Az EP terrorizmust támogató országgá nyilvánította Oroszországot

  • MTI/narancs.hu
  • 2022. november 23.

Belpol

A fideszes képviselők azonban nem nyomták meg a gombot a szavazáskor. Itthon pedig olyan jól megy nekik!

A Vlagyimir Putyin orosz elnök és kormányzata által ukrán civilek ellen elkövetett bűntettek miatt az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén a terrorizmust támogató és terrorista eszközöket használó állammá nyilvánította Oroszországot.

Az Európai Parlament 494 szavazattal, 58 ellenszavazat és 44 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásában hangsúlyozta: Az Oroszország által az ukrán polgári lakosság ellen elkövetett szándékos támadások és atrocitások, a polgári infrastruktúra lerombolása, valamint az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog egyéb súlyos megsértése terrorcselekménynek minősül, és kimeríti a háborús bűncselekmény fogalmát.

Ujhelyi István EP-képviselő arról számolt be mai közleményében, hogy a fideszes képviselők nem nyomtak gombot a szavazáskor. 

Ezzel egyértelművé tették, hogy hogyan viszonyulnak a háborús agresszor rezsimjéhez és hogyan a közös európai értékekhez

fogalmazott Ujhelyi.

Mivel az Európai Unió hivatalosan nem nyilváníthat államokat a terrorizmus támogatóinak, ezért az EP felszólította az uniós intézményeket és a tagállamokat, hogy hozzák létre az ehhez szükséges jogszabályokat, és fontolják meg, hogy Oroszországot felvegyék a terrorimust támogató államok uniós jegyzékébe.

Az EP-képviselők felszólították az uniós Tanácsot, hogy az orosz Wagner Csoportot, a Ramzan Kadirov csecsen vezető irányította 141-es különleges gépesített ezredet, valamint más orosz finanszírozású fegyveres csoportokat, milíciákat is vegyen fel a terroristák uniós jegyzékébe. Emellett szorgalmazták az Oroszországgal fenntartott diplomáciai kapcsolatok további lefokozását, ezen belül a kapcsolattartás minimumra korlátozását minden szinten. Felszólították továbbá a tagállamokat, hogy mielőbb hozzák meg döntésüket a Moszkva elleni kilencedik szankciócsomaggal kapcsolatban.

Végezetül az EP véleménye szerint az uniós országoknak az Európai Bizottsággal együtt mérlegelniük kellene azon országokkal szembeni intézkedések bevezetését, amelyek megpróbálnak segíteni Oroszországnak a kiszabott szankciók megkerülésében.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.

Együttélési problémák

Panaszt tett a szegedi önkormányzati ingatlankezelő cég munkatársára egy ügyvéd, akivel ügyfelei érdekében tárgyalva nem tudott szót érteni. A cég lépett: elbocsátotta az ügyvéd élettársát, aki próbaidőn dolgozott ott. Az eset az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elé került.

Csak a csönd

Máig nem kárpótolták a Felvidékről kitelepített magyarokat, noha a magyar Alkotmányíróság (AB) már 1996-ban kimondta e helyzet alkotmányellenességét. Az AB akkor a rendezés határidejét 1997-re tűzte ki. A köz­vélemény erről az ügyről jószerivel semmit nem tud.

Tényleg politikai döntések születnek a magyar sajtóperekben?

A Bors különszámának betiltásán azért lepődhettek meg a fideszes politikusok, mert az utóbbi években nem ehhez a bírói gyakorlathoz szoktak. A propaganda­média és a Fidesz lejárató kampányainak védelmében a bíróságok többször is abszurd döntéseket hoztak, ám amikor a miniszterelnök perelt, már más szabályokat alkalmaztak.