Orbán Viktor hosszú beszédet mondott a gödi Samsung SDI akkumulátor-gyár megnyitó ünnepségén még 2017-ben. A miniszterelnök azt mondta, „Magyarországot Közép-Európa egyik járműgyártó centrumává tettük, és most elindulunk abba az irányba, hogy a régió egyik járműfejlesztési központja és az e-autózás éllovasa legyünk. A jövőt úgy hívják, hogy önvezető autók és elektromos meghajtású járművek. Magyarország mindkét területen felvette az iramot”.
Az elmúlt öt évben ezután számos ázsiai hátterű, elektromos járművekbe készülő akkumulátorokkal vagy azok alapanyagaival foglalkozó cég jelentette be, hogy Magyarországon kíván üzemet nyitni, Szijjártó Péter külügyminiszter idén októberben arról nyilatkozott, hogy már Dél-Korea a harmadik legnagyobb beruházó Magyarországon.
A kormány ráadásul jelentős állami támogatást is nyújtott mindehhez: egy korábbi összesítésünk szerint a Magyarországra érkező akkumulátoripari beruházásoknak átlagosan közel a 9 százalékát állta az állam, de volt olyan eset is – mint például a jászberényi Sangsin-bővítés –, ahol ez az arány 30 százalékos.
Ugyanakkor a beruházásokkal számos probléma akadt az elmúlt években, főleg amiatt, hogy általában úgy jelentették be és indították el őket, hogy a helyi lakossággal és több esetben az érintett önkormányzatokkal való egyeztetést is mellőzték. A településeknek 2020 márciusa óta amúgy sincsenek építési ügyekben hatósági jogköreik, ezeket a kormányhivatalok gyakorolják, de egyes akkumulátoripari beruházásokat nemzetgazdasági szempontból kiemeltté is nyilvánított a kormány, amivel méginkább megkönnyítette a hatósági eljárásokat a cégek számára.
Továbbá mint ismert, az akkumulátorok gyártásához veszélyes kemikáliákat használnak fel, és több esetben a lakóövezetek közvetlen közelében alakítottak vagy alakítanak ki ezzel foglalkozó üzemeket. Sőt az is előfordult, hogy egyes veszélyes anyagok szivárogtak. Nem mellesleg minden nagyobb beruházás velejárója, hogy az addig helyben ismert környezet megváltozik, ami az élővilágra és a helyiek életminőségére is jelentős hatással van.
Ezen tényezők miatt nagy felháborodást keltettek az akkuipari gyárak például Gödön, Komáromban, Iváncsán, Debrecenben és Győrben is.
A gödi és az iváncsai eset külön megjegyzést érdemel, ugyanis itt a kormány ún. „különleges gazdasági övezeteket” hozott létre, ennek értelmében még csak nem is a környező, főleg ellenzéki vezetésű települési, hanem a megyei önkormányzatokhoz csordogálnak be a gyárak működése után járó adóbevételek.
Mindenesetre összeszedtük és térképre tettük az eddigi összes ismert megvalósult vagy már bejelentett beruházást. Sárgával a vállalatokat (többnyire a helyben működő leányvállalatokat), pirossal pedig az olyan ismert helyszíneket jelöltük meg, ahol a Google térképén még nem tüntették fel a beruházó cégeket (a cikk alján listaszerűen is feltüntettük a társaságokat).
Az jól látható, hogy a magyarországi akkumulátor-ökoszisztéma alapvetően az ország északi, északkeleti részén van kialakulóban. Egyes településeken (Komárom, Tatabánya, Debrecen, Miskolc stb.) több egység is létrejön, az üzemek egymáshoz viszonyított közelsége viszont nem meglepő, ugyanis egy-egy cég egy másik nagyobb beruházónak a beszállítója lesz a jövőben.
