Augusztus 20.: Soros vagy Szent István?
VS.png

Augusztus 20.: Soros vagy Szent István?

  • narancs.hu
  • 2017. augusztus 17.

Belpol

A kormány szerint erről szól az ünnep. Nem vicc.

A Magyar Nemzet nyilvánosságra hozott pár részletet abból a kommunikációs sorvezetőből, melyet a kormány küldött szét a magyar nagykövetségeknek.

Ha már nemzeti ünnep, azt meg kell ünnepelni. Akkor is, ha külföldre szakadt a hazánk fia, de a rendezőknek szerencsére nem kell sokat gondolkodniuk, miről is beszéljenek az államalapítás ünnepén, mert Soros. Az „Augusztus 20. kommunikációs üzenetek” című egyoldalas dokumentum legfőbb üzenetét háromszor pirossal, vastag betűkkel szedték – írja a Magyar Nemzet. Az üzenet pedig a következő:

„Választás előtt állunk: Szent István Magyarországa és a Soros-terv között”.

A beszédek többi részének pedig arról kell szólniuk, a magyar történelemben mindig fennállt a veszély, hogy valakik „idegenek kezére játsszák Magyarországot”, de eddig mindig sikerült megvédeni a hazát. Most éppen Soros akarja tönkretenni Európát, egyenesen muszlimizálni (sic!) akarja az egész kontinenst, ezért ébernek kell lennünk. Különben elveszítjük kultúránkat, az ősi Szent István-it, és jön Soros, meg a rettegés a terrortól. Az ellenség már a határokon belül van: „Soros emberei” itt vannak, és ők azok, akik „le akarják rombolni Szent István Magyarországát”.

Nem hiszik? Olvassák végig itt, vagy hallgassák meg, mert az itthoni beszédek is erről fognak szólni. Már csak hármat kell aludni!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.