Augusztus 20.: Soros vagy Szent István?
VS.png

Augusztus 20.: Soros vagy Szent István?

  • narancs.hu
  • 2017. augusztus 17.

Belpol

A kormány szerint erről szól az ünnep. Nem vicc.

A Magyar Nemzet nyilvánosságra hozott pár részletet abból a kommunikációs sorvezetőből, melyet a kormány küldött szét a magyar nagykövetségeknek.

Ha már nemzeti ünnep, azt meg kell ünnepelni. Akkor is, ha külföldre szakadt a hazánk fia, de a rendezőknek szerencsére nem kell sokat gondolkodniuk, miről is beszéljenek az államalapítás ünnepén, mert Soros. Az „Augusztus 20. kommunikációs üzenetek” című egyoldalas dokumentum legfőbb üzenetét háromszor pirossal, vastag betűkkel szedték – írja a Magyar Nemzet. Az üzenet pedig a következő:

„Választás előtt állunk: Szent István Magyarországa és a Soros-terv között”.

A beszédek többi részének pedig arról kell szólniuk, a magyar történelemben mindig fennállt a veszély, hogy valakik „idegenek kezére játsszák Magyarországot”, de eddig mindig sikerült megvédeni a hazát. Most éppen Soros akarja tönkretenni Európát, egyenesen muszlimizálni (sic!) akarja az egész kontinenst, ezért ébernek kell lennünk. Különben elveszítjük kultúránkat, az ősi Szent István-it, és jön Soros, meg a rettegés a terrortól. Az ellenség már a határokon belül van: „Soros emberei” itt vannak, és ők azok, akik „le akarják rombolni Szent István Magyarországát”.

Nem hiszik? Olvassák végig itt, vagy hallgassák meg, mert az itthoni beszédek is erről fognak szólni. Már csak hármat kell aludni!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.