Az eddig bejelentett vagy a sajtóban megjelent beruházások közül kettőről még nem állnak rendelkezésre bővebb információk. 2022 júniusában arról adott ki közleményt a Technológiai és Ipari Minisztérium, hogy Palkovics László (nemrégiben lemondott) miniszter szándéknyilatkozatot írt alá a Huayou Cobalt nevű céggel, amely katódelőállító-üzemet hozhat létre Magyarországon, viszont a helyszínről nem esett szó. 2022 augusztusában pedig a Reuters írt arról exkluzív forrásokra hivatkozva, hogy az Eve Energy Debrecent választotta az akkumulátorcella-gyártó üzemének helyszínéül, ami (a szintén a városban gyárakat építő) német BMW fő beszállítója lehetne. Megkerestük a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, hogy további információkat tudjunk meg az említett két beruházásról, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
A Narancs.hu a közelmúltban részletesen foglalkozott a gödi, a fóti, a váci és a győrszentiváni helyzettel, de általánosságban is elemeztük Orbán Viktor akku-nagyhatalmi törekvéseit.
- Samsung SDI, Göd – akkumulátor gyár,
- SK Innovation, Komárom, Iváncsa – akkumulátor gyárak,
- Inzi Controls, Komárom – akkumulátormodul gyártó üzem,
- BYD Electic, Komárom, Fót – elektromos buszgyár és akkumulátor összeszerelő üzem,
- Contemporary Amperex Technology (CATL), Debrecen – akkumulátor gyár,
- Semcorp, Debrecen – szeparátorfólia gyár,
- EcoPro BM, Debrecen – katódgyár,
- BMW, Debrecen – autógyár és akkumulátor összeszerelő üzem (az egyetlen, amit zölddel jelöltünk a térképen, hiszen német vállalat, de vélhetően együttműködik majd a helyben épülő ázsiai hátterű cégekkel),
- W-Scope, Nyíregyháza – szeparátorfólia gyár,
- CECZ cégcsoport, Vác – termék rendszerező üzem, (a térképen pirossal jelölve, Toperini Ipari Park),
- Nice LMS Hungary Kft., Gödöllő, Vác – akkumulátorház gyártó üzem,
- Shenzen Kedali, Gödöllő – akkumulátor-alkatrész gyár,
- Iljin Materials, Gödöllő – rézfóliagyártó, (térképen pirossal jelölve, Gödöllői Üzleti Park Zrt.),
- Hanaro Traiding, Fót – akkumulátor-összeszerelő üzem, (a térképen pirossal jelölve, HelloParks Fót),
- SungEel Hitech,Szigetszentmiklós, Bátorterenye – akkumulátor-feldolgozó üzem
- LG Chem és Toray Industries (közös vállalkozás), Nyergesújfalu – szeparátorfólia gyár,
- Dongwha, Sóskút – elektrolit gyár, NMP oldószer újrahasznosító üzem,
- NIO, Biatorbágy – akkumulátorcserélő állomások gyártóüzeme,
- Bumchum Precison, Salgótarján – alkatrészgyártó üzem,
- Lotte Aluminium, Tatabánya – alkatrészgyártó üzem,
- Soulbrain, Tatabánya – elektrolit gyártás,
- Solus Advanced Materials (korábbi Doosan), Tatabánya, rézfólia gyár,
- Shinheung, Monor – akkumulátorkeret gyár,
- Sangsin, Jászberény – alkatrészgyártó üzem,
- Chevron Auto, Miskolc – alkatrészgyártó üzem, (a térképen pirossal jelölve, Mechatronikai Ipari Park),
- GS Yuasa, Miskolc – akkumulátor gyár,
- Enmech, Pécel – alkatrészgyár,
- Még nem ismert cég, Győr, (a térképen pirossal jelölve, Győr Nemzetközi Ipari Park Kft.).
Ha tud olyan beruházásról, üzemről, ami lemaradt a listáról, kérjük írja meg a narancsonline [at] narancs [dot] hu címünkre és frissítjük térképünket!
