Az Állami Számvevőszék szerint nem volt szabályszerű a PIM gazdálkodása

  • narancs.hu
  • 2019. december 23.

Belpol

Nem biztosították az átláthatóságot és a nemzeti vagyon védelmét.

Nem volt szabályszerű a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) gazdálkodása 2015 és 2017 között – állapította meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) most lezárult vizsgálatában, amelynek részleteit hétfőn közölték az MTI-vel.

A közleményben azt írták, a Petőfi Irodalmi Múzeum belső kontrollrendszere, pénzügyi- és vagyongazdálkodása az ellenőrzött időszakban nem biztosította a közpénzek felhasználásának átláthatóságát és a nemzeti vagyon védelmét. A korrupciós kockázatokkal szembeni védelmet nem alakították ki.

Kifejtették, az 1954-ben alapított budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum irányító szerve az Emberi Erőforrások Minisztériuma. A múzeum az ellenőrzött időszakban közfeladatot ellátó szerv volt, fő tevékenysége örökségvédelem, múzeumi tevékenység ellátása volt.

Alaptevékenysége közé tartozott a gyűjtőkörébe tartozó muzeológiai forrásanyag felkutatása, gyűjtése, raktári megőrzése, műtárgyak kölcsönzése, visszasorolása, nyilvántartása, kezelése, revíziója, állagmegóvása és védelme, restaurálása, továbbá tudományos feldolgozása és rendezése, mindezek kiállítása, valamint a köz művelődésének segítése.

A múzeum mérleg szerinti vagyona 2015-ben több mint 2,4 milliárd, 2017-ben több mint 2,8 milliárd forint volt, átlagos állományi létszáma pedig 2015-ben 123, 2017-ben pedig már 189 volt.
Az ÁSZ szerint a múzeum pénzügyi gazdálkodása azért nem volt szabályszerű, mert a bevételi és a kiadási előirányzatok felhasználása során nem tartotta be a jogszabályi előírásokat. A gazdálkodási jogkörgyakorlás nem volt szabályszerű az ellenőrzött időszakban, aminek következtében nem volt biztosított, hogy a közpénzek felhasználására a közfeladat ellátása érdekében került sor.

A múzeum a vagyonhasznosításból származó bevételek kezelésekor, valamint a kiadási előirányzatok felhasználása során nem tartotta be az átlátható szervezetekkel való szerződéskötésre vonatkozó jogszabályi előírásokat. A múzeum az éves költségvetési maradvány megállapítása tekintetében nem a jogszabályi előírások szerint járt el – tették hozzá.

A múzeumnál nem alakítottak ki a teljesítmény mérésére szolgáló követelményeket, a teljesítménymérés feltételei nem álltak fenn. Az irányítói feladatellátás a szaktárca részéről szabályszerű volt. Az ellenőrzés megállapításai alapján az Állami Számvevőszék a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójának 16 javaslatot fogalmazott meg, ezekre az érintettnek 30 napon belül intézkedési tervet kell készítenie – áll a közleményben.

MTI

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.