Kedves Olvasónk!
Ez a cikk a Magyar Narancs 2023. április 6-i számában jelent meg. Most ezt az írást ebből a lapszámunkból széles körben, ingyenesen is hozzáférhetővé tesszük.
Részben azért, mert fontosnak tartjuk, hogy minél többen megismerkedjenek a tartalmával, részben pedig azért, hogy megmutassuk, érdemes a Narancsot megvásárolni is, hiszen minden számban hasonlóan érdekes cikkeket találhatnak – és a lap immár digitálisan is előfizethető, cikkei számítógépen, okostelefonon és tableten is olvashatóak.
A magyarnarancs.hu-n emellett a továbbiakban sem csak fizetőfal mögötti tartalmakat találnak, így mindig érdemes benézni hozzánk.
Visszavárjuk!
A szerk.
„Nekünk kihívást az jelent, hogyha bekövetkezik az a váltás, hogy 2035 után már csak elektromos meghajtású autókat lehet gyártani Európában. És ha nem tudjuk mi előállítani az elektromos meghajtáshoz szükséges döntő járműelemeket Magyarországon, (…) akkor máshol fogják legyártani őket, és a hagyományos autógyáraink szépen lassan bezárnak” – fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök március elején a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági Évnyitó című rendezvényén.
Ez volt az első alkalom, amikor a kormányfő hosszasan nagy nyilvánosság előtt beszélt akkumulátoripari elképzeléseiről azóta, hogy az országban több településen – Debrecenben, Győrben, Nyíregyházán, Gödön – heves tiltakozások voltak az üzemek telepítése miatt.
40 ezer fő átképzése
Ugyancsak nemrég értesülhettünk arról, hogy a gödi Samsung SDI-vel együttműködésben az akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó képzést indít az Óbudai Egyetem. A felsőoktatási intézmény közleménye szerint „autóipari Li-ion akkumulátorok gyártása” elnevezésű tantárgy oktatása kezdődött meg, hamarosan pedig speciális szakirányra is jelentkezhetnek a mérnökhallgatók. A gyakorlati ismeretek megszerzésében szerepet kapnak a vállalat mérnökei, szakmai gyakorlatban való részvételt is biztosítanak a gödi gyárban, amely ösztöndíjprogramot is indít. A diákok a 2023. tavaszi szemesztertől sajátíthatják el „a gyártásban végzendő mérnöki munkához nélkülözhetetlen ismereteket”. A tantárgyat jelenleg az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar mérnöki képzésében részt vevők vehetik fel, az őszi félévtől pedig már a Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar hallgatói is.
Vagyis elindult a főként ázsiai hátterű akkucégek „hátországának” a megteremtése, az erre szakosodott mérnökök és egyéb szellemi munkát végzők képzése. Orbán Viktor még 2017-ben, a Samsung SDI akkumulátorgyár megnyitó ünnepségén azt mondta, „Magyarországot Közép-Európa egyik járműgyártó centrumává tettük, és most elindulunk abba az irányba, hogy a régió egyik járműfejlesztési központja és az e-autózás éllovasa legyünk”. Ennek jegyében 2023-ra több tucat akkumulátorgyártással foglalkozó üzem létesítését jelentették be főleg az ország északi, északkeleti régiójában, a már említetteken túl Komáromban, Iváncsán, Tatabányán, Vácon és Fóton (lásd: Térképre tettük Orbán Viktor épülő akkumulátorgyártó nagyhatalmát, magyarnarancs.hu, 2022. december 6.).
A tiltakozások közepette elsikkadt az a tény, hogy tavaly szeptemberben az akkor még létező, Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) elkészítette a Nemzeti Akkumulátor Iparági Stratégia 2030 című dokumentumot, amelyet kormányhatározatban fogadtak el. Az 51 oldalas dokumentumban egyebek mellett az áll, hogy „a villamos energia használatára való áttérés és a digitalizáció más szakképesítést és tudást igényel a munkavállalók részéről. Ennek kezelésére a vállalatok az egyetemekkel együttműködve duális képzésekben vesznek részt.” A cselekvési terv részeként az „akkumulátor-értéklánc” munkaerő-szükségletének biztosítása érdekében „mind az alapképzés jelentős bővítésére, mind a munkahelyi átképzés lehetőségének megteremtésére szükség van”. A stratégia kidolgozásának időpontjáig már minden Magyarországon is érdekelt európai gépjárműgyártó bejelentette a részleges vagy teljes váltást az elektromos üzemű gépjárművekre. „Ebben a gépjárműiparban dolgozó mintegy 175 000 ember fele valamilyen módon érintett lesz. Becsléseink szerint közülük mintegy 40 000 fő átképzésére lesz szükség 2025 végéig.”
