„Az időben el nem végzett kezelésnek drámai következményei vannak”

Szeberin Zoltán, a Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság elnöke

Belpol

Hogyan szervezik meg Budapest érsebészeti akut ügyeletét a Péterfy Kórház nélkül? Mennyire szervezett a főváros ellátása? Egyáltalán miért olyan fontos az érsebészeti szakma? Interjú a friss Narancsban.

Magyar Narancs: Hogyan magyarázná el az érsebészet lényegét és fontosságát a laikusnak? Milyen esetekben és hogyan találkozunk az érsebészettel?

Szeberin Zoltán: Míg sok más szakmában kevésbé fontos, hogy az ember nem megy el időben a szakorvoshoz, addig, ha egy súlyos alsó végtagi érelzáródással valaki későn jut el az érsebészhez, akkor levágják a lábát. Ha a nyaki érszűkületet nem kezelik időben, az stroke-ot tud okozni, ha pedig egy főütőér-tágulat nem kap időben kezelést, kidurran, és a beteg meghal. A mi szakmánkban az időben el nem végzett kezelésnek drámai következményei vannak, a páciens meghalhat, vagy maradandó károsodást szenvedhet.

MN: Az érsebészeti ellátás megszervezésében mennyire tükröződik vissza a szakma fontossága?

SZZ: Budapesten és környékén nagyjából 3,5 millió ember ellátásáért felelünk, ez az ország egyharmada. Ehhez képest mégis itt van a legnagyobb szervezetlenség, és csak itt van az országban ún. forgó ügyeleti rendszer. Ez azt jelenti, hogy ha bevesznek valakit az adott napon ügyeletes kórházba, de nem kell rögtön operálni – és az ilyen eseteknek magas az aránya –, a beteg könnyen elkallódhat. Mert közben egy másik kórház lesz az ügyeletes, vagy elküldik a területileg illetékes kórházba, telnek a napok, a hetek, és időt vesztünk. (…)

Szeberin Zoltán, a Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság elnöke

Szeberin Zoltán, a Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság elnöke

Fotó: Németh Dániel

 

 

MN: Február elején a Péterfy Kórház-Rendelőintézet kiszállt a budapesti érsebészeti akut ügyeleti rendszerből, és a krónikus betegek ellátását sem vállalja a továbbiakban. Mi történt?

SZZ: A Péterfy Kórházban működik egy nagy baleseti centrum, a baleseti sérülteknek pedig ritkán, de akkor sürgősen szükségük van érsebészeti beavatkozásra. Van továbbá egy angiológiai, vagyis érbelgyógyászati osztályuk és egy ereket gyógyító radiológiai osztály is, ezért összességében jó lenne, ha lenne érsebészet. Ezt a kórház menedzsmentje szeretné is, ahogy van még Budapesten jó néhány kórház, amelyik szeretne érsebészetet működtetni. Ehhez azonban egész egyszerűen nincs elég érsebész szakorvos sem országosan, sem Budapesten és környékén. (...)

Szeberin Zoltánnal beszélgettünk még a budapesti ügyeleti rendszer hiányosságairól és lehetséges átszervezéséről, centralizációról, munkaerőhiányról és a minimumfeltételek be nem tartásáról. Az interjút a friss Narancsban olvashatják, és itt fizethetnek rá elő.

Magyar Narancs

Nagyon sokat hoz! Fizessen elő, és ajándékba parádés kedvezményeket nyújtó Magyar Narancs olvasókártyát küldünk! Részletek Előfizetés-vásárlásáról azonnal e-mailes visszaigazolást küldünk Önnek. Ajánlatunk csak belföldi előfizetés esetén érvényes. Külföldi kézbesítési cím esetén lapunkat megrendelheti a hirlapelofizetes [at] posta [dot] hu e-mail címen. A Magyar Narancs digitális változata olvasható okostelefonon, tableten, személyi számítógépen, és a vasalón is dolgozunk!

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.