„Az időben el nem végzett kezelésnek drámai következményei vannak”

Szeberin Zoltán, a Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság elnöke

Belpol

Hogyan szervezik meg Budapest érsebészeti akut ügyeletét a Péterfy Kórház nélkül? Mennyire szervezett a főváros ellátása? Egyáltalán miért olyan fontos az érsebészeti szakma? Interjú a friss Narancsban.

Magyar Narancs: Hogyan magyarázná el az érsebészet lényegét és fontosságát a laikusnak? Milyen esetekben és hogyan találkozunk az érsebészettel?

Szeberin Zoltán: Míg sok más szakmában kevésbé fontos, hogy az ember nem megy el időben a szakorvoshoz, addig, ha egy súlyos alsó végtagi érelzáródással valaki későn jut el az érsebészhez, akkor levágják a lábát. Ha a nyaki érszűkületet nem kezelik időben, az stroke-ot tud okozni, ha pedig egy főütőér-tágulat nem kap időben kezelést, kidurran, és a beteg meghal. A mi szakmánkban az időben el nem végzett kezelésnek drámai következményei vannak, a páciens meghalhat, vagy maradandó károsodást szenvedhet.

MN: Az érsebészeti ellátás megszervezésében mennyire tükröződik vissza a szakma fontossága?

SZZ: Budapesten és környékén nagyjából 3,5 millió ember ellátásáért felelünk, ez az ország egyharmada. Ehhez képest mégis itt van a legnagyobb szervezetlenség, és csak itt van az országban ún. forgó ügyeleti rendszer. Ez azt jelenti, hogy ha bevesznek valakit az adott napon ügyeletes kórházba, de nem kell rögtön operálni – és az ilyen eseteknek magas az aránya –, a beteg könnyen elkallódhat. Mert közben egy másik kórház lesz az ügyeletes, vagy elküldik a területileg illetékes kórházba, telnek a napok, a hetek, és időt vesztünk. (…)

Szeberin Zoltán, a Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság elnöke

Szeberin Zoltán, a Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság elnöke

Fotó: Németh Dániel

 

 

MN: Február elején a Péterfy Kórház-Rendelőintézet kiszállt a budapesti érsebészeti akut ügyeleti rendszerből, és a krónikus betegek ellátását sem vállalja a továbbiakban. Mi történt?

SZZ: A Péterfy Kórházban működik egy nagy baleseti centrum, a baleseti sérülteknek pedig ritkán, de akkor sürgősen szükségük van érsebészeti beavatkozásra. Van továbbá egy angiológiai, vagyis érbelgyógyászati osztályuk és egy ereket gyógyító radiológiai osztály is, ezért összességében jó lenne, ha lenne érsebészet. Ezt a kórház menedzsmentje szeretné is, ahogy van még Budapesten jó néhány kórház, amelyik szeretne érsebészetet működtetni. Ehhez azonban egész egyszerűen nincs elég érsebész szakorvos sem országosan, sem Budapesten és környékén. (...)

Szeberin Zoltánnal beszélgettünk még a budapesti ügyeleti rendszer hiányosságairól és lehetséges átszervezéséről, centralizációról, munkaerőhiányról és a minimumfeltételek be nem tartásáról. Az interjút a friss Narancsban olvashatják, és itt fizethetnek rá elő.

Magyar Narancs

Nagyon sokat hoz! Fizessen elő, és ajándékba parádés kedvezményeket nyújtó Magyar Narancs olvasókártyát küldünk! Részletek Előfizetés-vásárlásáról azonnal e-mailes visszaigazolást küldünk Önnek. Ajánlatunk csak belföldi előfizetés esetén érvényes. Külföldi kézbesítési cím esetén lapunkat megrendelheti a hirlapelofizetes [at] posta [dot] hu e-mail címen. A Magyar Narancs digitális változata olvasható okostelefonon, tableten, személyi számítógépen, és a vasalón is dolgozunk!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.