A dokumentumban szó esik egyetemi kutató- és tudományos központok létesítéséről, az oktatásba és átképzésbe bekapcsolódni képes oktatási intézmények feltérképezéséről, célirányos felsőoktatási és középiskolai programokról, valamint középiskolai (szakmai) és felsőoktatási (alap- és mesterképzési) szakok indításáról.
Nagyobb a füstje?
Az akkumulátorok egy nagy rendszernek a részei, és jelenleg épül ki a fentebb említett „akkumulátor-értéklánc”, a nyersanyag-feldolgozástól az akkumulátorcella gyártásán és az akkumulátor rendszerekbe integrálásán át az újrahasznosításig – mondja Kun Róbert, a Magyar Akkumulátor Szövetség K+F+I és képzés munkacsoportjának a vezetője. Ezekhez komplex szaktudást kell elsajátítani. A szövetség több egyetemmel együttműködésben az akkumulátoriparhoz kapcsolódó, átfogó ismereteket átadó képzés koncepciójának a kidolgozásában vesz részt, amely szem előtt tartja az iparági igényeket. Jelenleg a képzés adminisztratív, technikai, műszaki tartalmát definiálják. Mivel dinamikusan fejlődő ágazatról van szó, nincs kizárva, hogy új tantárgyakra, specializációra is szükség lesz idővel. A munkacsoport vezetője úgy véli, az iparágnak kellenek a szakemberek, elsősorban operátorok és mérnökök. Kun Róbert szerint az akkumulátoripar egyre komplexebb termékeket fog előállítani, a technológia is fejlődik, ezért jó befektetés egy fiatal munkavállalónak, ha az alapismereteket minél átfogóbban elsajátítja.
Az Óbudai Egyetemnél is érdeklődtünk az induló képzésről. A sajtóosztály közlése szerint bő egy éve kötöttek a Samsung SDI-vel négy évre szóló megállapodást, amely „többek között magában foglalja a Samsung 6 hónapos gyakornoki programját, amelyre mechatronikai mérnöki; gépész- és villamosmérnöki területről várják a jelentkezőket. A nagyvállalat továbbá 1 éves ösztöndíjprogramot hirdet azoknak a hallgatóknak, akik vállalják, hogy az adott éven belül megszerzik a diplomájukat, és a diploma kézhezvételét követően 2 évet a Samsung SDI Magyarország Zrt.-nél töltenek pályakezdő mérnökként.” A sajtóosztály továbbá közölte, hogy a „képzés során korszerű akkumulátorok felépítéséhez, gyártásához és a gyártás minőségbiztosításához kapcsolódóan szereznek ismereteket a hallgatók. A jelenlegi tervek szerint a jelzett képzésben csak az Óbudai Egyetem és a Samsung SDI vesz részt”.
Egyik egyetemi forrásunk, bár próbált tájékozódni a témában, nem tudott érdemi információkkal szolgálni. Abban viszont nem volt biztos, hogy azért nem sikerült megtudni valamit a részletekről, mert ennyire jól működik a hírzárlat. Lehet, hogy egyszerűen még nincs miről részletesebben beszélni. Mint megjegyezte, az az érzése, hogy jelen állapotában az akkus képzésnek „nagyobb a füstje, mint a lángja”.
„A vállalat mérnökei az Óbudai Egyetemen óraadóként segítik a hallgatók képzését, emellett pedig az ösztöndíjprogramban és a szakmai gyakorlaton részt vevő hallgatók gyakorlati tapasztalatainak megszerzését mentorként is támogatják a gyártásban” – írta megkeresésünkre Paplanos Péter, a Samsung SDI munkatársa.
Érdeklődtünk más felsőfokú mérnökképző intézménynél is, de választ sehonnan nem kaptunk. Megkerestük a nagy akkumulátoros, illetve járműipari cégeket. A Komáromban és Iváncsán tevékenykedő, szintén bődületes kapacitással rendelkező dél-koreai SK Innovation arról tájékoztatott, hogy „mivel az említett képzés tudomásunk szerint kizárólag a gödi Samsung SDI gyárhoz köthető, ezért az SK ON Hungary ezúton is gratulálni szeretne nekik ezen szakmai együttműködés megvalósításához”. Arra viszont nem feleltek, hogy a társaság tervez-e hasonló együttműködést.
