Csütörtök este rendezte meg a Republikon Intézet a Magyarország a Tét! című online konferenciáját, amelyen közvélemény-kutatók fejtették ki a véleményük arról, mit hozhat az 2022-es országgyűlési választásokig tartó időszak a politikai színtéren. A rendezvény moderátora Mikecz Dániel volt, akinek kérdéseire Böcskei Balázs (IDEA Intézet), Mráz Ágoston Sámuel (Nézőpont Csoport), Virág Andrea (Republikon Intézet), valamint Závecz Tibor (Závecz Research) válaszolt, a nyitóbeszédet a Republikon Intézet kuratóriumának elnöke, Horn Gábor tartotta.
Erőviszonyok
Böcskei Balázs szerint a vakcinapolitizálás mögött „lassan már nem is látszanak az aktorok”, ami sajátos helyzetet ad a hazai politikában. Ugyanakkor visszaállt a korábbi kettős blokkrendszer, tehát hogy a Fidesznek tulajdonképpen egy ellenfele van. Az IDEA Intézet legfrissebb elemzése szerint a biztos szavazók 44 százaléka voksolna a kormánypártra, 47 százaléka pedig az ellenzékre. A Jobbik erősödött, nagyjából a Momentum szintjére jött fel, egyébként az erőviszonyok stabilizálódtak, nincsenek jelentősebb mozgások.
Mráz Ágoston Sámuel szerint ma már nincs értelme annak, hogy a közvélemény-kutatók az ellenzéki pártokat egyesével mérjék. A Nézpont a kormánypártot az IDEA Intézetnél erősebbnek tartja: méréseik szerint a támogatottsága 50 százalék fölött van, és a Fidesz-szavazók aktívabbak. Hozzátette,
a választás a miniszterelnök személyéről is szól majd, ezért kulcskérdés, hogy ki lesz az ellenzék jelöltje.
Szerinte nehéz lesz Orbán Viktor ellen többséget szerezni, pláne úgy, hogy az ellenzék soraiban található Gyurcsány Ferenc, akivel a választók négyötöde nem szimpatizál.
Virág Andrea úgy vélte, nem jött még el az idő, hogy az ellenzék elkezdjen egymás között miniszteri helyeket osztogatni. A Republikon mérése szerint óriási változások nincsenek a pártpreferenciákban, egy százalékpontos különbségek mutatkoznak meg. A Fidesz-KDNP-t 46 százalékra teszik, amit a hat együttműködő párt pár ponttal megelőz. A 2022-es választás legfontosabb kérdése a koronavírus-járvány elleni védekezés megítélése lesz, de a felektől függ, hogy mennyire akarják majd a közbeszédet más kérdések irányába terelni.
Végül Závecz Tibor azt mondta e témáról, nagy különbségek nincsenek a kutatásokban, tulajdonképpen a Fidesz 45-50 százalék között mozog, az ellenzéki pártok közös listája tekintetében is hasonló számokat mérnék. Ugyanakkor az ellenzéki szavazók nem ideológiai, szociológiai platformon helyezkednek el, hanem politikain; mindannyian szeretnék leváltani Orbán Viktort. Hiába széles a spektrum, a Jobbikon át az MSZP-ig, a tömörülés mögé felsorakoztak a szimpatizánsok. Ezek a szavazók annak tudatában voksolnak majd a közös listára, hogy az ellenzékben ott van Gyurcsány Ferenc és a Jobbik is, amivel Závecz visszautalt Mráz Ágoston megjegyzésére. Úgy véli, már réges rég túl vannak ezen a dilemmán.
Miről szól majd 2021?
Virág Andrea szerint jelenleg a politikát a koronavírus-járvány tematizálja;
a váratlan fordulatok kivették a Fidesz kezéből az irányítást, hosszú idő óta először már nem arról szól a politika, amiről a kormány szeretne.
Az a kulcsfontosságú, hogy melyik oldal tud majd kampányüzemmódba állni, amihez a koronavíruson túl más témákat is találniuk kell. Az ellenzéknek az előválasztás adja magát, a kormány pedig korábban a gender-kérdéssel próbálkozott, ami nem tudott olyan sikeres lenni, mint a menekültek vagy a Soros György elleni kampány.
Mráz Ágoston egyetértett azzal, hogy a gendertéma egy éve tényleg felkerült a napirendre, de a migráció és a Brüsszellel való konfliktus is megmaradt a kormány témái között. Szerinte is a koronavírus elleni védekezés lesz a fő kérdés, viszont ha az ellenzék csak az előválasztást hozza elő, akkor nem tudnak majd nyerni, ugyanis ez nem érdekli a széles tömegeket. Majd visszatért a Gyurcsány-kérdéshez; mint mondta,
nagyon nem mindegy, hogy valaki miatt szavaznak egy pártra, vagy annak ellenére szavaznak egy pártra, hogy valaki annak a részese.
„Sokat fogjuk hallani Gyurcsány Ferenc nevét” – mondta. Még egyszer leszögezte, hogy a 2022-es év a koronavírus okozta válság kezeléséről szól majd, és ha az ellenzék széles rétegeket akar megszólítani, akkor ezt a témát kell választania.
