A tervezett összeg negyedével több ment ki az ún. gyógyszerkasszából az év első felében. A kormány pótolta a hiányt, de év végéig átmeneti szabályozással havi kontroll alatt kívánja tartani a kassza költségvetését, és anyagilag is büntetné a "túlforgalmazó" gyártókat. A négy hónapra tervezett rendszer annyira megzavarná a gyógyszertárak életét, hogy a patikusok sztrájkra is készek. A rendszer bevezetését az utolsó pillanatban elhalasztották, újabb két hetet hagyva a megegyezésre.Agyógyszerár-támogatási előirányzat régóta nem elegendő, a kasszát év közben rendszerint fel kell tölteni. Tavaly a 153 milliárd forintos keretet a kormányváltás után 199 milliárdra egészítették ki, az éves tényleges kiadás 207 milliárd forint volt. Idén a kormány gyógyszerártámogatásra 217 milliárd forintot tervezett (a támogatásra szánt összeg a gyógyszerkassza). "Az első fél év után látszott, hogy változatlan kondíciók mellett az éves költség 260 milliárd körül alakulhat" - mondta a Narancsnak Kökény Mihály, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium (ESZCSM) politikai államtitkára. Szerinte az eddigi emelkedés minden mértéket felülmúlt, időarányosan 24 százalékos volt úgy, "hogy a tervezésnél idén először a tavalyi tényleges költségeket vettük alapul". Úgy véli, a piac ilyen dinamikus fejlődésével a költségvetés nem tud lépést tartani, ráadásul orvosszakmailag is csak nagyjából 10 százalékos növekedés indokolható. Bartucz Attila, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) szóvivője szerint évi 5-7 százalékos növekedés a világtrend, amihez hozzá kell még számolni az inflációt. "A mostani intézkedéscsomaggal a kormány az idei keretet további 22 milliárddal kiegészítette, így az első féléves tényleges kiadásoknak megfelelő összeg áll rendelkezésre a második fél évben is. A már megemelt 239 milliárdnál többet nem tud a kormány gyógyszerár-támogatásra fordítani" - mondta Bartucz.
A kormány az államtitkár szerint "mindenféleképpen olyan megoldást keresett, ami a betegek által fizetendő térítési díjat nem növeli, és a patikák anyagi jövedelmezőségén sem változtat". Először felmerült, hogy előre hoznak középtávú reformlépéseket, de rövid távon ez nem tűnt elegendőnek, "ráadásul a piac szereplőivel igen lassú volt az egyeztetés", miközben a gyógyszerkassza rohamosan ürült. A végül egyeztetés nélkül bevezetett intézkedések célja az volt, hogy a gyártói forgalomnövekedésnek legyen egy plafonja, ami fölött a költségvetés nem finanszíroz. Kökény szerint a gyógyszergyártók egységesen elfogadták, hogy a kasszát meg kell fogni, és az ő javaslataik is bekerültek a kormányrendeletbe.
A túlköltés okairól
keveset tudni, a kormány képviselői az "erőteljes promóciót" okolják, de a jelenleg is folyó tárgyalások miatt senki sem nevezett meg sem gyártót, sem terméket, amelynél a statisztika szerint kiemelkedő volt a növekedés. AZ OEP főigazgatója patikai visszaélésekről és a háziorvosok "jól fogó tolláról" is beszámolt, de a konkrétumok nélküli vádaskodást az érintettek visszautasították.
Frajna Imre, a Fidesz - MPSZ Egészségpolitikai Kabinetjének vezetője szerint néhány betegségcsoportnál lényegesen megugrottak a támogatások, ami szerinte is a promóció eredménye, hiszen a "betegek egy részét orvosaik átállították a drágább termékekre. Gyógyszerfogyasztásunk dobozszámra gyakorlatilag változatlan, csak folyamatosan lecserélődnek a gyógyszerek" - mondta. Frajna nem érti, hogy a kormány miért várt augusztusig, "hiszen most már lehetetlenség megfogni a gyógyszerkasszát" - érvelt. Szerinte a "forgalomcsillapítást" már az év első felében el kellett volna kezdeni, mert mára a hiány kezelhetetlenné vált.