Az elmúlt hónapokban a legnagyobb vihart kiváltó terve, a kínai CATL minden idők legdrágább magyarországi akkugyár-beruházása ugyancsak Debrecen mellett. A cég, amely jövőre tervezi indítani a próbaüzemet és 2025-ben már éles gyártást szeretne, gyakornoki programot hirdet nappali és levelezős hallgatóknak. Egy álláskereső oldal hirdetése szerint egyebek mellett építési tervek ellenőrzése, építési fázisok dokumentumainak kezelése, kivitelezéssel kapcsolatos információk rendszerezése, megosztása, civil kapcsolatok támogatása lenne a feladat.
Kétbites
„A mérnöki kamara még nem alakította ki a véleményét, ez újdonság a számára. Személyes véleményem az, hogy nem örülök a túlspecifikálásnak, mert az a kétbites gondolkodást segíti elő. Bizonyára van olyan alapképzés, amelynek keretén belül az akkumulátorgyártást holisztikusan át lehet adni” – mondja az akkuképzésekről Wagner Ernő okleveles építőmérnök, a Magyar Mérnöki Kamara (MMK) elnöke, aki szerint „felsőfokú szakmunkásokat képeznek” majd. „Mi lesz azzal a fiatallal, aki elmegy egy ilyen képzésre, elvégzi, majd a munkába állást követően húsz évvel meggondolja magát, amikor mondjuk már nem az akkumulátoros technika lesz a legújabb, hanem a hidrogénes?” Wagner Ernő egyébként elkötelezett híve az akkugyártásnak, és maga is elektromos autóval jár. Szerinte ez a technológia sokkal gyorsabban fejlődik, mint bármelyik más, ezért nem örül annak, ha beskatulyázzák a fiatalokat egy specifikus gondolkodásmódba. Az alapképzett mérnököknek képesnek kell lenniük a szaktudás elsajátítására, a technológia működtetésére. Ugyanakkor számos specifikus képzés indul mostanában, aminek szintén nem örül. „Ne végrehajtókat, hanem alkotókat képezzünk felsőfokon.”
Az akkumulátorgyárakat övező civil tiltakozásról is még formálja a véleményét az MMK. Megkeresték a Samsung SDI-t, a Magyar Akkumulátor Szövetséget és a „mértékadó, az ellenpólust képviselő értelmiségieket”, hogy készítsenek a Mérnök Újság keretei közt egy tematikus lapszámot. Jelenleg az anyaggyűjtés zajlik, mert szerinte lényeges, hogy a technológia teret kapjon, de rendkívül zártak az információk. Mint Wagner Ernő meséli, Debrecenben évekkel ezelőtt létrehoztak egy programot, hogy az ipari parkok vízellátását meg tudják valósítani. „Még azt sem tudjuk, hogy a helyi akkumulátorgyár vízszükséglete napi 3 ezer vagy 30 ezer köbméter lesz-e, vagy hogy ivóvízre vagy ipari vízre lesz-e szükség. Mert abszolút nem mindegy” – fogalmaz. Az MMK egyébként indít továbbképzést majdnem minden szakterületen, de az akkugyártással kapcsolatban még nem merültek fel ilyen igények.
A Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete (MTSZSZ) figyeli az eseményeket, főleg a lakossági ellenállásról szóló fejleményeket, de az Óbudai Egyetem képzésével külön nem foglalkoztak. Buzásné Putz Erzsébet elnök tájékoztatása szerint az akkugyárakban a szervezetnek nincsenek tagjai. Pedig ezekben az üzemekben különösen oda kell figyelni a munkavédelemre, mert vegyszerekkel is dolgoznak. Jelenleg a fő probléma a mérnököknél és az iparban szellemi munkát végzőknél a bérszint, amely évek óta nem követi a fizikai munkát végzőkét: míg utóbbiaknál az emelés évente akár 20 százalék is lehet, az előbbiek csak 5–8 százalékot kapnak. Az ágazat emiatt eltorzul, a mérnökök fizetésének reálértéke az infláció, benzinár, egyéb negatív hatások miatt folyamatosan csökken. Buzásné úgy látja, ez elvándorláshoz vezethet, például az akkucégek felé. Szerinte a járműipari cégek már felismerték a helyzet súlyosságát, és vannak pozitív példák arra, hogy „a béreket megfelelően igazítják” a gazdasági helyzethez.
