Audi: már többet visz el a sztrájk, mint a követelt béremelés

  • narancs.hu
  • 2019. január 28.

Belpol

Ma kettőkor újra tárgyalnak.

Csütörtök reggel hat óta áll a győri Audi gyár, ahol eddig példátlan, egyhetes sztrájkot hirdetett az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ). 18 százalékos, minimum 75 ezer forintos béremelést kért a szakszervezet november elején, a gyár azonban csak 10 százalékot ajánlott.

A munkabeszüntetés kezdete óta hét ajánlatot tett a gyár a szakszervezetnek, de az AHFSZ kommunikációs vezetője, Szimacsek Tibor szerint még mindig nagyon messze járnak a dolgozói követeléstől. Csak az ajánlatok darabszáma nőtt, érdemi változás nincs.

A szakszervezet számításai szerint bérköveteléseik kiegyenlítése a gyár 3,5 napi árbevételéből kifutná. Vagyis az eddigi több mint négy napos munkabeszüntetés már többe kerül a cégnek, mintha megadták volna a kért béremelést - írja a 24.hu.

A munkáltató próbálja bomlasztani a sztrájkot, levélben, videóban sulykolja, hogy a szakszervezet követelése nehéz helyzetbe hozza a gyárat. Szimacsek Tibor szerint azonban ez csak olaj a tűzre, a dolgozók elszántsága nem csökkent, nem hátrálnak. Egy hétig biztosan kitartanak. Akinek gondot okozna a kieső munkabér, azt segítik a többiek. A belsős dolgozók közül senki nem dolgozik, de a kölcsönzött munkások sem, mert bár ők nem vehetnek részt a sztrájkban, a munkafolyamatok leálltak.

Az AHFSZ elkülönített alapjából minden olyan dolgozó kérhet sztrájksegélyt, aki legalább 24 órája (3*8 óra, vagy 2*12 óra) beszüntette a munkát. A sztrájksegély 5 ezer forint nyolc órára, ami jóval kevesebb, mint a bér.

A győri munkabeszüntetés hatással van a többi európai telephely munkájára is, hiszen a csoport legnagyobb motorgyáráról van szó, s ha ennek termelése leáll, előbb-utóbb ellátási gondok lesznek a többi gyárban is. A szakszervezethez már érkeztek is ilyen jelzések. Ezért sem értik, miért nem siet a gyár a megegyezéssel.

A minimum 75 ezer forintos béremeléssel egyébként nem a német gyár béreit szeretnék utolérni, hanem „csak” a cégcsoport közép-kelet-európai VW-telephelyeihez szeretnének felzárkózni, a cseh VW-dolgozók 25 százalékkal, a szlovákok 28 százalékkal, a lengyelek 39 százalékkal keresnek többet a magyaroknál. Nem is beszélve a belgákról, akik 3,6-szor többet kapnak a győrieknél.

Vasárnapra már több mint 25 magyarországi és több mint 15 külföldi szakszervezet küldött szolidaritási nyilatkozatot a győrieknek, köztük az Audi más országokban lévő telephelyeiről és más autógyárakból is.

A gyár vezetése hétfő délután kettőkor ismét tárgyalóasztalhoz ülne. A szakszervezet bizakodó.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.