Az intézkedés részeként a kormány bevezette a globális volumentámogatás rendszerét, és a második fél évre havi összegekre bontották a gyógyszerár-támogatást. Amennyiben a havi keretet túllépi az igénybe vett támogatás, akkor korrekciós számot képeznek a következők szerint: a hányadosba a túllépés, a nevezőbe a rendelkezésre álló összeg kerül. Ezzel a korrekciós számmal (ami túlköltés esetén 1-nél kisebb lesz) módosítva térítik az adott hónap összes támogatott gyógyszerét. Az új rendszer kétféle módon valósulhat meg: a főszabály szerint a kereskedés 80 százalékos termelői és kereskedői árszinten zajlik, és az OEP utólag fizeti meg a támogatás adott hónapra korrigált fennmaradó részét. A rendelet a gyártók javaslatára kivételt tehet, és lehetőséget ad arra, hogy az OEP-pel egy polgári jogi szerződés keretében megállapodjanak, miszerint nem az OEP fizeti nekik vissza a korrigált támogatást, hanem a kereskedés 100 százalékon történik, és túlfizetés esetén a gyártók fizetnek utólag az OEP-nek.
Frajna Imre a gyógyszerkassza "megfogásának" ezen módját költségvetési szempontból kézenfekvőnek tartja, de a gyakorlatban ez "egészen elképesztő hatásokat tud kiváltani". Mivel a gyógyszerpiaci szereplők viselkedése is piaci, ezért szerinte a gyártók átnézik a portfóliójukat, és csak a 80 százalékon is megtérülő termékek értékesítését szorgalmazzák, a többiét pedig visszafogják. "Ezt a kormány úgy próbálja kezelni, hogy a 600 forint alatti gyógyszereknél megemelték a támogatás összegét, de alapprobléma, hogy a gyógyszerek nyereségtartalma kevésbé az ártól függ, inkább attól, hogy mióta van a piacon. Így könnyen lehet, hogy rengeteg olyan gyógyszert tudnánk találni, amik drágák, de forgalmazásuk alacsony hasznot hoz. A rendszer katasztrofális hatásai a jövő évi gyógyszerkasszában mutatkoznak meg, ugyanis januárra még több beteget lehet átállítani drága gyógyszerekre, és ennek költségvonzata már egész évre kihat" - összegezte véleményét. Bartucz szerint az új rendszer fontos szempontja volt, hogy a patikák jövedelmezősége ne csökkenjen. "Erre szolgál az OEP által garantált árréspótlás, valamint a 600 forintnál olcsóbb készítményeknél biztosított 120 forintos támogatásnövelés is ártömegnövelő hatású" - tájékoztatott a szóvivő.
Az OEP és a gyártók közötti szerződéseknél a rendszer tiszta, az elszámolás a két fél között bonyolódik. A 80 százalékon zajló kereskedésnél viszont
a kormány bevonná a patikákat is,
mivel az értékesítés és az adott havi korrekció különbségét ők kapnák meg utólag, és nekik kellene továbbosztaniuk a nagykereskedők felé aszerint, hogy melyiktől mennyit vásároltak, majd a nagykereskedő ugyanígy adná tovább a gyártónak a neki járó összeget. "Így a rendszer valamennyi szereplője később jut a támogatás egy részéhez" - mondta a Narancsnak Hávelné Szatmári Katalin, a Magyar Gyógyszerész Kamara (MGYK) elnöke. A kamara kifogásolja, hogy a túlköltés okáról elemzéseket, hatástanulmányokat nem láttak, így nem tudni, hogy azt mi okozta, "ráadásul ezzel nem is foglalkozik senki, hanem egyszerűen havi kereteket szabtak meg, ami büntetlenül nem léphető túl. A javaslat arra ösztönzi a piaci szereplőket, hogy ne fogyjon több gyógyszer, de nem fokuszál arra, hogy a felesleges gyógyszerek mennyiségét csökkentsék" - részletezte Hávelné, aki szerint a patikák összességében jelenleg is 9-10 milliárd forintot hiteleznek az OEP-nek, mert csak az értékesítés után három héttel kapják meg a tb-támogatás összegét, míg a nagykereskedőknek gyakran ennél gyorsabban kell kifizetniük a gyógyszer teljes árát. A havi összesítés miatt az utalás mostantól akár 6-7 hetet is késhet.
