Leginkább a hazai politikai és társadalmi környezet befolyásolja a fiatalokat abban, hogy külföldön tanulnak tovább – írja az Engame Akadémia kedden publikált kutatásában, amelyet az idén január-máciusban készített. A szervezet azt kérdezte meg magyar diákoktól, hogy miért döntöttek a külföldi továbbtanulás mellett, és hogyan gondolkodnak a jövőjükről. A magyar fiatalok hét százaléka tanul külföldön, két éve ez 16,5 ezer, tavaly pedig 17,5 ezer főt jelentett.
A válaszadók 96 százaléka Európában végzi vagy végezte a tanulmányait. A legnépszerűbb országok az Egyesült Királyság, Hollandia, Dánia és Ausztria. A legnépszerűbb képzési terület a gazdaságtudomány, ezt a hallgatók 30,7 százaléka választotta. Ezt követi a társadalomtudomány 14,9 százalékkal, majd az interdiszciplináris képzések, amelyeken a válaszadók 12,3 százaléka tanul, bölcsész képzésben 4,4 százalék vesz részt külföldön.
A válaszadók közül a legtöbben, 48,8 százalék, a hazai politikai és társadalmi környezet miatt hagyja el az országot. A második leggyakoribb indok a külföldi diplomával elérhető munkalehetőség, amit a válaszadók 36,1 százaléka említett. A kitöltők 33,1 százaléka a magyar felsőoktatás színvonalát tartotta meghatározónak, míg 30,3 százalékuk a kalandvágy miatt döntött a külföldi továbbtanulás mellett. A megélhetés körülményei, a magyar képzések szemlélete és módszerei is jelentős szerepet játszottak a döntésben, írja a Telex.