Závecz Tibor szerint a Fidesz nagyon erős az identitás felépítésben, és abban, hogy a választóit tűzbe hozza, ami a jelenlegi helyzetben nem elégséges. Ezért megoldásképpen találták ki azt, hogy 2027-ig 7537 milliárdos vidékfejlesztési programot indítanak. Azt nem tudja, tette hozzá a szakember, hogy a párt a romló tendenciáján tud-e fordítani, de ezzel mindenképpen esélyt teremtett magának. Az ellenzéknek pedig olyan ideológiát kell teremtenie, ami tovább mutat annál, hogy nem kedvelik Orbán Viktort; az európaiság, a jogállamiság biztosítása, a szocális háló „mostaninál sűrűbbre fonása”, a korrupció felszámolása örök program.
Böcskei Balázs arról beszélt a vitának ebben a részében, kiváncsi, hogy milyen kérdések lesznek a kormányfő által meghirdetett nemzeti konzultációban. Ugyanis az eddigi konzultációkat az jellemezte, hogy szavazótáborokon túl is át tudtak nyúlni, viszont szavazatszerző képességük nem volt. Szerinte az előválasztással kapcsolatban az a remény él, hogy tematizációs erővel bír, de sok múlik a viták minőségén, az indulók személyén és fontos az időzítés is. Böcskei Balázs úgy vélte, csak ott kell előválasztást tartani, ahol több esélyes jelölt van, és így is súrlódásokra, sértődésekre kell számítani.
Ki lesz a miniszterelnök-jelölt?
Závecz Tibor emlékeztetett, hogy Jakab Péter, a Jobbik elnöke már bejelentette indulási szándékát az előválasztáson. Tavaszra nagyjából másoknak is döntést kell hozniuk, ugyanis a közvéleménynek meg kell barátkoznia a jelöltekkel. Egyébként kimagasló nincs közöttük, lényegében nincs különbség a jelöltek támogatottsága között.
Virág Andrea szerint is teljesen normális, hogy még „nem tolonganak” a jelöltek. Felmérik annak a kockázatát, hogy mivel járhat az indulás. Értelemszerűen egy jelölt más kedvvel vág bele egy előválasztásba, ha az ellenzéknek nagy esélye van az országgyűlési választáson. Az sem mindegy, hogy egy- vagy kétfordulós lesz az előválasztás. Amígy ezt az ellenzék nem tisztázza, addig nem várható, hogy előkerüljenek a jelöltek.
Böcskei Balázs kifejtette: kár lenne azt gondolni, hogy az indulásnak nincs kockázata, hiszen harmadik, negyedik helyezettnek sem jó lenni, ez a jövőbeli erőviszonyokra hatással lehet. Viszont a nem indulásnak is lehet kockázata, ugyanis kérdéses, hogy lehet-e miniszterelnök-jelölt nélkül eredményesen kampányolni. Szerinte egyébként
Jakab Péter kockáztat a legkevesebbet, mert az előválasztást nem fogja megnyerni,
de a Jobbik támogatottságát növelheti.
Mráz Ágoston szerint Karácsony Gergely főpolgármesternek lennének a legjobbak az esélyei a miniszterelnök-jelölti versenyben, hiszen ő a legnépszerűbb ellenzéki politikus. Az indulók listája a nyár végére fog kialakulni, és észszerű döntés volt Jakab Pétertől, hogy már bejelentette az indulását, ugyanis kampány nélkül is emlegetni fogják.
Mi 2022 tétje?
A vita utolsó szakaszában ezt a kérdést járták körül a szakemberek. Böcskei szerint a kormány centralizált, egyszemélyben reprezentálódik, testesül meg. Nem tudja milyen a posztorbáni jobboldal, Fidesz, politikai állapot. Az ellenzék szempontjából a negyedik elveszített választás lenne a 2022-es, ami a mibenlevőségüket jelentősen megkérdőjelezhetné.
Mráz azt mondta, ellenzéki győzelem esetén sem lenne könnyű dolguk a pártoknak a "különbözőségeik" miatt. Gyurcsány Ferenc azt szeretné, hogy egy nagy közös párt legyen, amíg a többiek csak a közös listára törekednek. A Fideszn esetében a kétharmados felhatalmazás nem fog megismétlődni. A veresége esetén sok minden átrendeződne a politikában, amit egyelőre nem lehet megítélni.
A Fidesz egy nagyon gondosan összerakott politikai gépezet, ami azonban arra van optimalizálva, hogy hatalmon van - mondta Virág Andrea. Ha elveszíti ezt a lehetőséget, az erőforrásokat,
akkor nem biztos, hogy egyben tud maradni, és a mögötte lévő politikai közösség egyben tartása sem magától értetődő.
Az ellenzék szempontjából egy nem kétharmados, hatpárti kormányzás nem lesz könnyű, a konfliktusok nem zárulnak le egy esetleges győzelemmel.
Závecz Tibor szerint egy ország előremeneteléhez nagyon fontos, hogy a mindenkori kormány nyakán politikai erők lihegjenek. Ennek az esélye teremtődik meg, hiszen az ellenzék nagyon veszíteni és nyerni sem fog. Ha a Fidesz veszít, akkor kell némi idő, hogy felocsúdjon, utána viszont keményen nekiront majd a pártoknak. Ha az ellenzék veszít, akkor kiéleződik az a pártok között lévő lévő törésvonal, amit most egy időre betemettek.
(Címlapképünk: Ellenzéki képviselők szavaznak az Országgyűlés február 1-jei rendkívüli ülésén)