További probléma, hogy a rendszer bevezetésének napján a gyógyszertári készletek 20 százalékkal leértékelődnek, így most mindenki a készlet csökkentésében érdekelt. Hávelné szerint előre kódolt a második féléves hiány, mert a kormány maximálta ugyan a havi támogatások összegét, de közben bevezetett néhány költségnövelő intézkedést is. A patikusok számára az is gondot okoz, hogy jelenleg csak rájuk vonatkozik a törvény által előírt ellátási kötelezettség, így akár ráfizetéssel is be kell szerezniük a gyógyszert, de a gyártók vagy a nagykereskedők piaci szereplőkként viselkedhetnek. Szintén "bezavar" a januártól bevezetendő 5 százalékos áfa, ugyanis decemberben eleve nagyobb a gyógyszerfogyasztás, ráadásul már kéthavi adag írható fel egyszerre, és az áremelés miatt felerősödik a "spájzolás" is. "Mindezt az új támogatási rendszer nem bírja el, hatalmas túllépés lesz a kerethez képest, és félő, hogy ezt is a piac szereplőivel akarják >>lenyeletniAz OEP statisztikái alapján nem nő oly mértékben a decemberi fogyasztás, hogy az az új rendszert ellehetetlenítse. Az egészségbiztosító álláspontja szerint az áfa bevezetése miatti félelmek túlzottak, ugyanis a többletköltséget a tb-támogatás arányában fizeti a biztosító és a lakosság, így csak a térítési díjra eső áfa összegével nőnek a lakossági terhek. (A kormány az áfa bevezetését az uniós csatlakozással indokolja, bár több tagországban a támogatott gyógyszereket nullaszázalékos kulcs terheli.)
Az új rendszerben a gyógyszertárak árrése elvileg nem csökken, de az MGYK szerint a késedelmes fizetés, az adminisztráció megnövekedése, és a rendszer bizonytalansága miatt a működés sokkal nehezebbé válik. Az OEP felkínálta segítségét a számítógépes rendszer átalakításában, illetve azt is vállalta, hogy patikánként kiszámolja a kereskedőknek utólag járó összeget, ehhez viszont olyan adatszolgáltatást kérnek, ami a kamara véleménye szerint adatvédelmi szabályokba ütközik. "Ráadásul számviteli törvényt sért, hogy egy olyan vásárlást bonyolítunk le, ahol nincs fix ár" - mondta Hávelné. Az OEP rendszergazdái szerint a pénztár programja könnyen kiegészíthető a patikák elszámolásának könnyítésére, és mivel az adatszolgáltatás önkéntes, szakértőik adatvédelmi problémákat sem látnak. Frajna úgy látja, hogy a patikákon keresztüli elszámolás számviteli szempontból kivitelezhetetlen, mert "minden dobozzal külön el kell számolni, és a kormánnyal szerződött gyártók térítése más rendszerben történik, mint a többieké. Lehetetlen megírni azt az algoritmust, ami alapján nyilván lehetne tartani a forgalmat és az elszámolást." Számításai szerint a késedelmes kifizetés miatt a patikák likviditása veszélybe került, és helyzetükön a felajánlott 4 milliárd forint sem segít.
A patikusok az OEP és a gyártók tárgyalásain nem vettek részt, így
az érintettek közül utoljára
értesültek a rendszerről. A tájékoztatás érdekében az OEP országos gyógyszerészfórumot is összehívott, de a főigazgató másnap le is mondta a rendezvényt, "mert túl sokan érdeklődtek". Ezek után a fórumot az MGYK saját rendezésében tartotta meg, ahol az elnök asszony szerint a kormánytól meghívott személyek politikai provokációtól tartottak. "Végül az OEP főigazgatója eljött, és minősíthetetlenül beszélt a gyógyszerészekkel, sokat rontva ezzel a párbeszéden" - mondta. A rendezvényen szintén részt vevő Bartucz Attila szerint "a jelenlévők célrendszere nem találkozott", mert míg az OEP főigazgatója a rendeletről és annak végrehajtásáról akart tájékoztatót tartani, a gyógyszerészek kérdései nem erre vonatkoztak. "Annyi haszna feltétlen volt a fórumnak, hogy ezután a gyógyszerészek képviselői a miniszter asszonnyal és a miniszterelnök úrral is tudtak találkozni, illetve a rendszer bevezetését is elhalasztották két héttel" - tette hozzá.
