Az Európai Bizottság szerint többet kellene költeni a kormánynak az oktatásra az EU-s pénzekből

  • narancs.hu
  • 2021. július 30.

Belpol

Nem elégedettek a Magyarországra szánt EU-s források felhasználási terveivel.

Késedelmet szenvedhet a „normál” hét éves uniós költségvetés magyar forrásainak felhasználása – értesült a Népszava.

A forrásokhoz való hozzájutáshoz ugyanis elengedhetetlenül szükséges egy Partnerségi Megállapodás, amelyet a magyar kormánynak kell benyújtania, ezt azonban június 30. óta nem tette meg, helyette várhatóan legkroábban ősz elején teheti meg a lap Brüsszelből származó információi szerint.

A Partnerségi Megállapodás hiánya azért is fontos, mert ebben kell részletesen leírni, hogy a hét év során juttatott EU-forrásokat, milyen területekre milyen szempontok alapján költi el majd a kormány. A Népszava információi szerint azonban az erről szóló vita az Orbán-kabinet és az Európai Bizottság között elhúzodott, ugyanis  az EB kevesli azt a pénzt, amit a kormány képzésre, humánerőforrás fejlesztésre költene. Emellett túlzottan nagynak tartják az infrastruktúra fejlesztésre, elsősorban az út-, és vasútépítésre fordítani kívánt összegeket. Ágostházy Szabolcs európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár tavalyi nyilatkozata szerint Magyarország a következő hét évben 34,6 milliárd euróval számolhat a közös uniós költségvetésből, ám ennek csak 7 százaléka jutna a humán fejlesztésre, ennél nagyságrendekkel többet – 20 százalékot – az infrastruktúra fejlesztésre.

A Népszava hozzáteszi, hogy a kép nem fekete-fehér, ugyanis a kormány érvelése is helytálló, amely azt mondja, hogy a közlekedés, az út- és vasút betervezett fejlesztése nem tűr további halasztást, ráadásul ezekkel a beruházásokkal munkahelyeket teremtene, hátrányos helyzetű régiókat kapcsolna be a gazdasági vérkeringésbe. Brüsszelben az információk szerintazonban úgy gondolják, hogy ez a terület már jól halad, de számos fontosabb szociális problémát kell megoldani, ugyanis szerintük a magyar közoktatás szélsőségesen újratermeli a társadalmi különbségeket, magas a korai iskolaelhagyók, a szakképzettséggel nem rendelkezők aránya, és ezek megoldására nem elég a 7 százalékos forrásallokáció.

Ráadásul az infrastruktúrafejlesztésre szánt nagy arányú összegeket azért látják problémának, mert aggódnak a magas korrupciós kockázatok miatt a lap egyik forrása szerint.

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.

Együttélési problémák

Panaszt tett a szegedi önkormányzati ingatlankezelő cég munkatársára egy ügyvéd, akivel ügyfelei érdekében tárgyalva nem tudott szót érteni. A cég lépett: elbocsátotta az ügyvéd élettársát, aki próbaidőn dolgozott ott. Az eset az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elé került.

Csak a csönd

Máig nem kárpótolták a Felvidékről kitelepített magyarokat, noha a magyar Alkotmányíróság (AB) már 1996-ban kimondta e helyzet alkotmányellenességét. Az AB akkor a rendezés határidejét 1997-re tűzte ki. A köz­vélemény erről az ügyről jószerivel semmit nem tud.

Tényleg politikai döntések születnek a magyar sajtóperekben?

A Bors különszámának betiltásán azért lepődhettek meg a fideszes politikusok, mert az utóbbi években nem ehhez a bírói gyakorlathoz szoktak. A propaganda­média és a Fidesz lejárató kampányainak védelmében a bíróságok többször is abszurd döntéseket hoztak, ám amikor a miniszterelnök perelt, már más szabályokat alkalmaztak.