Az állam "tétlen megfigyelőként" nézte, mi történik a gödi TOPhÁZ otthonban a bíróság szerint

  • narancs.hu
  • 2024. február 28.

Belpol

Több állami szervet is elmarasztalt a bíróság, hogy a fogyatékkal élők számára fenntartott intézményben súlyosan sérültek az ott élők emberi jogai.

Elmarasztalta a Fővárosi Törvényszék a Szociális és gyermekvédelmi Főigazgatóságot (SZGYF), a Pest Megyei Kormányhivatalt és a Kulturális és Innovációs Minisztériumot (a korábbi Emmi-t) keddi ítéletében a gödi TOPhÁZ ügyében, ahol mint ismert, éheztettek és leláncoltak fogyatékossággal élőket – írja a hvg.hu.

Az állami fenntartású intézményben 220 fogyatékkal élő lakó esetében számolt be súlyos jogsértésről

2017-ben a Validity Alapítvány, az antidiszkriminációs pert is ők indították el.

Mint ismert, 2017 májusában sokkoló fotókat hozott nyilvánosságra a Validity Alapítvány a gödi Topházban uralkodó állapotokról. A bentlakásos intézményben lakó értelmi és halmozottan fogyatékos, folyamatos ellátásra szoruló gyerekekkel és felnőttekkel kegyetlen, embertelen módon bántak a beszámoló szerint. A szervezet 30 oldalas jelentése és a fotók miatt óriási botrány kerekedett, amely hatására 2018. júliusától a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vette át a működtetői feladatokat.

Civil szervezetek már korábban is próbáltak vizsgálódni az intézményben, amit a kormány mindenáron igyekezett megakadályozni. A 2017-es jelentés közzététele után Szél Bernadett arról írt Facebookon, hogy még 2016 őszén tőle is kérték civil szervezetek, segítsen nekik bejutni az intézménybe. Az akkor még az LMP képviselőjeként politizáló Szél azonban hiába kérte személyesen az akkori emberminiszter, Balog Zoltán engedélyét, nem tudott segíteni a civileknek, így akkor nem jutottak be az intézménybe.

Az elsőfokú ítélet szerint súlyosan sérült az otthonban élők szabadsághoz, emberi méltósághoz, egészségügyi ellátáshoz, valamint oktatáshoz való joga.

Az alapítvány azután fog dönteni a fellebbezésről, hogy megkapják az ítélet írásos formáját. A Validity közlése szerint a bíró kiemelte, hogy

az állami szervek nem látták el megfelelően a feladataikat.

Az SZGYF, a kormányhivatal és az EMMI “tétlen megfigyelőként” nem tettek azért, hogy a Topházban elhelyezett fogyatékkal élő emberek jogai tiszteletben legyenek tartva,

a keresetben szintén említett Belügyminisztériumot, Miniszterelnökséget és a Máltai Szeretetszolgálatot azonban nem tartotta felelősnek a történtekben.

A lead-kép a Mental Disability Advocacy Center (MDAC) fotókkal ellátott jelentéséből származik.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.