Az MGYK szerint a magánpatikák helyzete évről évre rosszabb: "Megalakulásukkor előre félévnyi tb-támogatást kaptak, emellett 80 százalékos adókedvezményben részesültek, és 28 százalékos lineáris árrés volt, míg mára az adókedvezmény megszűnt, három hétre a patikák hiteleznek - és ezt az időt is tovább nyújtanák -, ráadásul 13,7 százalékos degresszív árréssel dolgozunk" - vázolta helyzetüket Hávelné Szatmári Katalin.
Frajna Imre szerint a jelenlegi helyzetben az lenne a megoldás, ha az egyes gyártókkal sikerülne megállapodni a támogatásvolumenről, "de ez a rendszer hosszú távon nem tartható, mert befagyasztja a piacot. Az egész küzdelem kilátástalan, csupán a folyamatot lehet lassítani. Egyrészt hatalmas kiadásnövekedést okoz a gyógyszeripar innovációs költsége. Itt meg kell próbálni csak az innovatív értékét megfizetni a gyógyszernek, és a nem átütő hatású, a kisebb módosításokkal fejlesztett termékek extraárát le kell törni, de ennek elérése a hazai, évi 300 milliárdos, jól prosperáló piacon igen nehéz" - mondta. Szintén fontos oknak tartja a lakosság öregedését, ugyanis az életkorral drasztikusan nő a gyógyszerfogyasztás: a 60 éven felüliek egy főre jutó gyógyszerár-támogatása 4-5-szöröse a 30-40 éves korosztályénak. "A drága gyógyszerek nagymértékű támogatása is gyorsan üríti a kasszát, ráadásul ezzel a térítési rendszerrel piaci szempontból elveszti a versenyhátrányát az olcsóbbal szemben" - tette hozzá Frajna. (`sszel például úgy megnő egy tízezer forintnál drágább koleszterincsökkentő gyógyszer tb-támogatása, hogy onnantól a beteg által fizetendő térítési díj kevesebb lesz, mint a jóval olcsóbb, hasonló hatású termékeké.)
A gyógyszerészfórum óta a tárgyalásokat Kökény Mihály vezeti, aki szerint "ma sokkal közelebbiek az álláspontok, mint korábban bármikor, és remény van arra, hogy a gyártók többsége elfogadjon egy keretmegállapodást. Az ezt alá nem író gyártók termékeinél marad a patikákon keresztüli elszámolás rendszere. A tárgyalások során egységes vélemény alakult ki arról is, hogy egy hosszabb távú támogatási rendszert is ki kell dolgozni, melynek alapelvei szeptemberben kerülnek a kormány elé. Szintén ősszel tárgyaljuk az uniós követelményeknek megfelelő promóció-szabályozás tervezetét is" - mondta az államtitkár, aki nem ok nélkül optimista: sikerült az új rendszert úgy kommunikálni, hogy a kormányzat elsősorban a betegek érdekében cselekszik, és a gyártók zöme sem zárkózik el az önmérséklettől. Az augusztus közepén még sztrájkkal is fenyegetőző MGYK álláspontja egyértelmű: "Mi nem akarunk az OEP-nek tovább hitelezni, és nem a betegeknek akartunk ártani a kilátásba helyezett sztrájkkal. Az új rendszert nem fogjuk beindítani, mert azonnal veszteségeink keletkeznek. Követeljük, hogy még a bevezetés előtt közösen tisztázhassuk a még nyitott kérdéseket" - mondta Hávelné.
Mivel a patikusok bojkottálni akarják a rendszert, a kormánnyal megállapodni kívánó gyártók valószínűleg "magukkal húzzák" a többieket, hiszen az elmúlt fél évben rekordnövekedést produkáló piacról senki sem akar a vitatott négy hónap miatt kivonulni.
Virág Tamás
