Az Alkotmánybíróság elkaszálta az oktatási népszavazás utolsó két kérdését is

  • narancs.hu
  • 2023. július 20.

Belpol

A Pedagógusok Szakszervezete két alelnöke szeretett volna élni a népszavazás lehetőségével – nem jött össze.

Az Alkotmánybíróság (Ab) megsemmisítette a Kúria döntését, amely a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) öt népszavazási kérdése közül kettőt hitelesített – írta meg az MTI.     Az Ab honlapján csütörtökön közzétett határozatai szerint a Kúria döntése alaptörvény-ellenes volt.

A döntés előzménye, hogy a PSZ két alelnöke, Gosztonyi Gábor és Totyik Tamás magánszemélyként oktatási népszavazást kezdeményezett márciusban. Öt népszavazási kérdésük többek között a szaktanárokkal, a pedagógusvégzettséggel, a diákok óraszámának csökkentésével és az iskolák bezárásának feltételeivel kapcsolatos.

A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) egyik kérdést sem hitelesítette, indoklása szerint a kérdések megválaszolásához speciális információk, szakmai ismeretek kellenek, ám ezek nem várhatók el a választópolgároktól, akik így nem tudják átlátni döntésük érdemi következményeit.

Gosztonyi Gábor és Totyik Tamás a Kúriánál kezdeményezte az NVB döntésének felülvizsgálatát, s a Kúria két kérdést hitelesített. Ezután az ügyben az Ab-hoz indítvány érkezett, és a testület csütörtökön közzétett határozataiban kimondta: a Kúria döntése alaptörvény-ellenes volt. Az Ab indoklása többek között tartalmazza: a Kúria jogértelmezése túlterjeszkedett az egyértelműség törvényi fogalmán.

Az Ab megsemmisítette a Kúria oktatási népszavazás ügyében hozott döntését.

Frissítés:

A PSZ – csütörtökön közleményben reagált a döntésre, ebben azt írják, a szervezet „megdöbbent” az Ab gyorsaságán: bár a testületnek 30 napja volt a népszavazási kérdések hitelesítése miatt beadott alkotmányjogi panasz elbírálására, néhány nap alatt döntött, megsemmisítve a Kúria két népszavazási kérdést hitelesítő döntését.

„Ezáltal az Ab megsemmisítette magát a népszavazási kezdeményezést is, amit a Pedagógusok Szakszervezete sajnálattal vesz tudomásul. A PSZ szakértőkkel konzultál, hogy nemzetközi jogi fórumokhoz fordulhat-e” – áll az érdekvédelmi szervezet közleményében.

A PSZ azon is megdöbbent, hogy az Ab „szintén kiskorúnak tekinti” az állampolgárokat, hiszen ugyanazt az érvelést fogadta el, mint az NVB. Mindkét testület szerint az állampolgárok kellő szakmai ismeretek nélkül nem tudnak dönteni arról, hogy csökkenjen-e a diákok óraszáma heti hárommal, illetve a hátrányos helyzetű tanulók ugyanazt a tantervet tanulják-e, mint az elitiskolák diákjai. A Kúria ezt a két népszavazási kérdést még hitelesítette. A PSZ megértette az üzenetet: a kormány fél attól, hogy az állampolgárok „valódi” népszavazáson mondjanak véleményt az oktatásról – írja a szervezet közleményében.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.