogatta az alapítvány tevékenységét az emiatt sokat támadott OTP és Mol. Előbbi 2011-ben és 2012-ben összesen 40, utóbbi 25 millió forinttal támogatott kutatásokat.) Szigetvári Viktor lapunknak hangsúlyozta, hogy a Haza és Haladás Egyesület sosem fogadott el támogatást külföldi vállalatoktól, arra viszont egyelőre nem kívánt válaszolni, hogy külföldi alapítványok, illetve magánszemélyek támogatják-e az egyesületet. Az E14 társelnöke szerint a külföldi támogatások megtiltása egyáltalán nem befolyásolja az E14 kampányköltségeinek a finanszírozását, ugyanis közvetlen pártpolitikai célokra eddig sem kértek, fogadtak el támogatásokat. A kampányfőnök kérdésünkre megerősítette, hogy a szövetség hazai mikrodonációkra, illetve magánszemélyek adományaira alapozza a kampányát. A Narancs információja szerint az E14-PM telefonos és Facebook-aktivitásra készül, de felmerült, hogy sárga csekken is támogatni lehetne a pártot. Bajnai pártjában úgy számolnak, hogy - a költségvetési támogatást is kalkulálva - bő 500 millió forintot kellene összekalapozni egy ütőképes "középpárti" kampányhoz. |
